Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Wittinghoff Béla: A Mátravidéki Regionális Vízmű

I Település, illetve fogyasztó Távlati 1965. évi vízigény m3/nap 1980. évi vízigény m

:

,/nap megnevezése lakosszám átlag csúcs átlag csúcs II. körzet Gyöngyös és a 49 000 5 200 6 900 17 800 23 000 Diódagyár +11 000 Abasár 4 230 278 360 399 600 Üj-Visonta 1 760 — — 275 410 Markaz 2110 139 180 200 300 Domoszló 3 050 200 260 287 430 Kisnána 1 600 100 130 152 230 Halma j-Ugra 1620 108 140 153 230 Ludas 1 340 85 110 126 190 Detk 1 900 123 160 180 270 Gyöngyössolymos 3 430 160 208 206 268 Gyöngyösoroszi 1 770 80 104 106 138 Gyöngyöspata 3150 158 206 200 260 Gyöngyöstarján 3 910 200 260 245 318 II. körzet összesen: 6 831 9 018 20 329 26 644 III. körzet Sirok 2 710 163 212 230 299 Szajla 1 000 40 52 60 78 Terpes 390 16 21 24 31 Bükkszék (gyógyfürdővel) 1900 68 88 180 234 III. körzet összesen: 287 373 494 642 IV. körzet Nagybátony 15 000 1 320 1 710 2 500 3 250 IV. körzet összesen: 1 320 1 710 2 500 3 250 V. körzet Szurdokpüspöki Pásztó Hasznos Tar 2 750 8 890 2 060 2 700 137 711 103 155 178 925 134 202 165 930 124 162 214 1 210 161 210 V. körzet összesen: 1 106 1 439 1 381 1 795 Vízigények összesítése: 1965. évi vízigény m3/nap átlag csúcs 1980. évi átlag vízigény m

:

l/nap csúcs I. körzet II. körzet III. körzet IV. körzet V. körzet 2 814 6 831 287 1 320 1 106 3 603 9 018 373 1 710 1 439 4 239 20 329 494 2 500 1 381 5 426 26 644 642 3 250 1 795 összesen: 12 358 16 143 28 943 37 757 Mindebből kiderül, hogy a Keleti (III.) és a Nyugati (V.) körzet vízigénye csekély, a községek vízellátását egyedileg célszerű megoldani. A Déli (II.) körzet vízellátását döntően befolyásolja a visontai külfejtés és csak Gyöngyös vízellátási helyzetének részletes elemzésével oldható meg. Nagybátony (IV. körzet) vízellátása — mint már említettem — megoldódott. Továbbiakban tehát csak az I. körzet (Közép és Észak-Mátra) vízellátási helyzetével foglalkozunk. A Közép- és Észak-Mátra regionális vízmüvei Kezdeti vizsgálatainkban az egész területre kiterjedő egységes vízmű létesítésével foglalkoztunk. A parádi terület és a közelében levő északi községek nagy távolsága a centrumtól, ami egyrészt többszöri átemelést igényel, másrészt a sziklás altalajban nagy költséget okozó csőfektetést eredményez, arra a meggondolásra vezetett végül is, hogy a körzetet két egymástól teljesen független vízműre bontsuk. Ezzel az elhatározással indult el a megvalósulás útján az a létesítmény, amit centrális fekvéséből és az üdülőterületek súlyából eredve „Mátravidéki Regionális Vízmű"-nek nevezünk, s aminek építési ütemeit a szükség határozta meg (1. ábra). I. ütem Legnagyobb vízellátási gondokkal Mátraháza küzdött. A SZOT üdülők, a Honvéd üdülő, a Vörösmarty turistaház és az autóbusz megálló körüli vendéglátóipari létesítmények a legelemibb egészségügyi követelményeknek sem tudtak eleget tenni. Ezért mindent megelőzően — átmeneti jelleggel — 290 m

3/nap kapacitású vízművet építtetett az OVF Mátraháza jelenlegi vízhiányának sürgős pótlására. A vízmű vizét a Mátraháza és Galyatető között folyó Nagypatakból nyeri felszíni vízkivétel útján (2. ábra). A völgybe épített lassú szűrőkön átvezetett vizet magasnyomású szivattyúk nyomják egy lépcsőben fel Mátraházára a Kékesi út mellett épített 2X120 m

3-es ellennyomó medencébe. A geodéziai magasságkülönbség 280 m. A vezeték végig acél anyagú, első 800 m-es szakasza 40 att. nyomású MSZ 124. csövekből készült. A hegesztéseket mind a vezeték mentén, mind a magasnyomású gépházban izotóp vizsgálatnak vetettük alá. A mátraházai medencéből kiinduló gravitációs elosztóhálózat azbesztcement nyomócsövekből épült meg. Az építkezés során néhány rendkívüli problémával kellett megküzdeni. A legnagyobb nehézsséget a nagypataki vízműtelepnél létesült munkahely megközelíté75