Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Wittinghoff Béla: A Mátravidéki Regionális Vízmű

Regionális Vízmű ütemei épített kalodákban kellett tárolni, mert a Gyöngyös— Parád-i út forgalmát nem lehetett akadályozni depó­nia okozta többletszűkítéssel és a hegyoldalon lepere­gett volna a föld. A vízkivételi mű építését mederterelés előzte meg. A sípályát a szezonkezdetre sikerült rendbehozni, ugyanis itt egyidejűleg nyomó és ürítővezetékeket is fektettek; a sziklás talajban a KPM utakat is csak fél szélességben történő átvágással lehetett keresztezni. Az egyes üdülők és meglevő medencéik rákötését az üzem fennakadása nélkül az éjszakai órákban eszkö­zölték. Az I. ütem építési költsége kb. 8,5 millió Ft volt, próbaüzeme 1967 tavaszán kezdődött, üzembehelyezése az 1967. év végén történt meg. 2. ábra. A Nagypataki vízműtelep se és az építési anyag ideszállítása okozta. A völgybe ugyanis csak turista utak, illetve egy anyagszállításra alkalmatlan meredek — helyenként teljesen eltűnő — rendkívül mély talajú erdei földút vezet. Mivel a sür­gősség miatt az építkezést télen is folytatni kellett, olyan megoldást kellett találni, ami 30—50 cm-es hóban is lehetővé tette a munkahely megközelítését. Erre egyedüli lehetőségként a völgyben húzódó erdei vasút kínálkozott, amit az Erdőgazdaság üzemeltetett. Ez a csillekocsis kisvasút tökéletesen beváltotta a hozzáfű­zött reményeket, mert mind az anyagszállítást, mind a személyszállítást zökkenőmentesen lebonyolította Gyöngyössolymos és a munkahely között. A csőanyag nyomvonalra szállítása szintén nagy nehézséget jelentett. A földút melletti nyomvonalsza­kaszra lóvontatta kerekes alvázon szállították az acél­csöveket, míg a meredek hegyoldalra kézben kellett a csöveket eljuttatni. A meglehetősen csúszós hegyoldalba vegyes szel­vénnyel beépített KPM út mellett különös gondot kel­lett fordítani a csőfektetésre, hogy az út állékonyságát ne veszélyeztessük. A kitermelt földet a rézsűoldalba II. ütem A sürgősség határozta meg a Mátravidéki Regionális Vízmű következő ütemének építését. Ezáltal a legfel­kapottabb üdülőterület, Párád és Parádfürdő vízellátá­sa oldódik meg. Az ütem kiépítésénél fő szempont volt, hogy az épülő létesítményeket a későbbi bővítés során ne kelljen átalakítani, vagy megszüntetni. A bővítés a IV. ütemben történik meg (részletes ismertetését ott közlöm, itt csak a vízigény szerepel). II. ütem vízigénye IV. ütem vízigénye Víztisztítás vízig. összesen: 1 177 m 3/'nap 668 m 3/nap 155 m 3/nap 2 000 m 3/nap Ezt a vízigényt a Köszörű-völgyben létesítendő táro­zó elégíti ki. Köszörű völgyi tározó A vízművet a víz útján végighaladva ismertetem. A Köszörű völgy a Kékes északi oldalán terül el, ne­vét a rajta végigkígyózó patakról nyerte. A patak a Parádi Tarnába ömlik Parádsasvár mellett. Vízgyűjtő területe kicsi, mindössze 6,4 km 2. A vízgyűjtő terület­76

Next

/
Oldalképek
Tartalom