Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Ember Károly-Sellyey Gyula: Beszámoló a Kisköre-Tiszaszederkény-Debrecen környéki tanulmányútról

hasznosítható vízkészletekre. Vázolta az egyes kutak, illetve kútcsoportok egymásrahatásának kérdéseit a vízkészletgazdálkodás tükrében. A várostól távolabbi, DK-i területen végzett vízfeltárások negatív eredménye a mélységi vízkészletek nagyobb mértékű igénybevételét nem teszik lehetővé. Részletesebben tárgyalta a IV. sz. vízműtelep 20 db termelő kútjának vízföldtani viszonyait. Nagy Géza, Kolin László (MÉLYÉPTERV) helyett ismertette a Debreceni IV. sz. vízmű vas és mangántalanító berendezését. A 180 m alatti vízadórétegben feltárt víz átlagosan 2,0 mg/l vasat és 0,15 mg/l mangánt tartalmaz. A városi hálózatba táplálás előtt ezért tisztítása szükséges. A nyersvízhez kompresszorral előállított és légüstben tárolt nyomásalatti levegőt (oxigént) adagolnak. Ez a vas oxidálását elvégzi és elkezdődik a kétrétegű szűrőtartályban a vashidroxidpelyhek leválasztása. Az első réteg (előszűrő) kvarchomok anyagát 50%-ban fermágóval keverték. A második réteget mangánoxiddal vonják be. A víz innen tározómedencébe jut. A szűrőtartályok öblítése időnként vízzel és levegővel történik. A telepen a vasiszap ülepítésére medence is létesült. Ismertetésében külön kitért a szűrőház gépészeti és építészeti kialakításának magas színvonalára. Ugyancsak figyelmet érdemel a vízmű hálózati szivattyúháza is. A különböző jellegű csővezetékek eltérő színre festése üzemeltetési szempontból igen előnyös. Az egész telep elrendezésében, kialakításában, jelenleg legkorszerűbbnek mondható a hazai hasonló berendezések között. Szilágyi József (Debreceni Vízmű). A MÉLYÉPTERV tervei által készített vízműtelepet az ÉM Közmű és Mélyépítő Vállalat építette meg 1962—66. között. Az építési munkákat a magas talajvízállás károsan befolyásolta. A részátadások során 1963-ban 1965-ben és 1966-ban egyes kutakat még vas- és mangántalanítás nélkül kapcsolták a városi hálózatba. Ezt a vízhiány tette szükségessé. A próbaüzem befejezése után a 20 kútból álló vízmű rendeltetésszerűen működik. Tapasztalatok szerint csúcsidőszakban a tervezett 14 000 m/nap kapacitással szemben 17 000 m

3/napot is szolgáltatott. A víztisztító műből 0,03 mg'l vas és 0,02 mg/l mangántartalmú víz kerül a hálózatba. A rossz altalaj-viszonyok ellenére említésre méltó csőtörés nem fordult elő. A szociális helyiségeket jobb lett volna külön épületben elhelyezni. A garanciális munkák befejezését követően a létesítmény távvezérlése' kifogástalanul működik. A diszpécser-tábláról valamennyi jellemző meghibásodás leolvasható. A kábelek, melyek a távezérlés célját szolgálják zárlatosakká váltak, de a műanyag összekötő kicserélését követően jól használhatók. Nyilassy Miklós, Kolin László (MÉLYÉPTERV) helyett a Keleti Főcsatorna kisminta kísérleti berendezését ismertette. Az OVH illetékeseinek támogatásával létesült ezen kísérleti berendezés, hogy a víz kezelésével kapcsolatosan kellő tapasztalatokat lehessen gyűjteni. A berendezést az Újpesti Növényolaj gyár feleslegessé vált edényeinek felhasználásával állították össze. Itt kerülhetett sor a hazai ózonfejlesztő alkalmazására is. Megelőzően a VITUKI már kétéves vizsgálatsorozatot végzett a Tisza és a KFCS különböző pontjain. A berendezéssel három fajta tisztítási technológiát kísérleteznek ki. Tóth József (TIVIZIG) a Keleti Főcsatorna mellé telepített kísérleti mű üzemével kapcsolatos vízkémiai kísérleteket ismertette. A Keleti Főcsatorna feladata többrétű: öntöző és ipari víz szállítása, a K-i területek belvizeinek levezetése és hajóforgalom lebonyolítása. Jelenleg 40, későbbiekben 63 m

3/s vízmennyiséget szállít, melyből a tervek ipari és kommunális vízfelhasználás céljára 1,4 m

3/s vízmennyiséget irányoztak elő. A Főcsatorna üzemeltetési rendjében három változat szerepel: öntözési idény nagymennyiségű tiszta víz leadással, öntözési idényen kívüli pangó időszak kis vízforgalommal, belvizesidőszak: a Főcsatorna medrében igen jelentős mennyiségű a belvíz. Az üzemelési rend szerint változik a víz minősége is. öntözési időben a Tisza vizével megegyező, pangó időszakban a víz a talajjal való kapcsolat miatt elszikesedik, nátriumsó tartalma megemelkedik a víz pH-ja a lúgos tartomány felé tolódik el. Belvizes időszakban a terület jellegétől függően elszennyeződik: oxigénfogyasztás, nitrát, nitrit és ammóniatartalom megnő. Számolni kell a talajfertőtlenítő és növényvédő szerek hatásával is. Vizsgálták a Főcsatorna vizének színét, átlátszóságát, szagát és ízét. Itt a partvédelmi célokat szolgáló nád és sás kedvezőtlen hatást fejt ki. Az előadásban vázlatosan ismertették a részletes vízkémiai vizsgálatok eredményét a kísérleti programban előírt technológiákra vonatkoztatva melyek még tanulmányutunk időszakában is folytak. Dr. Pécsi Tibor (TIVIZIG) a kísérleti mű üzemével kapcsolatos vízbiológiai vizsgálatokat ismertette, melyek során a beérkező nyers vízből és á szűrők utáni tiszta víztartályból vettek mintákat. A növényi mikroszervezeteket (fitoplankton) és állati mikroszervezeteket (zooplankton) egyaránt részletesen vizsgálták. Megállapítható, hogy a vegyszeradagolás és a szűrők jelentősen csökkentik az algafajok számát és egyedszámát, azonban a még nem teljesen kielégítő eredményt közvetlenül a szűrővisszamosatás után tapasztalni lehetett. Az állati mikroszervezetek tekintetében már kedvező adatokat lehetett nyerni. A szűrők hatékonyságának fokozása érdekében a kísérleti mű jelenleg szinkron viszszamosatással szemben váltakozó visszamosatási rendszerrel üzemel. A rendelkezésre álló, még rövid adatsor is azt mutatja, hogy itt lényeges javulás várható. Bár eddig bakteriológiai vizsgálatok nem folytak, későbbiekben ennek elvégzése nélkülözhetetlen. Vizsgálni kell a Keleti Főcsatornában a vándorkagyló és mohaállatfajok jelenlétét, minthogy ezek megtelepedve komoly műszaki problémákat vethetnek fel. A Keleti Főcsatornában a 4. sz. főközlekedési út alatti szakaszon ölt jelenlétük félelmetes méreteket. A kísérleti mű balmazújvárosi szelvényében sem hagyható azonban figyelmen kívül. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kísérleti mű biológiai szempontból jelenleg elfogadhatóan üzemel és remélhetően a még jelenlevő nem kívánatos szervezetek is kiküszöbölhetők lesznek. Befejezésül Pálhidy Attila (MÉLYÉPTERV) a felszíni vízmű kiépítési és fejlesztési terveit ismertette. A mű a vízkivételi műtárgyat követően vegyszerbekeverésen, ozonizáláson és lebegőiszapos derítésen keresztül jut a gyorsszűrőbe, majd a tisztavíz medencébe. Szemléltető ábrával mutatta be a tervezett technológiai elrendezést, valamint a gépészeti és építészeti kialakítást. Az előadásokat követően a tanulmányút résztvevői a 137