Hidrológiai tájékoztató, 1970 június
Kiss István: A Nádor völgy vízminőségi helyzete
mg/l 5. ábra. Az NHí+ koncentráció változása a vízrendszer hossz-szelvényében A tározó-leeresztés esetén jelentkező terhelés részben bomlik, jórészt hígul, és az öntisztulási jelleget kissé gyengébben ugyan, mint az alapállapotban, de mutatja. A nitrát-tartalom változása A meghatározást ecetsavas brucin oldattal végeztük. Nagyobb koncentráció-értékek esetén a nitrát tartalmg/L 6. ábra. Az NOi— koncentráció változása a vízrendszer hossz-szelvényében mat ammonium-ionná redukálva, ellenőriztük esetenként a brucinos meghatározási módszert. A tapasztalatok szerint a meghatározás hibája 2%-on belül volt. A nitrát-tartalom változása a vízrendszer hossz-szelvényében a felső szakaszon (Veszprémi Séd) nem mutat olyan kedvező öntisztulási képet, mint a kémiai oxigénigény, oxigén telítettség, vagy ammonium-ion változása. Ez nem az öntisztulás korlátozódásából származik, hanem abból, hogy az ammonium-ion lebomlásából származó nitrát-tartalom ellensúlyozza az öntisztulás során felhasználódó nitrát-tartalmat. A vízrendszeren jelentős terheléssel jelentkezik a Péti Nitrogénművek nitrátos szennyezése, hígítja a Gaja és a székesfehérvári szennyvíz. Megindul a nitrát- és foszfát-felhasználódás, és a nagy mennyiségben jelenlevő növényi tápanyag mennyiség kedvező időjárási feltételek esetén vízvirágzásokhoz vezet. A fűzfői tározott szennyvizek leeresztésekor a nitrát-koncentráció csak hígulás miatt változik, az öntisztulás gyakorlatilag jelentéktelen. Az összes oldott-anyag tartalom változása A vizsgálatokat a vett vízminták szűrésével, a szűrt víz vízfürdőn történő bepárlásával, és 105 °C-on 2 órán 7. ábra. Az összes oldottanyag-tartalom változása a vízrendszer hossz-szelvényében át történő szárításával végeztük. Az üvegtégelyben bepárolódott anyagmennyiséget súly szerint mértük. A hossz-szelvény vizsgálata alapján megállapítható, hogy a vízrendszer oldott-anyag tartalma a használt vizek bevezetése következtében jelentősen növekedik. Veszprém város és a balatonfűzfői ipari üzemek ún. nem káros vizeinek bevezetése lépcsőzetesen növeli az oldott-anyag tartalmat. Várpalota térségéből származóan újabb jelentős terhelés érkezik, majd a Gaja, illetve Székesfehérvár szennyvizei hígítanak. A távozott szennyvizek leeresztése során tapasztalható monoton növekedés a savas vizek hidrogén-ionjának a meder kalcium-magnézium-ionjára történő kicserélődésével magyarázható, majd hígítási hatás érvényesül a várpalotai és székesfehérvári vizek bevezetésének eredményeként. A vízrendszer hasznosítása A vízrendszerre települ vízhasznosítási létesítmények főleg mezőgazdasági jellegűek. Kommunális vízigény ellátása a Vízrendszer forrásaiból történik. A felszíni vízkészletből kommunális vízellátásra történő felhasználás tervezése a távlati programokban sem szerepel. Ipari vízellátásra az őskűi forrásvidék, valamint a bántapusztai lignitbányák kiemelt vizét vették igénybe. A Péti Nitrogénművek tervezett bővítésével kapcsolatban egyik oldali vízellátás céljára tervezik a Veszprémi Sédből vízkivételt Hajmáskér térségében. Mivel a vízkivétel a vízkészlet csökkenését eredményezné, ezért Veszprém felett, Márkó térségében völgyzárógátas víztározó építése szükséges. A mezőgazdasági vízhasználatok — amelyek jelenleg 3154 kh halastó tápvízzel és 9149 kh terület öntözővízzel történő kielégítését igénylik — a távlati tervek szerint, további fejlesztési igénnyel jelentkeznek. Az igények kielégítésére tervezik a berhidai és kislángi tározókat. A mezőgazdasági vízigények eltérő vízminőségű igényűek. A halastavas vízellátás céljára a sok növényi tápanyagot tartalmazóak (NH 4, N0 3, P0 4) nem kedvezőek, mert vízvirágzásokat okozva, vagy közvetlenül is (NH 3) károsodást okozhatnak. Ezen anyagok jelenléte azonban öntözési szempontból igen hasznos, csökkentheti az öntözött terület műtrágyaigényét. A vízrendszer igen sok felsővezetésű, ún. malomcsatornával volt megbontva, önként adódott a lehetőség a vízrendszer felső szakaszának elválasztására. Az elválasztás a vízminőségi állapot figyelembevételével a vízhasználók folyamatos ellátása érdekében történt. E szerint a Veszprémi Séd vizét a Királyszentistván-Vilonya-i osztómű a Séd-Malom-csatornába tereli, ahonnan ősinél a Sárvízi-Malom-csatorna szállítja tovább. A Séd-mederbe vezetik a fűzfői ún. nem káros vizeket, a Nitrokémiai Papkeszi telepének vizeit és ezek a vizek a Nádor csatornába kerülnek a Péti Nitrogén, a Kőolajipari Vállalat, a Peremartoni Ipari Robbanó87
