Hidrológiai tájékoztató, 1968 június
Mantuano Jenő: A Borsodi térségi tározók vizsgálata
hévíz hőjellemzői és a mélység között nak balneoterápiával való csökkentése Miskolcon évente 7 millió forint megtakarítást jelentene, a fürdős gyógykezelés munkaerő regeneráló hatása miatt. Gyógyfürdőink kapacitását tekintve a reászorulóknak kb. 30 százaléka jut fürdőbeutaláshoz. Borsod megyében n mozgásszervi rehabilitációra szorulók száma kb. 7—8 ezer. V. Mit kell tenni Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye kedvező hévízi adottságának célszerűbb kihasználása érdekében? A távlatban is biztosítható vízkészletre alapozott, műszakilag korszerű, a továbbfejlesztés lehetőségét biztosító és egészségügyileg megfelelő, fokozatos beruházásokat, alapos fürdő propagálással. 3. táblázat A készletszámítás összefoglalása Készletfajta Számértéke Mértékegysége 1. Természetes 11. — statikus 5—15.10' m 3 12. — dinamikus 1,2—1,5.10'' m 3/nap 2. Kitermelhető 22. — dinamikus 21. — statikus 5—15.10« 1,1—1,5.10'' m 3 m 3/nap 3. Termelési 2—3.10'- m 3/nap Az alap tehát a vízkészlet meghatározása, ami csak rendszeres mérések alapján végezhető el. Ennek hiányában végzett — kísérleti jellegű — számításaink eredménye a 3. táblázaton látható. (A számítások elsősorban nem a beszivárgáson, hanem a „földi hőáram vízmelegítő hatásán" alapulnak. Részletezésük a Borsodi Műszaki Elet c. folyóiratban jelenik meg.) A várható hőmérsékleti viszonyokat (a feltárási mélység függvényében) a 6. ábrán tüntettük fel. A Borsod térségi tározók vizsgálata MANTUANO JENŐ A borsodi térségben a Borsodi Regionális Vízmű (B. R. V.) IV. ütem beruházási programja szerint 1957 körül a vízellátásba bevont területen 8000—10 000 m 3/'nap vízhiánnyal kell számolni, ezért szükséges a vízbeszerzési lehetőségek fejlesztése, kiterjesztése. A B. R. V. rendszerben — a népgazdasági érdekeknek megfelelően — a szénbányákat, amelyek nem gazdaságosak, fokozatosan leállítják. A bányászokat az ipar más területén kívánják foglalkoztatni, ennek érdekében új üzemek, münkaalkalmak telepítésére is sor kerül. A vegyipar fejlesztésével kapcsolatosan is új vízigények jelentkeznek. Az adat és a változás pontos ütemének ismerete nélkül, ezért tanulmányunk a már lekötött vízmennyiségen felül jelentkező — vagy újabb tározók építésével biztosítható — szabad vízkészlet kimutatására szorítkozott. A tervezett tározók teljesítőképessége A Sajó vízrendszer két jelentős vízfolyásának kihasználását vizsgáltuk meg a meglevő és a létesíthető tározók hatásainak figyelembevételével. Az egyik vízfolyás a Bán patak a Lázbérci tározóval és a patakba torkolló Csernely patak az Upponyi tározó létesítésének lehetőségével. A másik' vízfolyás a Bódva, a már megépült Rakaca I. tározóval, a műszakilag indokolt Rakaca II. és a gazdaságosan megépíthető és üzemeltethető Perkupái tározás lehetőségével. A vizsgálatok alapján rögzíthető, hogy a Lázbérci tározó 5,9 millió m 3-es tározásával folyamatos vízsugárban — az ivóvízellátás érdekében — napi 20 000—25 000 m 3 vizet tud biztosítani. Az Upponyi tározó 1,08 millió m 3 tározásra építhető meg. Veszteségek nélküli vízkibocsátása pedig 0,060 m 3/sec lenne. A megépült Rakaca I. tározó térfogata 5,4 millió m 3. A Bódva kisvizét Szendrőnél 1,5 m 3/sec-ra, a torkolatnál 1,9 m 3/sec-ra egészíti ki. Ez a vízmennyiség csak a jelenlegi igény kielégítésére elegendő. A Rakaca II. tározó létesítésének vizsgálata a meglevő Rakaca I. figyelembevételével történt. A tározó 7,1 millió m 3-es kiépítése azonkívül, hogy a Rakaca I. tározó terének hordalékkal való feltöltődési ütemét csökkenti, hidrológiai adatokkal bizonyítva azt jelenti, hogy a Rakaca I—II. tározók a szendrői vízmércén 82