Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Dr. Böcker Tivadar: Az első karsztvízmegfigyelő kút a Bükk hegységben

ban kifogástalan volt. A víz nitráttartalma a 11. sz. kútéhoz hasonlóan, keménysége pedig 3—4 nkf-el csökkent az eredeti 35 nkf-hez képest. A víz szabad szénsav tartalma és pH-ja nem változott. A 14. sz. kút vize bakteriológiai szempontból kifogástalan volt. A víz nitráttartalma a dúsítás előtt a 25 mg/l-es értéket is elérte, ez azonban ingadozások után kb. 5 mg/l-re csökkent. Egyéb jellemző változás — beleértve a víz szabad szénsav tartalmát és pH-ját is — nem volt észlelhető. A 15. sz. kút vizének coli száma a dúsítás idején két alkalommal kissé emelkedett. A víz lúgossága 8,80-ról kb. egy egységgel, keménysége pedig 31—32 nkf-ról kb. 28-ra csökkent. A 18. sz. kút vizének coli száma minden esetben elfogadható volt. Vegyi szempontból csak kisebb ingadozásokat lehetett megfigyelni. A vizsgálatok értékelése Az eddigi vizsgálatok eredményeiből megállapítható, hogy a nagybátonyi talajvízdúsítással kapcsolatban sem vegyi, sem bakteriológiai szempontból vízminőségromlás eddig nem következett be. Néhány kút esetében a víz nitráttartalma és keménysége némileg csökkent, ami előnyös, egy kút vizének keménysége viszont kissé emelkedett. Megemlítendő még a dúsító medencében észlelt intenzív biológiai tömegprodukció, amely semmiképpen sem kívánatos és a termelt víz ízét is kedvezőtlenül befolyásolhatja. E jelenség valószínűleg a víz túl hosszú tartózkodási idejére vezethető vissza, amelyhez az előülepítőben eltöltött idő is hozzájárul. A nagybátonyi talajvízdúsítás, illetve tározás alaposabb higiénés értékeléséhez még sok adatra lesz szükség, ezért a vizsgálatokat még hosszabb időn át célszerű folytatni. Az első karsztvíz megfigyelő kút a Bükk hegységben DR. BÖCKER TIVADAR Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Az ÉVM Cement és Mészművek az 1966—67. évek folyamán az ÉVM Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet-, illetve az Országos Földtani Kutató éfe Fúró Vállalattal kutatásokat végeztetett a Miskolctapolca-környéki Nagykőmázsán, a Hejőcsabai Cement és Mészmű mészkőkészletének biztosítása érdekében. A kutatás tervében nemcsak a nyersanyagkészlet feltárása, hanem a vízföldtani viszonyok tisztázása is szerepelt. Ennek során a kutatási terület közepén levő V—7. sz. mészkőkutató fúrást 250 m-re mélyítették, majd a VITUKI tervei alapján karsztvízmegfigyelő kúttá építették ki. E rövid ismertetés célja, hogy bemutassa ezt az egyetlen Bükk-hegységi megfigyelőkutat. A fúrás 364,83 m A. f.-i magasságról középsőtriász mészkövön indult és ebben 250 métert haladt. A kőzet végig repedezett, töredezett volt és így, már fúrás közben is megvolt a remény, hogy a kőzetben tárolt karsztvízzel a kút kommunikációja jó lesz. A karsztvíz először a 150—160 m közötti mélységközben jelentkezett, majd a továbbfúrásnál ez eltűnt és a tervezett 250 m talpmélység elérése után 200 m mélységben (1967. március 22.) állapodott meg. A megfigyelőkutat az 1. ábrán látható módon képezték ki és látták el védőaknával. A kutat állandó üzemeltetésre a VITUKI Karsztvízkutatási Osztály vette át. A felszín alatt viszonylag nagy mélységben elhelyezkedő (200 m) vízszint a szokásos eszközökkel történő észlelés megindítását nem tette lehetővé. Az 1967. év végére azonban már rendelkeztünk olyan elektromos vízszintmérő műszerekkel, amelyek biztosítják ilyen viszonyok között is az észlelést. A nagykőmázsai kútba elsők között építettük be az észlelőműszert és 1968 február végétől megindult a rendszeres észlelés. A műszer beépítésekor az a meglepetés ért, hogy a vízszint 40 méterrel mélyebben helyezkedett el, mint 1967 márciusában. Az 1967 márciu1. ábra. A nagykőmázsai (V—7 sz. fúrásból kiképzett) karsztvízfigyelő kút kiképzése sában mért vízszintadatok hélyességét, az időben előtte történt geofizikai szelvényezés során mért (a felszíntől számított 209 m-es vízszint-adat is) megerősítette. Ez tehát azt jelenthetné, hogy egy év leforgása alatt ilyen mértékben süllyedt a vízszint. Az 1967 márciusában mért magas vízállás oka azonban más lehet. A vízszintmérésék előtt ugyanis a kút és a miskolctapolcai források között sózásos összefüg108