Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dr. Szebellédy Lászlóné: Hozzászólás a Vízvédelem időszerű kérdései c. előadáshoz

A nyugati országokban minden államnak megvan a saját vízvédelmi társadalmi szövetsége, amelyet Svájc­ban Svájci Vízvédelmi Szövetség, Ausztriában Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség, az NSZK-ban Német Vízvé­delmi Szövetség, Amerikában Water Pollution Controll Federation néven ismernek. Hazánkban hasonló műkö­dést a Magyar Hidrológiai Társaság végez területi szerveinek bevonásával. Szocialista viszonylatban átfogóan a KGST keretein belül működő különböző szervek (Vízügyi Vezetők Ér­tekezlete és számos munkabizottság) foglalkoznak a helyi körülményektől függően a részben megoldott, részben még megoldatlan kérdésekkel. Mindezeknek a szervezeteknek működését dr. Lászlóffy régebben megjelent tanulmánya részletesen ismerteti (15). Országonként, más-más formájú, de ugyanazt a célt elérni akaró hivatalos szervezés mozdítja elő a vízvé­delem sokrétű munkáját. A hazai OVF. Központi Víz­minőségi Felügyeletről és az egyes vízügyi igazgatósá­gok keretein belül működő területi Vízminőségi Fel­ügyeletekről részletes ismertetést itt nem szándéko­zunk adni, de szükségesnek tartjuk néhány olyan Or­szág felemlítését, ahol a vízvédelem hivatalos szerve­zése mintaszerű. A Csehszlovák Szocialista Köztársasáp ugyanolyan fontos feladatnak tekinti a vízminőség védelmét, mint hazánk és ezért teljesen független szervezetként az Ál­lami Vízgazdálkodási Felügyeletet állította fel. Prágá­ban van a Központi Vízgazdálkodási Igazgatóság és a kerületek székhelyein területi Vízgazdálkodási Igpzga­tóságok alakultak. A Központi Vízgazdálkodási Igaz­gatóság mellett a legújabb szervezés szerint légszpnv­nyezéssel foglalkozó osztály is alakult és ennek kifej­lesztése most van folyamatban. Lengyelországban lényegében hasonló a helyzet. Romániában a vizek szennyezettségének felszámolá­sáról szóló ,1963. június 1-én-kelt Minisztertanácsi Hatá­rozat részletesen körülírja, hogy az Állami Vízügyi Bizottság, az Állami Tervbizottság, más államigazga­tási közoonti szervek és a tartományi néptanácsok Végrehajtó Bizottságai milyen intézkedésekkel véd­jék a vizek tisztaságát. Ugyanez a határozat hagyja jó­vá az Állami Vízügyi Felügyelet szervezési és műkö­dési szabályzatát. A Német Demokratikus Köztársaságban a Vízgaz­dálkodási Hivatal (Amt für Wasserwirtschaft) a vízmi­nőségi felügyelet összefogó szerve, amely célszerű pro­paganda-anyaggal tájékoztatja a közvéleményt, hoev a vízzel takarékoskodni kell és a vizet nem szabad szennyezni. Belgiumban a vizek szennyezés elleni védelméről 1950 óta törvények és rendeletek intézkednek. A kap­csolatos kérdések összefogó szerve jelenleg a Közegész­ségügyi és Családügyi Minisztérium. A vizek osztályo­zásánál nagyjából a KGST előírásainek megfelelő 4 minőségi osztályt alkalmazzák. A vizek tisztaságának megőrzésére illetékes szerv ezenkívül a Használt Vi­zek Tisztítási Főtanácsa. Svédországban különleges helyzet alakult ki, mert a Nemzeti Vízvédelmi Szolgálat adhat csak engedélyt olyan ipartelepek építésére, amelyeknek szennyvize a legnehezebben tisztítható (pl. papír- és cellulóze gyá­rak) és esetleg megtiltja egy-egy gyárnak vízvédelem szempontjából nem megfelelő helyre való telepítését. Az elmondottakkal be akartuk mutatni, hogy világ­szerte mennyire a közérdeklődés gyújtópontjába került a legfontosabb nyersanyagok egyikének, a víznek a tisztántartási kérdése. Szinte felsorolhatatlan az a sok folyóirat, időszakos kiadvány, plakát, propaganda­anyag, film, fénykép, amelyeken keresztül a közvéle­mény tájékozódhat arról, hogy mennyire fontos min­den olyan kérdés, amely a vízvédelemmel függ össze. Nem vitatható, hogy szívós, kitartó, sokoldalú és költséges munka szükséges ahhoz, hogy a magunk és az utódaink számára megóvható legyen a vízkincsünk és mindenkor tiszta vizet önthessünk a pohárba! ^ IRODALOM 1. ZIMMERMANN W.: Pollution of Water and Soll by Miscellaneous Petroleum Products — Stockholm, 1964, IWSÁ­kiadás. 2. SAUBOIN M. J. : Practical Measures for the Protection of Water Catchmants agf^ist Infiltration of Hydrocarbons and Pollution by Radioactive Products — Barcelona, 1966, IWSA-kiadás. 3.' BARTH A T.: Olajtávvezeték törése — VÍZGAZDÁLKO­DÁS — 1967. 2. szám — 64. old. 4. VOGEL H. E. : Die VerÖlung der Oberflächenwasser durch die Kleinschiffahrt — Schweiz. ZEITSCHRIFT FÜR HYDRO­LOGIE — 1963. 1. szám. Bázel. 5. Bay. Landesamt für Wasserversorgung und Gewässer­sehutz: Gewä^serschutz in Bayern — Kiadó: Harbeke, Mün­den. 1966. 6. SAUBOIN M. J.: Protection des captages d'eau souter­raine contre les pollutions par les hydroearbures. Mesures nratiques. — LA TECHNIQUE DE L'EAU — 1967. március 15. Brüsszel. 7. Gewässerschaden durch Mineralorodukte — VEREINI­GUNG DEUTSCHER GEWÄSSERSCHUTZ — 1961. 7. szám. 8. Tankfahrzeugverordnung No 324 — 1 1965. dec. 10. — BUNDESGESETZBLATT FÜR DIE REPUBLIK ÖSTERREICH — Wien. 9. Richtlinien für den Schutz des Wassers bei Lagerung von flüssigen Brenn- und Treibstoffen — Kiadó: öst. Wasser­wirtschaftsverband — Wien. 1966. 10. 1/1966. (VIII. 3.) FM—EüM számú együttes rendelete: a vizek védelme érdekében egyes vegyianyagok felhasználásá­nak korlátozásáról. 11. Svmnosium vom 12—14. Oktober 1965 in Heidelberg. — INFORMATIONSBLATT No. 13. 1966. április. — A Föderation Europäischer Gewässerschutz kiadványa. 12. Detergentiengesetz. Kiadó: Bundesministerium für Ge­sundheitswesen — Bad Godesberg (NSZK) — 1963. április. Az 1961. szent. 1. törvény és annak végrehajtási utasítása. 13. HUSMANN. W.: Auswirkungen des Detergentiengesetzes — DAS GAS- UND WASSÉRFACH, 1966. 2. szám, 39. o. 14. Org. for Economic Cooperation and Development ki­adásában. Párizs. 1965: Directory of Water Pollution Research Laboratories. 15. LÁSZLÖFFY W.: A vízgazdálkodás nemzetközi szer­vei — VÍZÜGYI KÖZLEMENYEK, 1959. 2. füzet. Hozzászólás a Vízvédelem időszerű kérdései c. előadáshoz DR. SZEBELLÉDY LÁSZLÓNÉ Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Az elhangzott előadás kihangsúlyozottan foglalko­zott két, hazánkban az újabb időben nagy jelentőségre szert tett szennyezővel. Tulajdonképpen mind a két szennyező a vegyipar körébe tartozik, az egyik az olaj, a másik a peszticidek. Vízvédelmi szempontból az olajszennyeződésnek és a peszticidek elleni küzdelem­nek sok közös vonása van. Mindkét vegyi anyag a la­kosság életszínvonalának emelkedését szolgálja és fel­használásuk fokozódására számíthatunk. Másik közös tulajdonságuk, hogy mint szennyező források nem korlátozódnak keletkezési helyükre az ipartelepekre, hanem előre nem látott meghibásodás, vagy helytelen felhasználás következtében kerülnek az élővizekbe. A peszticid kérdés a nyugati irodalomban már több mint 10 esztendeje komoly problémaként jelentkezett, ha­zánkban viszont csak az utóbbi években bekövetkezett halpusztulások hívták fel a figyelmet. A vizek olaj­szennyeződésektől szenvedett károsodásának is igén nagy az irodalma, hazai viszonylatban pedig ugyan­csak most kezdünk káros hatásával foglalkozni. Mind­két szennyezőnek közös tulajdonsága ezenkívül, hogy analitikai kimutatása különösen felszíni vizekből na­104

Next

/
Oldalképek
Tartalom