Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Dr. Bendefy László: Adatok a Fertő tó és a Hanság medencéje kialakulásának kérdéséhez

A területfelhasználás, a létesítmények telepítése, az építkezések szabályozása, irányítása, az Országos Építésügyi Szabályzat alapján történik. Ezen feladatok felügyeletét és a regionális tervvel való összhangjának biztosítását az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Győr-Sopron megyei Tanács látja el a tájépítész útján. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti Főigazgatósága tervet dolgoztat ki a nyugatdunántúli üdülőterület védő- és esztétikai fásítására és erdők telepítésére. Az erdészet mintegy 100 m széles védőfásítást, illetőleg parkerdőt alakít ki Fertődön a Növényvédelmi és Növénytermesztési Kísérleti Gazdaság konzervüzeme és az Eszterházy kastély 177 ha nagyságú parkja, valamint Fertőszentmiklóson a nádgazdaság üzeme és a községi lakóterület között. A Fertő tó alatti kőzetrétegekben található gyógyés ásványvizek feltárására már az első kísérletek megtörténtek. Fertőrákoson dr. Vendel Miklós akadémikus irányítása alapján 1963-ban a Nehézipari Műszaki Egyetem Földtan-Teleptani tanszéke, 1964-ben és 1967ben a VITUKI dr. Kessler Hubert és dr Böcker Tivadar vezetésével végzett vízföldtani kutató fúrást. A 33— 40 m mélységből felhozott minták 19—20 gr/l, a 4—10 m mélységből vételezettek 26 gr/l sókoncentrációval rendelkeztek. Vegyi összetételük szerint a nátriumszulfátos hidrogénkarbonátos-kloridos (régebbi nomenklatúra szerint glaubersós-konyhasós) ásványvizek közé tartoznak. A kutatás tovább halad. A Fertő tó fejlesztésének alapvető követelménye a tó vízszínszabályozása. Az üdülés, a vízisport, a nádtermelés, a halászat az eddigi középvízszintnél magasabb vízállást kíván. Az Osztrák-Magyar Határmenti Vízügyi Bizottság a fertőszéli zsilip kezelésére szabályzatot készített, amely 1965. január 1-én lépett életbe. A tapasztalatok és az igények alapján állapítják meg az optimális vízszintet, és gondoskodnak a szükséges víziművek kiépítéséről. Az állandó vízszint mellett még vizenyősnek maradó vagy időnkénti elöntés veszélyének kitett területeket poldergátakkal védik meg. Belvizeik eltávolítását szivattyútelepek végzik. A védett területeket a regionális terv szerint strandok létesítésére és mezőgazdasági művelésre használják fel. A regionális terv szerint a problémák nagy része összefügg az osztrák területek rendezési kérdéseivel mind a Fertő tó, mind a tőle délre fekvő nyugatdunántúli határvonal mentén. Az osztrák és a magyar érdekek megvizsgálására közös Egyeztető Bizottság alakul, amelynek szervezési előkészítését az Építésügyi és Városrendezési Minisztérium már megkezdte. A megvizsgáladó kérdések között szerepelnek a közlekedésre, a területhasznosításra, az üdülőlétesítmények telepítésére, a természetvédelemre vonatkozó intézkedések. A regionális terv minisztertanácsi jóváhagyásával a Fertő-táj fejlesztése belépett a realitások közé. Most már nemcsak a Hidrológiai Társaság lelkes tagjainak körében foglalkoznak a fejlesztés kérdéseivel, hanem az ország hivatalos tényezői és illetékes intézményei dolgoznak, intézkednek, határoznak sorsa felett. A fejlesztés nemcsak a hazai és külföldi turisták üdülési lehetőségének megteremtésére irányul, hanem a tájvédelmi körzet meglevő települései részére is kulturáltabb életkörülményeket kíván biztosítani. Ennek egyik legfontosabb lépése a Fertő-parti községek vízellátásának regionális vízművel való kiépítése, amelyet Fömötör Gyula cikke ismertet. A helyi lakosság érdekében a fejlesztési programban szerepel a körzet belső közlekedésének javítása, az egészségügyi és kulturális intézmények létesítése, a települések rendezése, a termőterület növelése. Ez utóbbi alapfeltételeit dr. Szabolcs István és dr. Várallyay György talajtani, dr. Csapody István botanikai, és Boronkai Pál partrendezési tanulmánya tárja fel. A tó alapvető kérdéseire dr. Bendefy László földtani, dr. Somogyi Sándor vízrajzi értekezése ad feleletet, míg a nádast borító víz minőségével dr. Donászy Ernő foglalkozik. Beszámolónk befejezéseképp a Fertő tó Kutató Tudományos Bizottság őszinte köszönetét fejezzük ki Sopron Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának és az Országos Vízügyi Hivatalnak azért az értékes támogatásért, amely lehetővé tette, hogy a Fertő tóra vonatkozó tanulmányaink a Hidrológiai Tájékoztató külön lenyomataként megjelenjenek. Pichler János Adatok a Fertő és a Hanság medencéje kialakulásának kérdéséhez DR. BENDEFY LASZLÖ Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet E tanulmányban azt vizsgáljuk, hogyan hat ki a mélybeni struktura a mai morfogenetikai és hidrológiai viszonyokra. A jelenkori szerkezetfejlődési viszonyok tárgyalásánál abból az alapvető tényből kell kiindulnunk, hogy a hidromorfológiai képet kialakító szekuláris földkéregmozgások eredő okát nem a földkéreg, hanem a szemiplasztikusnak feltételezett földköpeny felső része: a felsőköpeny hordozza. Ebben a — habitusát nagyon lassan változtató, mindamellett a szilárd földkéreghez viszonyítottan fölöttébb mobilis, de legalább is tömegátrendeződésre erősen hajlamos — felsőköpenyben végbemenő mindennemű változás, közvetve mindenkor kihat a felszínt felépítő kőzetek összességére. Mivel azonban a felsőköpeny- és a felsőkéreg (epiderma) közt számos emeletszerkezet (Stockwerkstrukturen; v. ö. Wegmann, van Bemmelen!) épült közbe, nyilvánvaló, hogy a tömegátrendeződés okozta alakváltozás áttételesen jön létre. Ezen azt értjük, hogy a két említett szint közötti régibb szerkezetek is részt vesznek a mindenkori, s így a jelenkori kéregmozgásokban is, de nem mindenütt egy időben, nem valamennyi, s végül: egymástól eltérő mértékben. Hogy melyik és hogyan vesz részt a jelenkori-, illető46