Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dr. Berczik Árpád: Limnológiai Szakosztály az 50 éves Magyar Hidrológiai Társaságban

zása. Ezeknek a kutatásoknak a fejlesztése érdekébén az utóbbi években ugyancsak jelentős ráfordítások történtek részben nagy műszerek beszerzésére, részben speciális laboratóriumok kialakítására. Az Intézet mindkét osztályának munkája, mint a Biológiai Osztály hatáskörébe tartozó kutatások többsége, kifejezetten alapkutatás jellegű. Célja alapvető biológiai törvényszerűségek feltárása, általánosítható következtetések levonása, s mint ilyen, része a természet objektív megismerésére irányuló törekvéseknek. A gerinctelen állatok neurobiológiája kutatásának közvetlen célja azoknak a szerkezeti sajátságoknak, működési alapelveknek, a működés során lejátszódó fizikai, kémiai, biológiai folyamatoknak, az abban szerepet játszó anyagoknak minél részletesebb feltárása és megismerése, melyeken az idegrendszer működése felépül. Bármennyire távol látszódjék is állni egy kagyló vagy csiga idegrendszere az emberétől, az ott felfedezhető jelenségek, a működés elemi szinten való tisztázása nemcsak a központi szabályozó rendszer filogenetikai útjának megértéséhez visz el, hanem közvetve segítséget ad az emberi idegrendszer élettanának, kóroktanának és kémiai, gyógyszertani befolyásolhatóságának megértéséhez is. Ugyanígy a Balaton biológiájának és esetleges változásainak megfigyelése, a balatoni élőlények táplálkozási viszonyainak, anyagcseréjének és az azzal összefüggő kérdéseknek a vizsgálata kapcsolatban van a Balaton sokrétű hasznosításával, valamint a vízi élettéren belüli termelés kérdéseivel is. Annak ellenére, hogy az Intézet ma már nem központja a hazai biológiai kutatásoknak, a 40 éves hagyományokhoz híven a közvetlen kutatómunkán keresztül kapcsolatot igyekszik tartani minél több, hazai és külföldi biológiai kutatóhellyel. Ezért mindazok, akik metodikai igényeit az Intézet ki tudja elégíteni vendégkutatóként dolgozhatnak a laboratóriumokban. Ezen túlmenően — az eredeti elgondolásoknak megfelelően — az Intézet ma is alkalmas hely a hazai biológusok találkozására, szűkeb szakmai megbeszélésekre, szimpóziumok, konferenciák tanfolyamok megrendezésére. Az Intézet épületének és felszerelésének az elmúlt 5 év alatt végrehajtott teljes felújítása magában foglalta az Intézet vendégházának felújítását is. Kutatólakások építése eredményeképpen az ma teljes egészében eredeti rendeltetését szolgálja, és alkalmas 30—35 vendég tartós elhelyezésére. Az a magány, csönd és nyugalom, ami az Intézetet az év jelentős részében körülveszi, kitűnő környezet tanfolyamok, tudományos tanácskozások résztvevői, vagy elmélyült alkotómunkát végzők számára. Ilyen módon sok mai és leendő biológusnak válhat a tihanyi Biológiai Kutatóintézet a jövőben is kedves munkahelyévé, hasznos eszmecserék otthonává, fiatal és idősebb, különböző intézetekben és problémákon dolgozó kutatók találkozóhelyévé, és szolgálhatja a falain belül folyó állandó kutatómunkán túl is a magyar biológia továbbfejlesztésének ügyét. Dr. Salánki János Limnológiai Szakosztály az 50 éves Magyar Hidrológiai Társaságban* 1967. május 2—3—4-én, Társaságunk tagjainak sokasága, számos bel- és külföldi vendég jelenlétében, külsőségeiben is méltó keretek között ünnepelte a Magyar Hidrológiai Társaság fennállásának 50 éves évfordulóját. A jubileum évében rendezett Hidrobiológus Napokat helyesnek látta annak rendezőbizottsága olyan rövid visszapillantással kezdeni, amely a mi helyzetünket, a limnológusokét, a Limnológiai Szakosztályét mutatja be a félévszázados Magyar Hidrológiai Társaságban. Mint tudjuk, Társaságunk eddigi életében két nagy korszakot különböztethetünk meg: 1917—1949-ig és 1949-től kezdődő időszakot. Az elsőben a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályaként, a második időszakban már az önálló Magyar Hidrológiai Társaságként élte egyesületünk életét. Fél évszázaddal ezelőtt, az akkor még gyermekcipőben járó limnológia a Hidrológiai Szakosztály megalakulása idején lépett a kibontakozás útjára. Ekkor készül el Európa második átfogó limnológiai feldolgozása, a Lóczy-féle Balaton-monográfia is. A Nemzetközi Limnológiai Szövetség létrehívása pedig — 1922-ben — alig néhány évvel követte Társaságunkét. Szorosabban vett tudományos szempontból ez az időszak, az ökológiai szemlélet kialakulásának időszaka. E körülmények jól érzékeltetik, hogy Társaságunk első nagy korszakában, a Hidrológiai Szakosztály korszakában, szaktudományunk fejlettsége, a hazai kutatások szervezettsége általában még nem kívánta meg annyira az összefogást, együttműködést a vízzel foglalkozó többi szakemberrel — mint ahogyan a műszaki, földtani stb. szaktudományok is alig-alig keresték velünk, limnológusokkal az együttműködés útjait. Szakterületünk azért ebben az időben sem élt teljes elszigeteltségben: Szakosztályunk alapító elnöke, majd haláláig tiszteleti elnöke, a Magyar Hidrológiai Társaság * 1967. október 5-én, a tihanyi Hidrobiológus Napokon elhangzott előadás. tiszteleti tagja, dr. Maucha Rezső az 1917. évi alapító ülésétől kezdve tevékeny tagja a Társaságnak. Hazánkban akkor a limnológia bázisa a M. Kir. Halélettani és Szennyvízvizsgáló Kísérleti Állomás (amelynek neve később Haltenyésztési Kutató Intézetre változott) és az 1927-ben létesült tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet volt. A Halélettani és Szenny vízvizsgáló Kísérleti Állomás kutató gárdájának munkáját itthon és külföldön egyaránt rövid idő alatt elismerték. (Az állomás olyan feladatkört is ellátott, amelyet ma vízvédelemnek nevezünk, hiszen a vízszennyezésekkel kapcsolatban — különösen ha az halasvizeket érintett — hosszú ideig hatósági jogkörrel is rendelkezett.) Az intézmény szakemberei: vízkémikusok, hidrobiológusok, halászat-biológusok Maucha Rezső vezetésével korán bekapcsolódtak a Társaság életébe, és a vízzel foglalkozó többi tudományág képviselőivel vállvetve megteremtették a társaságunkra ma is annyira jellemző komplex szemlélet alapjait. A tihanyi Biológiai Kutató Intézet ez alatt ifj. Entz Géza professzor irányításával megindította a Balaton limnológiai szemlélettől áthatott, szervezett biológiai kutatását, és bekapcsolódott tudományterületének nemzetközi vérkeringésébe. Az egyre fejlődő hazai 'limnológia számára az 1949. év kettős fordulatot is hozott. Az egyik, hogy a Magyarhoni Földtani Társaság Hidrológiai Szakosztálya 1949. február 23-án Magyar Hidrológiai Társasággá alakult, s ebben az első szakosztály a limnológusoké volt. A másik kedvező körülmény a hazai tudományszervezés új arculatának kibontakozása, a Magyar Tudományos Akadémia irányította tervkutatások rendszerének kialakulása volt. Mindkét tényező az országban igen szétszórtan dolgozó, kisszámú limnológust összefogásra, együttműködésre késztette, a sokirányú munkaközösségi kutatások pedig szélesebb „vizes" látókört, a vízzel foglalkozó többi tudományág főbb problémáinak ismeretét kívánta meg tőlük. Ugyanakkor viszont Társaságunkban a nem-biológiai tudományok képviselői a 15