Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Dr. Kocsis Árpád: A hazai fürdők üzemeltetési kérdései

séges módszertan alkalmazásával működő megfigyelő hálózatot lenne célszerű kialakítani, ami nemcsak hazánk, hanem Európa (esetleg Eurázsia) vonatkozásában lehetővé tenné egy tájékoztató térkép elkészítését Szükségesnek látszik még talajtani szempontból a vízháztartással párhuzamos sóháztertási vizsgálatok kiterjesztése, valamint a szikesedés előrejelzése az öntözött területen. A talajjavítás területén nagy figyelmet kell szentelni a talajszerkezetet megőrző, illetve kialakító anyagok, valamint az azt megőrző agrotechnikai módszereknek. A tanulmányút tapasztalatai A vitát követően lezajlott tanulmányútnak két funkciója volt. Egyrészt a vitatott mutatók alkalmazhatóságát — különböző színvonalon gazdálkodó üzemekben — mérlegelhették a résztvevők, másrészt ez alapon tovább folytatódhatott a vita. Megismerhették a résztvevők a Tisza II. öntözőrendszer elhelyezkedését, építésének folyamatát, valamint ezt a nagy műszaki létesítményt alátámasztó széles körű mezőgazdasági fejlesztésre vonatkozó tervező munkát. Nem kis mértékben adott ugyanis időszerűségét az egész kongresszus témájához ezen öntözőrendszer kialakítása és várható hasznosításának kérdései. Az egyes gazdaságok vonatkozásában csak egy növényre, az őszi búzára mutatom be a területi és relatív vízgazdálkodási tényező alakulását, mert ezt a növényt a gazdaságok viszonylag nagy területen termesztik és jellemzi a vízgazdálkodás állapotát (1. táblázat.) Látható ebből, hogy a területi vízhasznosulási tényező értéke rendkívül differenciált, a szélső értékek között, több mint 100%-os különbség van. míg a relatív vízgazdálkodási tényező közelebb áll egymáshoz a különböző gazdaságokban. A legkisebb és legnagyobb értékek között kereken 28%-os a különbség. Ez azt mutatja, hogy a különböző körülmények között lévő bemutatott gazdaságok a vízgazdálkodás színvonalát illetően természeti lehetőségeiket csaknem azonos szin1. táblázat A mutatók értéke a különböző gazdaságokban az őszi búzánál A vízgazdálGazdaság Területi vízkodás színvonaGazdaság liaszn. tényező la (relatív vízgazd-i tényező) Nagyrédei Szőlőskert Tsz 7,29 0,78 Hortobágyi Áll. Gazd. 9,71 0,83 Hajdúszoboszlói Áll. Gazd. 11,07 0,72 Hajdúszoboszlói Búzakalász Tsz 8,40 0,70 Kisújszállási Búzakalász Tsz 7,82 0,79 Martonvásári MTA gazd. 14,80 0,69 Balatonaligai Áll. Gazd. 13,30 0'60 ten használják ki, ami természetesen nem jelenthet azonos szintű területi vízhasznosulási értékeket ugyanígy, mint ennek gazdasági következményei is rendkívül differenciáltak. Az öntözés vonatkozásában az eltérő öntözési termelés szerkezet és az öntöző berendezések méretezésének kapcsolatával összefüggő kérdések merültek fel. Különösen az intenzív szerkezetű gazdaságok igényelnek az öntöző berendezésektől nagyobb biztonságot a kedvezőtlen, ritkábban előforduló rendkívül aszályos évekre is, mert ellenkező esetben nagy a termelésük kockázata. összefoglalóan a kongresszus egésze szemléleti szempontból sok problémát rendezett és a különböző szakterületeket azonos módon és irányban, azonos cél elérése érdekében jól fogta össze. Erre vonatkozóan születtek a kutató munka tartalmát illetően javaslatok, valamint kutatás-szervezést érintő kérdések tekintetében a kutatások komplexitását különösen hangsúlyozta a kongresszus. A kongresszus témája és időpontja különösen a Tisza II. vízlépcső építését illetően nagyon időszerű volt és megállapítható, hogy a vízgazdálkodás egészét tekintve eredményes, hasznos munkát végzett. A hazai fürdők üzemeltetési kérdései* DR. KOCSIS ARP AD Országos Vízügyi Hivatal A vízügyi államigazgatási szervek hivatalos felfogása szerint a fürdők elsősorban vízügyi létesítmények. Ebben a megvilágításban a fürdők üzemelésének alapja a megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása. Furcsán hangzik, de számos tény bizonyítja, hogy ez a felfogás hazánkban még nem általánosan elterjedt, különösen szakigazgatási szervek körében. Nemcsak falusi, vagy községi, de egyes városi tanácsok képviselői még napjainkban is elkövetik azt a hibát, hogy a községfejlesztési alapból és más közvetlenül a lakosság anyagi áldozatkészségét érintő pénzügyi keretekből nagy költséggel fürdőket építtetnek, anél* Előadásként elhangzott a MTH Balneotechnikai Szakosztályának 1968. október 16-i előadóülésén. kül, hogy előzőleg a szükséges mennyiségű és minőségű víz beszerzésének lehetőségéről megfelelő mértékben gondoskodnának. Ez a kérdés többek között méretezési problémákat is felvet, sok esetben ugyanis a fennálló fürdőügyi rendelkezések helytelen értelmezése miatt különösen a medencéket, de egyéb fogyasztótárgyakat is túlméreteznek. Ez természetesen nemcsak a megbízható, de a tervezők hibája is. Sokszor látunk vidéki helyszíni bejárásaink során olyan jelenséget, hogy viszonylag kis létszámú településeken 50x20 m-es versenymedencéket építenek, amelyeknek egyszeri vízcseréjéhez minimum 1000—1500 m3 víz szükséges. Előfordul, hogy a fürdő területén már van megfelelő vízbeszerzési lehetőség, tehát nem mondhatjuk, hogy a fürdőt telje21