Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Mantuano Jenő: A Borsodi térségi tározók vizsgálata

\ mérve 1,9 m

3/sec-os, a torkolatnál 2,3 m

3/sec-os kiegészítést biztosíthatnak. A jelenlegi vízigény kielégítésén felül jelentkező további igények megfelelő kiegészítésének érdekében vizsgáltuk — mert a hidrológiai, meteorológiai és földtani adatok lehetővé tették — a Perkupái tározást is. Az indokolt 122,5 millió m

3-es kiépítés esetében a tározó folyamatosan 3,5 m3/sec-os vízsugár szolgáltatására és a szendrői vízmércén mérve 7,12 m

3

/sec-os kiegészítésre képes. A tározók hatása a vízkészletváltozásra A tározók vízpótló hatásának vizsgálatát az egyidőben lehetséges összes vízigényre mértékadó augusztus havi Q 85%, és a teljes biztonságot követelő vízhasználatokra mértékadó szeptember havi Q 99% figyelembevételével végeztük. A Bán patak vízpótló hatása augusztus és szeptember hónapokban a Lázbérci tározó működése esetén a torkolatnál 102,0 illetve 96,8 l/sec vízpótlást biztosít. Az Upponyi tározó megépítése esetén 143,3 illetve 138,1 1/sec-ra nő a Sajó vízpótlása. Ezen adatok figyelembevételével a Bódva torkolat felett, illetve alatta a Sajó augusztusi és szeptemberi vízhozama az alábbiak szerint módosul: Lázbérci Lázrbéci és Upponyi tározóval tározóval A Sajó vízhozama Aug. Szept. Aug. Szept. Q 85% Q 99 % Q 85% Q 99 % m3/sec m3/sec m3/sec m^/sec Bódva torkolat felett 3.255 1.073 3,294 1,119 Bódva torkolat alatt • (Rakaca I. nélkül) 5,043 2,303 5.084 2,349 Bódva torkolat alatt (Rakaca I. tározóval) 6,943 4,203 6,984 4,249 Az összeállítás a természetes vízkészletet adja a vízhasználatok figyelembevétele nélkül. A Lázbérci tározónál már megépült víztisztító berendezés vízigénye kivételével, mert ez a vízmennyiség a Sajóba nem kerül. Hasonlóképpen megadjuk a Bódva vízrendszerére épített és tervbe vett tározók hatását a Sajó vízhozamára. A vizsgálatot a Bódva torkolati szelvényére vonatkoztattuk. A Sajó és Bódva torkolat felett alatt m3/sec Lázbérci + Rakaca I. Aug. 85% 3,235 5.485 II. tározó Szept. 99% 1.073 3,273 Lázbérci + gakaca Perkupái tározó I.Aug. 85% 3,255 11,055 Lázbérci + gakaca Perkupái tározó Szept. 99% 1.073 8,873 Lázbérc, Uppony Rakaca I., II. tározó Aug. 85% 3.244 5,594 Lázbérc, Uppony Rakaca I., II. tározó Szept. 99% 1,119 3,419 Lázbérc, Uppony Aug. 85% 3,294 11,094 Rakaca I. és Perkupát Szept. 99% 1.119 8.919 tározó Gazdaságossági vizsgálatok 1. Bán patak tározóinak gazdaságossági vizsgálata Az Uppony-i tározó optimálisan megépíthető tározóterének nagysága l,08:10

(

i m

3 víz tározására alkalmas 10 m-es magas felszín feletti duzzasztás mellett. A gazdaságossági vizsgálatnál az 1 m

3 vízre eső fajlagos beruházási költségen kívül meghatároztuk a folyamatosan adható vízsugárra vonatkozó fajlagos költségeket is, melyeknél 30 éves amortizációs és fenntartási költségeket vettünk figyelembe. Beruházási költsége becslés alapján 44,8 ^O

1» Ft. A folyamatosan kiadható vízsugár veszteségek nélkül 60,0 l/sec. Ennek megfelelően a fajlagos költségek alakulása a következő: 41,5 Ft/m

3 és 0,744 Ft/m3/sec. Az országos átlaghoz képest a költségek nagyok, egyedi vizsgálata irreális, csak a Lázbérc-i tározóval együttesen vizsgálható, mert ennek csak egy kiegészítője. A Lázbérc-i tározóval együtt a fajlagos költségek alakulása a következő: 17,25 Ft/m

3, illetve 0,344 Ft/m

3/sec. 2. A Bódva tározóinak gazdaságossági vizsgálata A Bódva tározók hatásának gazdaságossági vizsgálatát a Rakaca I. kiviteli költségeinek figyelembevételével végeztük el. A tározókból folyamatosan adható vízsugárra vonatkozó fajlagos költségmegállapítások a szendrői vízmérce vízhozam kiegészítésére vetítve a 30 éves üzemköltséget feltételezve határoztuk meg. A Rakaca I—II. tározó közös vizsgálata szerint, a Rakaca II. tározó 7,1 millió m

3-re történő kiépítésével a tározható vízmennyiség 12,5 millió m

3. Ez a szendrői szelvényben 1,9 m

3/sec-os kiegészítést biztosít. A Rakaca II. tározó becsült beruházási költsége őszesen a járulékos költségekkel és tartalékokkal egvütt 69,0 millió Ft. A fajlagos beruházási költség a két tározó együttes üzeme alapján 10,5 Ft/m

3, 0,34 Ft/m

3/sec. A Perkupái tározó vizsgálatánál a hidrológiailag kedvezőtlenebb elzárási szelvény figyelembevételével történt a költségbecslés. Perkupa községtől északnyugati irányban levő anhidrit bánya védelmére vonatkozó vizsgálatokra jelen tanulmány nem adott lehetőséget, ezért a bánya feletti elzárási szelvény volt a kiindulási alap, holott a bánya és a község alatti elzárás esetén a gazdaságosság a hidrológiai adottságok miatt növelhető. A felszín feletti 13 m-es duzzasztást figyelembevéve a tározott víz szintje 162,0 m Orsz. A becsült beruházási költség 5,2 Ft/m

3, szendrői vízmércén mért kiegészítés esetén 0,105 Ft/m

3/sec, folyamatos vízsugár esetén 0,215 Ft/m

3/sec. A szendrői kiegészítésre vonatkoztatva a gazdaságossági mutatók összehasonlításával kimutatható, hogy a perkupái tározás létesítésével a Rakaca II. tározó megépítése nem gazdaságos, mert Szendrőnél csak 0,095 m

3/sec-mal tudja növelni a vízhozamot, de a fajlagos költség 0,36 Ft/m

3/sec-mal emelkedik. Ha a perkupái tározóból történik a Rakaca II. tározó által biztosítható vízmennyiség pótlása, akkor a beruházás csak 0,05 Ft/m

3/sec-költségnövekedést jelent. 3. A tározók vízpótlásának gazdaságossági vizsgálata A vizsgálat során meglevő tározónak fogadtuk el a Rakaca I. tározón kívül, a jóváhagyott kiviteli költségvetés figyelembevételével a Lázbérci tározót is. Nem vettük figyelembe azt, hogy a jelenleg lefolyó vízmennyiséget fenntartási költségek és egyéb járulékos költségek is terhelik. Azt sem határoztuk meg, hogy a tározó szelvénye alatti mederben jelentkező többlet vízmennyiség miatt megnövekedett járulékos költségek hogyan befolyásolják a fajlagos költségeket, hanem csak azt vizsgáltuk, hogy a tározók által biztosított többletvíz a vizsgált szelvényben, az előzőkben felvett megtérülési időt és üzemköltséget figyelembe véve, mennyivel növeli meg a jelenlegi vízsugár költséget, a Bódva torkolat alatt. A gazdaságossági eredményből kimutatható, hogy az Upponyi tározó megépítése gazdaságtalan. A vizsgált Rakaca II. tározó 7,1 millió m

3-es kiépítését 8,2 millió m

3-re növelve a tervezett Upponyi tározó kiépítésénél gazdaságosabb megoldást nyerünk, mert a fajlagos költségek 12,95 Ft/m

3-ről 10,70 Ft/m

3re, a 0,11 Ft/m

:

l s-ről 0,09 Ft/m

3/s-ra csökkennek. A perkupái tározó megépítésével az Upponyi és Rakaca II. tározók kiépítése is gazdaságtalanná válik. A fajlagos költségek alakulása ennek megfelelően a következő: A Perkupái tározó 122,5 millió m

3-t 123, millió m

3re növelve az Upponyi tározó kapacitása biztosítható. Ebben az esetben a Lázbérci, a Rakaca I. és a Rakaca 6* 83