Hidrológiai tájékoztató, 1970 június
Kiss István: A Nádor völgy vízminőségi helyzete
hivatalos tapasztalatcsere értekezletet tartott Sopronban, az osztrák Bundesversuchs- und Forschungsanstalt illetékes kiküldötteivel, és kidolgozták azokat a helyi vonatkozású tapasztalatokat, amelyek a mai napig irányítják és képezik a helyreállítási munkák technológiáját. A Sopronban működő szakmai munkacsoport nyilvántartása szerint, a mai napig az ország területén közel 100 olyan épület került helyreállításra, amelyekben az eddig tárgyalt eljárások valamelyike működik, vagy működött. Az ellenőrzést munkacsoportunk társadalmi keretek közt továbbra is folytatja, és a szerzett tapasztalatokat értékeli. Az 1969. októberi Műszaki Hetek idején ezért a MTESZ Székházban 28-án megtartott szakmaközi konferencián részletesen értékelték azokat a tapasztalatokat, és rögzítették azokat a javaslatokat, amelyek a további tennivalókat tartalmazzák. Az értekezleten Garád Róbert: főmérnök összefoglalta a történelmi hátteret, és az értékelhető gyakorlati tapasztalatokat. Szala-y József, a soproni műemléki helyreállítás építésvezetője pedig részletesen bemutatta és ismertette a Sopron bevárosában alkalmazott falszigetelési eljárások jelenlegi helyzetét, és javaslatot tett a további együttműködésre. Imrik László mérnöktanár a rendszer működésével kapcsolatos új eljárásokat, új műszereket, új kötési módokat ismertette. A hozzászólók lényegéljen azt kérték az ankét vezetőségétől, hogy ezen tapasztalatokat hozzák az illetékesek tudomására, és ha ezen eljárások gazdaságossága igazolható, akkor a továbbiakban a megfelélő intézkedések eszközölhetők. A Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Csoportja a fentiek alapján statisztikailag kidolgozza a meglevő rendszerek nyilvántartását és műszaki adatait azért, a megfelelő nyilvánosságra-hozatal lehetségessé váljék. KISS ISTVÁN Középdanántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár Ismeretes, hogy hazánk felszíni vízkészletének 96%; határainkon túlról származik. A fennmaradó 4%-nak csak kis részét képezi a Nádor-völgy vízkészlete. A vízkészlet hasznosításában érdekelt terület arányos elosztása nagyon kedvezőtlenül alakul, hiszen a hazai eredetű 4%-nyi vízkészlet hasznosításában — így a Nádor völgy vízkészletének hasznosításában is — viszonylag nagy terület érdekelt. Ebből következik az a tény, hogy a Nádor-völgy vízkészlete vízminőségének védelméhez a vízkészletben való részesedési arányt túlhaladó népgazdasági érdek tartozik. A Nádor-völgy vízkészletének hasznosításában Veszprém, Fejér és Tolna megye érdekelt. A vízkészlet vízminőségét viszont a Veszprém és Fejér megyei használt víz bevezetések határozzák meg. A Nádor-völgy jelentősebb vízfolyásai A Veszprémi Séd. Karsztforrásokból táplálkozik, viszonylag kemény, kalcium-, magnézium-, hidrogénkarbonátos víztípusú vízfolyás. Vizének fő tömege a SédMalom csatornán és a Sárvízi Malom csatornán keresztül jut a Nádor (Sárvíz) csatornába. 1. ábra. A Nádor-völgy vízkészletének hasznosításában érdekelt terület A határainkon túlról származó vízkészlet vízminősége határainkon belül jelentősen nem változik, és továbbra is arra kell törekednünk, hogy ne változzék. A belföldi vízkészlet esetében azonban elsőrendű érdekünk, hogy minősége a többszöri felhasználhatóság érdekében jelentősen javuljon. •Jelen tanulmány az 1969. évben készült, ennek következtében bizonyos vonatkozásai már túlhaladottak. (Szerk.) 2. ábra. A Nádor-völgy jelentősebb vízfolyásai és használt-víz bevezetői 1. Mór 120 m 3/nap, 2. Bodajk 500 m 3/nap, 3. Balinka 260 m 3/nap, 4. Fehérvárcsurgó 1500 m 3/nap, 5. Székesfehérvár 25 000 m 3/nap, 6. Székesfehérvár K.-i iparvidék 5000 m 3/nap, 7. Bakony Művek 1100 m 3/nap, 8. Veszprém 6500 m 3/nap, 9. NIKE és PIV 8000 m 3/nap, 10. Balatonfűzfő NIKE 400 000 m 3/5 hét, 11. Peremarton 1450 m 3/nap, 12. Péti Nitrogén és Kőolaj 25 000 m 3/nap, 13. Várpalota 6000 m 3/nap, 14. Inota 1000 m 3/nap A Gaja patak. Szintén karsztos eredetű, kalcium-, magnézium-, hidrogénkarbonátos víztípusú vízfolyás. A Nádor csatornába ömlik a hasonló típusú Mór-Bodajki vízfolyás befogadása után. 85