Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dr. Szebellédy Lászlóné: Hozzászólás a Vízvédelem időszerű kérdései c. előadáshoz

A nyugati országokban minden államnak megvan a saját vízvédelmi társadalmi szövetsége, amelyet Svájcban Svájci Vízvédelmi Szövetség, Ausztriában Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség, az NSZK-ban Német Vízvédelmi Szövetség, Amerikában Water Pollution Controll Federation néven ismernek. Hazánkban hasonló működést a Magyar Hidrológiai Társaság végez területi szerveinek bevonásával. Szocialista viszonylatban átfogóan a KGST keretein belül működő különböző szervek (Vízügyi Vezetők Értekezlete és számos munkabizottság) foglalkoznak a helyi körülményektől függően a részben megoldott, részben még megoldatlan kérdésekkel. Mindezeknek a szervezeteknek működését dr. Lászlóffy régebben megjelent tanulmánya részletesen ismerteti (15). Országonként, más-más formájú, de ugyanazt a célt elérni akaró hivatalos szervezés mozdítja elő a vízvédelem sokrétű munkáját. A hazai OVF. Központi Vízminőségi Felügyeletről és az egyes vízügyi igazgatóságok keretein belül működő területi Vízminőségi Felügyeletekről részletes ismertetést itt nem szándékozunk adni, de szükségesnek tartjuk néhány olyan Ország felemlítését, ahol a vízvédelem hivatalos szervezése mintaszerű. A Csehszlovák Szocialista Köztársasáp ugyanolyan fontos feladatnak tekinti a vízminőség védelmét, mint hazánk és ezért teljesen független szervezetként az Állami Vízgazdálkodási Felügyeletet állította fel. Prágában van a Központi Vízgazdálkodási Igazgatóság és a kerületek székhelyein területi Vízgazdálkodási Igpzgatóságok alakultak. A Központi Vízgazdálkodási Igazgatóság mellett a legújabb szervezés szerint légszpnvnyezéssel foglalkozó osztály is alakult és ennek kifejlesztése most van folyamatban. Lengyelországban lényegében hasonló a helyzet. Romániában a vizek szennyezettségének felszámolásáról szóló ,1963. június 1-én-kelt Minisztertanácsi Határozat részletesen körülírja, hogy az Állami Vízügyi Bizottság, az Állami Tervbizottság, más államigazgatási közoonti szervek és a tartományi néptanácsok Végrehajtó Bizottságai milyen intézkedésekkel védjék a vizek tisztaságát. Ugyanez a határozat hagyja jóvá az Állami Vízügyi Felügyelet szervezési és működési szabályzatát. A Német Demokratikus Köztársaságban a Vízgazdálkodási Hivatal (Amt für Wasserwirtschaft) a vízminőségi felügyelet összefogó szerve, amely célszerű propaganda-anyaggal tájékoztatja a közvéleményt, hoev a vízzel takarékoskodni kell és a vizet nem szabad szennyezni. Belgiumban a vizek szennyezés elleni védelméről 1950 óta törvények és rendeletek intézkednek. A kapcsolatos kérdések összefogó szerve jelenleg a Közegészségügyi és Családügyi Minisztérium. A vizek osztályozásánál nagyjából a KGST előírásainek megfelelő 4 minőségi osztályt alkalmazzák. A vizek tisztaságának megőrzésére illetékes szerv ezenkívül a Használt Vizek Tisztítási Főtanácsa. Svédországban különleges helyzet alakult ki, mert a Nemzeti Vízvédelmi Szolgálat adhat csak engedélyt olyan ipartelepek építésére, amelyeknek szennyvize a legnehezebben tisztítható (pl. papír- és cellulóze gyárak) és esetleg megtiltja egy-egy gyárnak vízvédelem szempontjából nem megfelelő helyre való telepítését. Az elmondottakkal be akartuk mutatni, hogy világszerte mennyire a közérdeklődés gyújtópontjába került a legfontosabb nyersanyagok egyikének, a víznek a tisztántartási kérdése. Szinte felsorolhatatlan az a sok folyóirat, időszakos kiadvány, plakát, propagandaanyag, film, fénykép, amelyeken keresztül a közvélemény tájékozódhat arról, hogy mennyire fontos minden olyan kérdés, amely a vízvédelemmel függ össze. Nem vitatható, hogy szívós, kitartó, sokoldalú és költséges munka szükséges ahhoz, hogy a magunk és az utódaink számára megóvható legyen a vízkincsünk és mindenkor tiszta vizet önthessünk a pohárba! ^ IRODALOM 1. ZIMMERMANN W.: Pollution of Water and Soll by Miscellaneous Petroleum Products — Stockholm, 1964, IWSÁkiadás. 2. SAUBOIN M. J.

: Practical Measures for the Protection of Water Catchmants agf^ist Infiltration of Hydrocarbons and Pollution by Radioactive Products — Barcelona, 1966, IWSA-kiadás. 3.' BARTH A T.: Olajtávvezeték törése — VÍZGAZDÁLKODÁS — 1967. 2. szám — 64. old. 4. VOGEL H. E.

: Die VerÖlung der Oberflächenwasser durch die Kleinschiffahrt — Schweiz. ZEITSCHRIFT FÜR HYDROLOGIE — 1963. 1. szám. Bázel. 5. Bay. Landesamt für Wasserversorgung und Gewässersehutz: Gewä^serschutz in Bayern — Kiadó: Harbeke, Münden. 1966. 6. SAUBOIN M. J.: Protection des captages d'eau souterraine contre les pollutions par les hydroearbures. Mesures nratiques. — LA TECHNIQUE DE L'EAU — 1967. március 15. Brüsszel. 7. Gewässerschaden durch Mineralorodukte — VEREINIGUNG DEUTSCHER GEWÄSSERSCHUTZ — 1961. 7. szám. 8. Tankfahrzeugverordnung No 324 —

1 1965. dec. 10. — BUNDESGESETZBLATT FÜR DIE REPUBLIK ÖSTERREICH — Wien. 9. Richtlinien für den Schutz des Wassers bei Lagerung von flüssigen Brenn- und Treibstoffen — Kiadó: öst. Wasserwirtschaftsverband — Wien. 1966. 10. 1/1966. (VIII. 3.) FM—EüM számú együttes rendelete: a vizek védelme érdekében egyes vegyianyagok felhasználásának korlátozásáról. 11. Svmnosium vom 12—14. Oktober 1965 in Heidelberg. — INFORMATIONSBLATT No. 13. 1966. április. — A Föderation Europäischer Gewässerschutz kiadványa. 12. Detergentiengesetz. Kiadó: Bundesministerium für Gesundheitswesen — Bad Godesberg (NSZK) — 1963. április. Az 1961. szent. 1. törvény és annak végrehajtási utasítása. 13. HUSMANN. W.: Auswirkungen des Detergentiengesetzes — DAS GAS- UND WASSÉRFACH, 1966. 2. szám, 39. o. 14. Org. for Economic Cooperation and Development kiadásában. Párizs. 1965: Directory of Water Pollution Research Laboratories. 15. LÁSZLÖFFY W.: A vízgazdálkodás nemzetközi szervei — VÍZÜGYI KÖZLEMENYEK, 1959. 2. füzet. Hozzászólás a Vízvédelem időszerű kérdései c. előadáshoz DR. SZEBELLÉDY LÁSZLÓNÉ Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Az elhangzott előadás kihangsúlyozottan foglalkozott két, hazánkban az újabb időben nagy jelentőségre szert tett szennyezővel. Tulajdonképpen mind a két szennyező a vegyipar körébe tartozik, az egyik az olaj, a másik a peszticidek. Vízvédelmi szempontból az olajszennyeződésnek és a peszticidek elleni küzdelemnek sok közös vonása van. Mindkét vegyi anyag a lakosság életszínvonalának emelkedését szolgálja és felhasználásuk fokozódására számíthatunk. Másik közös tulajdonságuk, hogy mint szennyező források nem korlátozódnak keletkezési helyükre az ipartelepekre, hanem előre nem látott meghibásodás, vagy helytelen felhasználás következtében kerülnek az élővizekbe. A peszticid kérdés a nyugati irodalomban már több mint 10 esztendeje komoly problémaként jelentkezett, hazánkban viszont csak az utóbbi években bekövetkezett halpusztulások hívták fel a figyelmet. A vizek olajszennyeződésektől szenvedett károsodásának is igén nagy az irodalma, hazai viszonylatban pedig ugyancsak most kezdünk káros hatásával foglalkozni. Mindkét szennyezőnek közös tulajdonsága ezenkívül, hogy analitikai kimutatása különösen felszíni vizekből na104