Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dr. Salánki János: 40 éves a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet

van a társulások kialakításában vagy megbontásában, hogy a külső hatások, fizikai és vegyi feltételek megváltozása miért idéz elő hasznos vagy káros változást a vízi élettérben, illetve várható-e hogy valami új faktor ilyet előidéz, — mindez olyan kérdése a Balaton biológiájának, amire választ csak kísérleti módszerek alkalmazása, fiziológiai és kémiai folyamatok elemzése adhat. Az utóbbi évtizedben a Hidrobiológiái Osztály munkájában ilyen kutatások is teret kaptak. Az Intézet sokirányúságának és a kutatások teljes szabadságának természetesen megvoltak nemcsak az előnyei, de árnyoldalai is. A sokféle irányzat ugyanis általában nem egymás mellett, hanem egymást követően létezett és fejlődött, ami kifelé a profil gyakori változásában, belül pedig a gyakori személycserékben, nem egyszer belső torzsalkodásokban, bizonytalanságokban is tükröződött. Ez nem is tette lehetővé, hogy az intézetben eddigi története folyamán a biológia valamely részterületén hosszabb hagyományokkal rendelkező kutatási profil, káderképző hely, igazi iskola alakuljon ki. Ennek egyik oka kétségtelenül az intézet földrajzi fekvéséből adódott, nevezetesen abból, hogy a városi élettől való elzártság miatt, a kitűnő kutatási lehetőségek ellenére, 5—10 éven túl csak elvétve maradt meg kutató az intézetben. A másik ok az volt, hogy az intézet az eredeti célkitűzésnek megfelelően a biológia minden ágának kutatására helyet kívánt adni és helyet is adott. Ilyen körülmények között éppen a biológia sokrétűsége rejtette magában a gyakori profilváltozás lehetőségét. Ez — különösen a múltban, de részben a felszabadulás után is — a kutatómunka szétaprózottságának általános volta miatt, látszólag nem okozott különösebb zavart az intézetben. A régebbi helyzethez képest azonban az utóbbi 10 évben jelentős változások történtek a hazai biológiai kutatások irányításának területén, ami az intézet fejlődését és helyzetét döntően befolyásolta. Talán legfontosabb az, hogy a felszabadulás után, a Magyar Tudományos Akadémia újjászervezését követően, akadémiai intézetek egész hálózata épült ki, amellett az egyetemi kutatások is nagymértékben kiszélesedtek. A Biokémiai, Botanikai, Genetikai Kutatóintézetek, a tanszékek mellett működő kutatócsoportok a biológia egy-egy területe számára önálló munka- és fejlődési lehetőséget biztosítanak, sőt ehhez kell sorolni az Agrár és Orvosi osztály egyes intézeteit is, ahol ugyancsak általában biológiai alapkutatás is folyik. Megszűnt tehát az az igény, hogy Tihany "a biológia minden ágának helyet adjon, nem ez az egyetlen biológiai kutatóintézet ma már az országban, sőt messze nem is a legnagyobb. Másrészt, a reális tényekkel számolva, azt is tudomásul kell venni, hogy egy ilyen nagyságrendű intézet a maga 18 kutatójával és 32 egyéb dolgozójával ma már nem is vállalkozhatna arra, hogy a biológia minden területén munkálkodjék, illetve hogy azok mindegyike számára tudja biztosítani a kutatási feltételeket. A biológiai kutatások terén bekövetkezett differenciálódás, az ismeretek rohamos felhalmozódása, a speciális problémakörök és módszerek kialakulása azt eredményezte, hogy ma már csak megfelelően specializált, meghatározott profilra koncentrált intézetek számíthatnak sikerre a kutatásban. Szükségszerűen ilyenné kellett alakulnia a tihanyi Biológiai Kutatóintézetnek is, ha lépést akar tartani problematikában, metodikában és eredményekben a korszerű követelményekkel. Szűkíteni kellett tehát profilját és szerves részévé kell válnia annak az általános tudománypolitikai elgondolásnak, ami a Biológiai Tudományok Osztályának 1962ben történt megalakításával és egy új biológiai kutatótelep tervbevett létesítésével a biológiai alapkutatások hazai korszerű fejlesztését .tűzte ki célul. Ezek az elgondolások a Tihanyi Intézetben két kutatási irány fenntartását és fejlesztését határozták meg, olyanokét, melyek egyike sem rendelkezik önálló kutatóintézettel, sőt nem foglaltatik benn azok egyikében sem. Ez a Kísérleti Állattan gerinctelen állatok vonatkozásában és a Hidrobiológia, különös tekintettel a Balaton biológiai problémáinak kutatására. A Kísérleti Állattan ilyen aspektusban a korábbi évek során is volt rövidebb-hosszabb ideig képviselve 3. kép. Iszapmintavétel az Intézet Lóczy motoroshajójáról Foto: Kemenesi az Intézetben, nagyobb és önálló jelentőségre azonban csak az elmúlt 5 év alatt tett szert. Ez a periódus egybeesett azon országos követelmény megvalósulásával, hogy a kutatási erőket és eszközöket koncentrálni, a témák számát csökkenteni, s a kutatások színvonalát célirányos munkával növelni kell. 1962 őszén ennek szem előtt tartásával kezdődött el a Kísérleti Állattani Osztály átszervezése. Ez egyes korábbi témák befejezésével, mások félbehagyásával járt együtt és az egész osztály, nagyrészt újonnan kinevezett kutatókkal, egyetlen komplex probléma vizsgálatát tűzte ki célul. Ez a téma általánosságban szólva a gerinctelen állatok idegi és humorális szabályozó rendszerének, vagyis neurobiológiájának kutatása. A vizsgálatok morfológiai, fiziológiai és biokémiai módszerek alkalmazását igénylik, szem előtt tartva az idegrendszeri szabályozás mechanizmusában szerepet játszó szerkezeti, élettani, kémiai jelenségek egységét és kapcsolatát. Az Osztály munkájának középpontjában jelenleg a Molluskák idegrendszere szerkezetének, elemi ingerületi jelenségeinek, valamint ezzel összefüggő biokémiai sajátosságainak kutatása áll. Ehhez kapcsolódva fontos részét képezi a kutatásoknak egyes ritmikusan működő effektor szervek, mint a szív és a záróizom élettanának és funkcionális morfológiájának vizsgálata, s végül az idegi integráció, az idegrendszer komplex regulációs működésének tanulmányozása. Az elmúlt 5 év során a Biológiai Tudományok Osztályának hathatós támogatásával lényegében sikerült megteremteni a Kísérleti Állattani Osztályon a színvonalas munka feltételeit. Korszerű élettani laboratóriumok állnak rendelkezésre a legszükségesebb elektrofiziológiai műszerekkel. A morfológiai laboratóriumok fény- és elektronmikroszkópos, valamint hisztokémiai munkához szükséges berendezésekkel el vannak látva. Emellett a korszerű kémiai munka lehetőségei is egyre inkább kialakulnak. Az elmúlt évek kutatómunkája már nemzetközileg elismert eredményeket is hozott több területen. Éppen ezért vállalkozott az Intézet arra, hogy a 40 éves évfordulót egyebek között nemzetközi jellegű, Gerinctelen Állatok Neurobiológiája szimpóziummal is ünnepelje. Az utóbbi időben a Hidrobiológiái Osztály munkája is új vágányokon halad. Az elmúlt években rendszeresebbé és sokrétűbbé vált a Balaton élővilágának folyamatos megfigyelése, az élőlénytársulások alakulásának és változásának vizsgálata. Már másodéve folyik a balatoni nyíltvíz és a nyíltvízi iszap biológiájának újra-felmérése és remélhető, hogy a jövő év folyamán ez a munka befejezést is nyer. Nagy jelentőségűek azok a paleolimnológiai vizsgálatok, melyek az utóbbi években kezdődtek az intézetben, s melyeknek időszerűségét a 40. évforduló idején az intézetben rendezett I. Nemzetközi Paleolimnológiai Szimpózium is jelzi. Emellett a tápláléklánc által meghatározott szempontok figyelembevételével anyagforgalmi kutatások is folynak, különösen a zsírképzés, raktározás és mobilizálás, valamint a fehérjeemésztés kérdéseinek tisztá14