Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Kiss István: A Nádor völgy vízminőségi helyzete

A Dinnyés-Kajtori csatorna. Időszakos vízfolyás. Szerepe főleg a Velencei tó vízszintjének szabályozásában áll. A tó leeresztései esetén nátrium-, magnézium-hidrogénkarbonát, karbonátos víztípusú, nagy sótartalmú vizeket szállít a Nádor csatornába. A Nádor csatorna. Főleg használt vizekből és a Gaja patak vizéből táplálkozik. Kalcium-, magnézium-, hidrogénkarbonátos víztípusú, nagyobb sótartalmú vízfolyás. Befogadója a Sió csatorna. A jelentősebb vízszennyezők üVeszprém város ipari és kommunális létesítményei 7000 m3/nap használt és szennyvizét fogadja be a Veszprémi Séd. A város szennyvíztisztítótelepe épül. Üzembehelyezése 1971-ben várható. A jelentősebb ipari létesítményeknek — Bakony művek, ÁFOR telep, AKÖV telep — helyi tisztítása megoldott. Balatonfűzfő. A Nitrokémiai Ipartelepek és a Papíripari Vállalat Balatonfűzfiő Papírgyárának ún. „nem káros" szennyvizei közvetlenül kerülnek a Veszprémi Sédbe. A Nitrokémia ún. „káros" szennyvizei a királyszentistváni tározóba kerülnek, később 5 heti tározás után engedik le a Veszprémi Séden, Nádor csatornán keresztül a Sióba, illetve a Dunába. Peremarton. Az Ipari Robbanóanyaggyár 1450 m3/ nap szennyvizet vezet a Nádor csatornába. Pétfürdő. A Péti Nitrogénművek és Péti Kőolajipari Vállalat 25 000 m3/nap szennyvizét a Péti vizén keresztül vezeti a Nádor csatornába. Várpalota. A város kommunális szennyvizei és a Várpalotai Szénbányák szennyvizei kb. 6000 m3/nap mennyiségben kerülnek a Köves patakon, Csákányárkon keresztül a Nádor csatornába. Inota. A November 7 Hőerőmű és az Alumíniumkohó hűtő és részben tisztított fekáliás vizeiből kb. 1000 m3/nap mennyiségű víz jut a Nádor csatornába a Hidegvölgyi árkon keresztül. Székesfehérvár. A város ipari és házi szennyvizei mintegy 25 000 m3/nap mennyiségben még 1969. októberben is megfelelő tisztítás nélkül kerülnek az Aszalvölgyi árkon, Varga csatornán, illetve a Gaja patakon keresztül a Nádor csatornába. Az ún. keleti iparvidék hűtővizei a Dinnyés-Kajtori csatornán keresztül jutnak ugyancsak a Nádor csatornába. A Gaja patak melletti bányatelepülések és az Országos Érc- és Ásványbányák fehérvárcsurgói homokelőkészítője mintegy 1500 m3/nap használt, illetve tisztított szennyvizet vezetnek a Gaján keresztül a Nádor csatornába. A vízrendszer vízminősége A vízrendszer vízminőségét a Veszprémi Séd és a Nádor csatorna vízminőségének változásával ismertetem, néhány jellemző vízminőségi összetevő kiemelésével. A vízminőségi hossz-szelvényen a Nádor csatorna torkolatától a Veszprémi Séden Herendig tüntettük fel a mintavételi helyeket. Az adatok évi 24 minta súlyozott átlagadatai. A szaggatott vonalak minden esetben 3. ábra. Az oxigénfogyasztási értékek változása a vízrendszer hossz-szelvényében a fűzfői tározott szennyvizek leeresztésének hatására bekövetkező változást tüntetik fel. A kémiai oxigénhiány változás A vizsgálatokat 2 órán keresztül ülepített mintából Kubel-Tiemann savas KMnO/.-es oxigénfogyasztási meghatározása szerint végeztük. Megállapítható, hogy a vízrendszer tiszta vízminőséggel indul. Veszprém város szennyezéseinek hatására ugrásszerű változás következtében nagyon szennyezett jellegűvé válik, de az igen jó öntisztulóképesség hatására 20 km-en belül kissé szennyezett állapot alakul ki. Egy újabb erőteljes hatás a vízrendszerre a Gaján keresztül Székesfehérvár szennyezéseiből származik, de a vízrendszer ezt a hatást 90 km-en keresztül nem képes már öntisztulás révén kiküszöbölni. A fűzfői tározott vizek leeresztése esetén a szennyeződés koncentráció változása egyértelműen csak a kevésbé szennyezett vizek hígító hatása eredményének tűnik. Az oxigén telítettség változása Az oldott oxigén tartalom klasszikus Winkler féle módszerének javított (KGST szerinti) meghatározási módszerét alkalmaztuk. 4. ábra. Az oxigén-telítettségi értékek változása a vízrendszer hossz-szelvényében Szembetűnő az oxigénfogyasztás változás negatívjának torzítottan megfelelő változás a vízrendszer öntisztuló szakaszán. A székesfehérvári eredetű szennyezések utáni változás némi bizakodásra ad lehetőséget, ugyanis a telítettségi érték növekedése arra enged következtetni, hogy a vízfolyás öntisztulása az alsóbb szakszón is helyreállhat kedvező körülmények esetén. A kedvezőbb körülményt Székesfehérvár város szennyvíztisztító telepének üzembeállításától várjuk. A fűzfői tározott szennyvizek leeresztése esetén a székesfehérvári szennyezésekkel terhelt Gaja patak toxicitási határ alá hígít, a sok tápanyag lehetővé teszi a szerves anyagok egy részének lebontását, és a lebontásban résztvevő oxigént igénylő szervezetek elszaporodását. Az ammonium-ion koncentráció változása A meghatározást 8 mg/l koncentráló értékig kolorimetriásan Nessler reagenssel, e fölött desztillációs módszerrel végeztük. A vízrendszerre jelentős terhelést a felső szakaszon Veszprém város okoz. A kedvező oxigénviszonyok mellett az ammónium lebomlása az oxigénfogyasztás alakulásával azonos jellegű képet mutat. Jelentős alapterheléssel jelentkezik a Nádoron a műtrágyagyár (Péti Nitrogén) hatása. A terhelést fokozza Székesfehérvár szennyvizeinek a vízrendszerbe kerülése, de megindul a lebomlás és csökkentett mértékben ugyan, de a vízrendszer befogadójáig tart. 86