Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Dr. Kocsis Árpád: A hazai fürdők üzemeltetési kérdései - Matusek Géza hozzászólásával

sórendszereken át különféle kerülőutakon lehetséges. Ez nagymértékben lerontja a nagy forgalom zavartalan lebonyolítását és a gyógykezelés hatékonyságára sem közömbös. Üzemeltetési probléma még a gyógyfürdőknél a szennyvíz megfelelő elvezetése és elhelyezése. Tisztasági fürdők E fürdőtípusnál már nem olyan szigorú követelmény a víz különleges minőségének megőrzése. Inkább a víz hőmérsékletének megfelelően magas szinten tartása jelent gondot. Annak ellenére, hogy Magyarországon számos helyen jó adottságok vannak természetes melegvizek feltárására, mégis sok helyen kényszerülünk mind a mai napig melegíteni a vizeket. Ez a vízmelegítés egyrészt sok tüzelőanyag felhasználását teszi szükségessé, másrészt a melegítő berendezések karbantartása okoz sok gondot. A felhasznált fürdővíz elvezetése és elhelyezése sok tisztasági fürdőnél vetett fel problémát, ezeknek legnagyobb része azonban rendszerint a meg nem felelő kivitelezéssel kapcsolatos. Strandfürdők A medencés strandfürdőknél fordul elő leginkább a túlméretezés következtében előálló vízhiányos üzemzavar. Itt is ki kell hangsúlyoznunk, hogy nincs olyan szabály, amely kötelezővé tenné, hogy csakis 50x20 m-es versenymedencét lehet építeni. Ez csak sportfürdőkre érvényes. A strandfürdőknél mind a mai napig tetszés szerinti medenceméretet lehet választani, a 26/ 66 EüM—OVH. közös rendelet előírásainak betartása mellett. E téves értelmezés miatt fordul elő sok, viszonylag kis lélekszámú községben, hogy a lakosság igényeivel arányban egyáltalán nem álló óriási medencét létesítenek. A strandfürdők medencéinek üzemeltetésénél igen nagy akadályt jelent a forgatóberendezés hiánya. Sok esetben ugyanis, ha az állandó frissvíz-cserét nem tudják biztosítani (pl. Kecskeméten), úgy az elhasznált fürdővizet víztisztító berendezésen kell keresztül forgatni, hogy ismét felhasználható legyen. Sajnos ennek (hazai gyártása megnyugtatóan nincs megoldva. MATUSEK GÉZA hozzászólása Dr. Kocsis Árpád előadásának címe szerteágazó, igen nagyszámú problémát foglal magába. Logikus és természetes, hogy e kérdések közül vízügyi szempontból a fürdők üzemelésének alapja a megfelelő mennyiségű és minőségű víz és a vízzel való gazdálkodás a legfontosabb. Ezért szívesen hallanánk arról is, hogy az országos vízellátáshoz, a nagy vízgazdálkodási koncepcióban müyen szerepet játszanak a hévizek. Milyen méretekben, milyen elgondolásokkal történik felhasználások ma és a jövőben fürdők vízellátására és egyéb célokra. Az előadásban elhangzottak a reális, a való tényeket tartalmazzák, és tükrözik azokat a problémákat, melyekkel a fürdők üzemeltetői nap mint nap találkoznak. Engedjék meg, hogy az elhangzott, igen érdekes előadást egyrészt személyesen tapasztaltakkal alátámaszszam, másrészt pedig egy-két további probléma megemlítésével kiegészítsem, hiszen egy hozzászólás nem elegendő ahhoz, hogy a problémákat részletesen elemezze, de úgy gondolom, nem is ez a feladata. A fürdők kialakításával, tervezésével kapcsolatos problémák lassan már közismertté válnak. Dr. Szalay Károly, a Hajdúszoboszlói Béke Szálló igazgató főorvosának a Balneoklimatológiai Társaságban, Sándor János főmérnöknek a közelmúltban itt a Hidrológiai Társaságban megtartott — a fürdők tervezésével kapcsolatos előadásai és a ma hallottak is e kérdés megoldását sürgetik. Egy-tkét újabb, itt még el nem hangzott példa: Több millió Ft költséggel, jelentős társadalmi munkával Gyón községben egy strandfürdőt létesítettek. A strandfürdő két medencéjének vízfelülete közel 4000 m2. Az egyik medence fellüete meghaladja a 3000 m2-t. Ilyen nagyméretű beton fürdőmedence a Palatinus nagymedence kivételével a fővárosban, de valószínű, hogy az országban sincs. A túlzott medenceméret most már kényszeríti az üzemeltetőt a túlzott vízfogyasztásra, a helytelen vízgazdálkodásra. Ha emellett figyelembe vesszük, hogy a látogatottság még a csúcsforgálmi időben, munkaszüneti napokon sem érte el a napi 1000 főt, akkor érthetővé válik, hogy miért jelent terhet az üzemeltetőnek a fürdő fenntartása, üzemeltetése a helytelen tervezés, a túlzott méretezés miatt. A másik példa frissebb, és sikerült a tervezőt, a megbízót még idejében tájékoztatni a helyes szakmai, fürdőügyi követelményekről, a reális méretezésekről. A gödöllői Blaha strand rekonstrukciójára tanulmányterv készült. Annak ellenére,, hogy a Városi Tanács elgondolása szerint is a másik, a város belterületén kialakításra kerülő strandfürdőtől várnak nagyobb igénykielégítést a jövőben, a Blaha strandnak indokolatlan túlméretezését tartalmazta a tanulmányterv. A jelenlegi 600 vetkőzőhellyel szemben 2600 vetkőzőhelyes és közel ugyanannyi <m

3-es medencékkel rendelkező strandfürdőt terveztek, amikor a közismerten kiemelkedő, jó 1967. évi strandidényben érte csak el a strandfürdő teljes idényforgalma a 10 000 főt, és amikor a vízellátására csak két, összesen 150 l/p hozamú kút áll rendelkezésre. A gyógyfürdő- és üdülésügy, valamint az ásványés gyógyvizek feltárása és hasznosítása egyes kérdéseinek rendelkezéséről szóló 11/1965. sz. Korm. rend. 1. fejezetének 1. §-a a gyógyfürdőkre vonatkozóan kimondja, hogy gyógyfürdő intézmény tervezéséhez, létesítéséhez és átalakításához az egészségügyi miniszter vagy az általa kijelölt szerv előzetes hozzájárulása szükséges. Kívánatos lenne bizonyos nagyságrenden felül ezt a szabályozást hasonlóképpen, az illetékes hatóságok által a közfürdőkre, a nem gyógyfürdőkre is kialakítani, érvényesíteni, az említett és az azokhoz hasonló vagy éppen ellenkező előjelű helytelenségek megelőzése érdekében. Egyébként — és ez is a fürdők üzemeltetési kérdéseihez kapcsolódik — az ún. gyógyfürdőtörvény és végrehajtási utasítása kezdeti, de határozott lépéseket jelent az 1967. évi statisztikai jelentés szerint meglevő 17 és természetesen a még létesítendő gyógyfürdők ügyének rendezésében. Ugyanakkor meggondolás tárgyát kell, hogy képezze, hogy az 534 közfürdő, nem gyógyfürdő ügye, melyek egy-két kivételtől eltekintve a helyi hozzáértések, vagy inkább hozzá nem értések 23