Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dr. Salánki János: 40 éves a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet

leirása, a zártabb életterek botanikai és zoológiai feltérképezése, továbbá alaktani és szervezettani kérdések álltak. Ebben az időben élte virágkorát a rendszertan és a leíró biológiai tudományok, melyek megalapozták az élővilágról alkotott ismereteinket. De máiezekben az időkben megindult a biológiában annak az irányzatnak kibontakozása, mely a hangsúlyt nem a formák, szerkezet és jelenségek tüzetes megfigyelésére, leírására, tudományosan megalapozott csoportosítására, az élőlény mint egész és a környezet összefüggéseinek feltárására helyezte, hanem a szervezeten belüli jelenségek, a feltárt szerkezet és funkció kapcsolatának, a működések mechanizmusának kísérleti, experimentális úton való megismerését, megértését és befolyásolhatóságának kutatását tűzte ki célul. Amikor 40 évvel ezelőtt a Magyar Biológiai Kutatóintézet létrehozására sor került, már teret követelt a biológiának ez a viszonylag újabb irányzata is. Az akkori kormányzat úgy látta helyesnek, hogy egyidejűleg ez az igény is kerüljön kielégítésre, és a tihanyi intézet adjon helyet és lehetőséget mind rendszertani, mind experimentális kutatásokra. Ennek figyelembevételével teremtették meg a feltételeket a Balaton élővilágának kutatására, de emellett a biológia minden ágának művelésére, fejlesztésére és kibontakoztatására. Így létesült az Intézetben kezdettől fogva két osztály, a Balatoni Biológiai Osztály és az Általános Biológiai Osztály. A két osztály közül a Balatoni Biológiai Osztály célkitűzései és kutatásainak határai voltak pontosabban megfogalmazva, amit két tényező biztosított: egyik a Balaton jelenléte, másik pedig az, hogy ez az Osztály tulajdonképpen örököse lett az 1925-ben Révfülöpön Hankó Béla vezetése alatt létrehozott Biológiai Állomásnak, mely két évi önálló működése után, a tihanyi Intézet létesítésekor, ebbe beleolvadt. Az Általános Biológiai Osztály munkája az élettan, kórélettan, biokémia és öröklődéstan területén nagyrészt orvosok részvételével indult Verzár Frigyes egyetemi tanárnak, a Debreceni Orvostudományi Egyetem professzorának vezetésével, aki egyidejűleg az egész intézet igazgatója is. Megalakulásakor az Intézet szervezetileg a Magyar Gyűjtemény egy etem része volt és a Nemzeti Múzeum fennhatósága alá tartozott. Ebben az időben csak kevés állandó kutató tartozott az Intézethez, kisegítő személyzet pedig praktikusan nem volt. Tág teret kapott azonban az intézet vendégkutatók fogadására, akik különösen nyaranként bel- és külföldről egyaránt szép számmal érkeztek és benépesítették a laboratóriumokat, könyvtárat és persze az intézeti Balatonpartot is. A felszabadulás után gyökerében megváltozott kultúrpolitika eredményeképpen az intézet fejlődése alapvetően új vágányokon indult el. Megnőtt az állandó alkalmazottak száma és jelentősen megnőtt a kutatómunka ellátottsága. Szervezetileg lényeges változást jelentett az intézet életében az, hogy 1951-ben a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyévé vált. A felszabadulás fordulatot hozott az Intézet nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése terén is. A korábbi kapcsolatok megtartása mellett megnyílt az út a Szovjetunió felé, ami kölcsönös látogatások, könyvek, folyóiratok formájában realizálódott. Ettől az időtől kezdődően az intézeti Évkönyv kötetei jelentős számban jutottak el és jutnak el a szocialista országokba is. A munka ebben az időben is a biológia több részterületén folyt, de a diszciplínák önállósodási törekvése már kifejezésre jutott abban, hogy a Balatoni Biológiai Osztály Hidrobiológiái Osztállyá alakult, az Általános Biológiai Osztály helyett pedig önálló Állatélettan és örökléstani, Mikrobiológiai, pár évvel később pedig Botanikai Osztály létesült. Egy ideig az intézet Talajbiológiai Osztályaként működött az Akadémia egy Sopronban elhelyezett kutatócsoportja is. Az Intézet munkájának ez a sokrétűsége magyarázatot ad arra, hogy a hazai biológusok zöme az elmúlt 40 év valamelyik szakaszában közvetlen dolgozója, vagy vendégkutatója volt Tihanynak, s hogy lévén hosszú időn át ez az egyetlen hazai önálló biológiai kutatóintézet, valóban központja, összefogója, találkozó munkahelye volt a magyar kutató biológusoknak. A sokrétű kutatási eredmény — melyek ismertetésére itt nincs mód — főként pedig a Balaton élővilágának részletes feltárása mellett ebből adódott talán egyike a legfontosabbaknak, amit a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet fennállása során a magyar biológiának adott: helyet nyújtott és lehetőséget teremtett olyan kutatások elmélyült folytatására, melyek másutt az országban még nem jutottak vagy nem juthattak szóhoz. Nyugodt éveket biztosított fiatal, önálló utakon járó kutatóknak, hogy egyéb elfoglaltságtól mentesen és talán kicsit a szokásosnál szabadabban úszva kialakíthassanak egyegy új kutatási irányzatot, vagy felkészüljenek a későbbi nagyobb feladatokra. Végeredményben Tihany volt a bölcsője vagy legalábbis legelső otthona a hazai genetikai kutatásoknak, itt formálódott és szerveződött először a hazai nem orvosi mikrobiológia, bázist jelentett botanikai, biokémiai, orvosélettani és farmakológiai kutatások kibontakozásához és nem utolsó sorban jelentős lökést adott produkciósbiológiai, haltenyésztési kutatások fejlesztéséhez. Tihanynak ezt a szerepét jelzi az, hogy a 40 év során eddig itt dolgozott, összesen 59 kutató közül később 12-en kaptak egyetemeink valamelyikén tanszéket, néhányan pedig külföldön lettek egyetemi tanárrá. 2. kép. Az Intézet elektrofiziológiai laboratóriuma Foto: Kemenesi A tihanyi intézet azonban nemcsak az első önálló hazai biológiai kutatóhely volt, de éppen szervezeti felépítése következtében egyben olyan szerephez is jutott, hogy falai között és egymás mellett, mintegy egymást kiegészítve, nyújtson lehetőséget leíró és experimentális kutatásokra. Az a felismerés, hogy ezt a kapcsolatot fejleszteni és erősíteni kell, nem kismértékben járult hozzá az utóbbi évek azon elhatározásához, hogy a Kísérletes Állattani Osztály, mely az egykori Általános Biológiai Osztály utódja, kutatásait gerinctelen állatokra koncentrálja. A vizsgálati objektumok ilyen megválasztása nem korlátozza a kutatómunka lehetőségeit, sőt hangsúlyozza az összehasonlító aspektust és egyidejűleg hasznosan segíti a két tudományos osztály együttműködését. Az Intézetben folyó experimentális kutatások sem maradnak hatás nélkül a Balatoni, illetve örököse a Hidrobiológiái Osztály munkájára. Á Balatonkutatás a kezdeti időkben a dolog természeténél fogva leíró, rendszertani jellegű volt és bizonyos vonatkozásokban ma is az. Egyre kevésbé lehet azonban megelégedni — mint ahogy világszerte már hosszú idő óta nem elégszenek meg — az élőlények begyűjtésével, fajok szerinti szétválogatásával, az újonnan előkerült fajok listábavételével. A cél a mélyebb összefüggések felismerése és ehhez gyakran szükség van olyan vizsgálatokra, ami már az experimentális kutatások kereteibe tartozik. Így például annak tisztázása, hogy a táplálék milyen mértékben kerül hasznosításra, hogy a szervezet növekedése és anyagfelhalmozása mikor optimális, mikor nem, hogy ezeknek a viszonyoknak milyen szerepük 13