Hidrológiai tájékoztató, 1968 június
Dr. Schmidt Eligius Róbert: Magyarország ásvány- és hévizei
Magyarország ásvány- és hévizei DR. SCHMIDT ELIGIUS ROBERT Magyar Állami Földtani Intézet Ásványvizek A magyar fürdőtörvény szerint ásványvíz az a víz, amelynek a rendes vizétől eltérő vegyi összetétele, fizikai tulajdonsága és földtani eredete van, és amely ennek következtében fokozottan üdítő vagy az emberi szervezet életműködését előmozdító hatású. Hogyha valamely, egyébként a közegészségügyi követeimé nyeknek megfelelő, víz az alább megadott alkatrészek egyikét is eléri, vagy meghaladja, akkor azt ásványvíznek lehet tekinteni. 1 kg víz tartalmazzon: Oldott szilárd anyagokból . . . legalább 1000 mg-ot Szabad szénsavgázból, C0 2 . . legalább 250 mg-ot Litium-ionból, Li' .... legalább 1 mg-ot Stroncium-ionból, Sr" . . . . legalább 10 mg-ot Bárium-ionból, Ba" . . . . legalább 5 mg-ot Vas-ionból, Fe :" 10 mg-ot Mangán-ionból, Mn' 1 .... legalább 10 mg-ot Bróm-ionból, Br' legalább 5 mg-ot Jód-ionból, J' legalább 1 mg-ot Fluór-ionból, F' legalább 2 mg-ot Hidroarsenát-ionból, HAsO/," legalább 1,3 mg-ot Hidrofoszfát-ionból, HPO (" legalább 1 mg-ot Szulfid- vagy titrálható kénből, S' legalább 1 mg-ot Metabórsavból, HB0 2 legalább 5 mg-ot Metakovasavból, H 2SiO a legalább 50 mg-ot Rádiumemanációból, Hadon, literenkint legalább 291 Emant Víz hőmérséklete legalább 20 C° legyen I. Savanyúvizek A felszínalatti vizek szabad szénsavtartalma szerves anyagok bomlásából, karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit) átalakulásából és vulkáni utóhatásokból származhat. Érthető tehát, hogy a vizek szénsavtartalma mind mennyiségileg, mind helyileg igen változó és főleg a földtani tényezőkkel függ össze, mégha azokat egyelőre nem is sikerült minden esetben és végérvényesen tisztázni. Valamennyi földtani kor rétegvizeiben előfordulhat C0 2, mégpedig általában a földtani korral növekvő mennyiségben. Jelentősebb mennyiségben a miocéntől és oligocéntől lefelé. A Balaton környékén (Csopak, Balatonfüred, Kékkút, Fonyód) levő, részben bazalt vulkánossággal áttört triász képződményekből származó savanyúvizek szabad szénsavtartalma kb. 2000 és 3300 mg/l között van. Feltehetően paleozoós rétegekből származik a Székesfehérvár területén levő három kút gáza, vizeik átlagértékben 2141 mg/l szabad szénsavat tartalmaznak. Valószínűleg ugyancsak a kristályos alaphegységből származnak: a mohai (1200—2500 mg/l szabad C0 2), továbbá a holocén, pleisztocén, pannóniai és miocén fedőrétegekből feltárt Sopron környéki úgymint, a balfi (1000—2200 mg/l szabad C0 2) és harkakópházai savanyúvizek, éppúgy mint a Mihályinál mélyfúrásokkal feltárt igen jelentős száraz szénsav előfordulás is. A Parád-Sasvár melletti ún. Csevice-forrás alkálihidrogénkarbonátos kénes vize, amely valószínűleg a Mátra andezitvulkánossággal függ össze, kb. 100 éve palackozva kerül forgalomba. A vulkánosság utóhatásaként úgy jön létre, hogy a mélyből felszálló C0 2 és S0 2 gázokat a talajvíz elnyeli. A Csevice vizének hozama és minősége (szabad szánsavtartalma 2200 mg/l körüli) a kőzetek bontottságán és kéntartalmán kívül nem kis mértékben a csapadéktól és a légnyomástól függ. II. Alkalikus vizek A nátrium-hidrogénkarbonát-tartalom különösen az alföldi rétegvizekben gyakori. Többféle módon is keletkezhet. Pl. a talajban, illetve a kőzetekben levő nátriumsók és a kalciumhidrogénkarbonát kölcsönhatásából szóda keletkezik, amely a Duna-Tisza közén mélyedésekben és pocsolyák szélén vakító fehér lepelként fordul elő csaknem többezer holdnyi területen. Különösen Szeged vidékén az ún. Fehértó területén virágzik ki dúsan a felszínen. Az artézi vizekben a szóda (Na 2C0 3) vagy sziksó nátriumhidrogénkarbonát (NaHCO,) formájában van jelen. Itt a nátrium tartalom többnyire a plagioklászokból és az agyagásványokból származik, mégpedig ioncsere útján, amikoris a medenceperemeken pl. a felsőpannóniai rétegekben beszivárgó még kalciumhidrogénkarbonátos és az Alföld mélyebb belseje felé vándorló vízből a nátrium a kalciumot kiszorítja, (pl. Karcag, Szolnok, Szeged, Gyula stb., a Kisalföldön pedig Bük pliocén kori artézi vizei). De származhatik a nátrium nátriumdús eruptívumokból pl. diabázokból is, mint pl. Bükkszéken, továbbá származhatik fölös szénsav (CO?) jelenlétében konyhasóból. Ezért ahol sósvizeink bő CO J kíséretében törnek a felszínre, ott a NaHCO-i-tartalom feltűnően nagy szokott lenni, pl. Bükkszék, Oroszlány, függetlenül a tároló kőzetektől. Oroszlányban a széntelep felett a kréta mészkőből, illetve márgából feltűnően lágy víz fakad a várt kemény víz helyett. Budapest-Kőbányán a Vegyiművek egyik fúrása 1 nkf.-u vizet ad a várt sós, illetve középkemény víz helyett. Ennek oka, hogy a fúrás nem homokot, illetve kavicsot, hanem nátrium tartalmú miocén kori vulkáni tufákat harántolt és ezek plagioklászából oldódott ki a nátrium. III. Földes-meszes vizek A kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos vizeink elsősorban a triász időszaki karbonátos kőzetekből származó karsztvizeinkre jellemzők. Ilyenek pl a budapestiek közül a pesti oldalon a Szabadság-, a Széchényi-fürdő, a budai oldalon a Császár-, a Lukács-, az Imre-, a Rudas- és a Gellért-fürdő vize; a vidékiek közül pedig: a Hévíz-, Sikonda és Miskolc-Tapolca fürdők vize. De hasonló jellegűek az Alföld É-i részén, a medence peremén, a felsőpannóniai vizek is, amelyek azonban a medence belseje felé való szivárgásuk során ionkicserélődés révén alkalikussá válnak. IV. Konyhasós vizek A nátriumklorid tartalmú vizeink elsősorban a tengeri eredetű miocén és oligocén kori képződményekből, ritkábban pedig brakk eredetű alsópannóniai kori képződményekből származnak és fosszilis eredetűek. Ilyenek pl. a Budapest-pesterzsébeti, a debreceni és a rábasömjéni mélyfúrásokkal feltárt víz. V. Keserűvizek A keserűvizek és általában szulfátos víz változatos fajtái általában a felszín közelében stagnáló talajvízben keletkeznek. Így a Budai-hegységet délről övező oligocén kori „kiscelli" agyag keserűvize is. E gyógyvíz képződését a triász dolomit-szemcséi és a pirittel hin-' tett „kiscelli" agyag ásványai közötti cserebomlás idézi elő (Vendl A.). A többlépcsős cserebomlási folyamatból itt csak azt emeljük ki, hogy a pirit oxidációja rév4n kénsav keletkezik, amely a dolomitot elbontja. E közben kalciumszulfát és vízben oldódó magnéziumszulfát (keserűsó) keletkezik. Az itteni keserűvíz má40
