Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Szikszai Gyula-Oláh Mihály: Karszthidrológiai vizsgálatok a Miskolc-tapolcai Nagykőmázsai hegyen

II. tározókkal együttesen a fajlagos költségek 0,06 Ft/ m

3-ről 6,72 Ft/m^-re, illetve 0,128 Ft/m3/s-ről 0,123 Ft/m3/s-re csökkennek. A gazdaságosság még növelhető azzal, ha a tervezett Rakaca II. tározó kapacitását a Perkupái tározó 130,7 millió m

3-re történő bővítésével oldjuk meg, mert így érjük el a legelőnyösebben a beruházási költségeket. A fajlagos beruházási költségek ez esetben a következőképpen alakulnak: 6,71 Ft/m

3, illetve 0,119 Ft/m

3/s. A Bán patak vízrendszerének vízkészletét a Lázbérci víztisztító 290 1/sec-os, a Bódva vízrendszerében a felhasználható szabad vízkészletet pedig a jelenleg lekötött vízhasználattal csökkentettük. Karszthidrológiai vizsgálatok a Miskolc-Tapolca-i Nagykőmázsa hegyen NogyÁrdmázso forrás iWSKOlCrAPl -M-s 60,0m "res ydrhegt/ M-f 9S,0m V-7 •I3ö4-,6)m 134-,6 m 203,7m 250,0 m VIII-10 • (3H,9)m 50,0 m • (324.2>m 50, Om/ VD-* * (3/6,2), 45. Om Juhdog/ó v J/orr. Jelmagyarázat V-7 furösjc/c •(364,6) 7szf.m lZ^fim sóo/dat betópJá/és ® észMotűt bar/ang " cTTi v/znyo/ó nzsffó/vo korádban SZIKSZAI GYULA—OLAH MIHÁLY Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat Az ÉVM Cement és Mészipari Országos Vállalat a Hejőcsabai Cement és Mészmű zavartalan nyersanyag ellátásának biztosítására a nagykőmázsai mészkőbánya készletének megkutatását végeztette el az ÉVM Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézettel, illetve az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalattal. A nyersanyagkutatással párhuzamosan tisztázandó volt a •Mészmű nagykőmázsai bányájának és nyersanyagkészletének kapcsolata a Miskolcot ivóvízzel ellátó tapolcai hideg-, és a Barlangfürdőt ellátó melegvíz forrásokkal. Felderítés tárgyát képezte a bányabeli nagytöltetű jövesztő technológia hatása a forrásokra. A vizsgálatokat 1966 őszétől 1967 tavaszáig végeztük el. Földtani és vízföldtani viszonyok A kutatási terület a Bükk-hegységi K—Ny-i antiklinális K-i elvégződésén helyezkedik el, felsőladini világosszürke, szürkésfehér, olykor tűzköves mészkőből álló felszínen, melynek összletvastagsága 1300—1500 m. A kutatási területen és környezetében található rétegteknők, feltolódási és a gyűrődésből származó fellazulási formák nagy mértékben meghatározzák a vízföldtani viszonyokat. Állandó vízfolyásokat, forrásokat nem találunk, a csapadékvíz gyorsan eltűnik a felszínről, melynek talajjal borítottsága 60—70%-os. Lefolyás a Nagykőmázsa patakban és a Juhdöglő völgyön át van. Számos víznyelő, barlang és kőfülke ismert a kutatási terület tágabb környezetében a VITUKI és a MHT Karsztvíz Szakosztálya feltárásával. A terület felépítő mezozóos összlet K-i lépcsős peremi lebukásánál helyezkednek el a Miskolc-Tapolca-i hideg és melegforrások, a kutatási területtől 2200 m-re. A nagykőmázsai barlang és Miskolc-Tapolca között a VITUKI és a MHT sózásos és pollenes nyomjelzéses összefüggés vizsgálatot végzett pozitív eredménnyel 1954 és 1960ban. A kutatási területen meteorológiai megfigyelés nem volt. Analógiák (Miskolc Kilián telep és Lillafüred észlelőhelyek) alapján az évi csapadék mennyiség 700 mm. Az elvégzett vizsgálatok és módszerek A kutatás céljának megvalósítására a III—4, III—9, V—7, VIII—4, VIII—8 és VIII—10. fúrásokba a tervezett talpmélység elérése után tömény sóoldatot és vizet 1. ábra. A nagykőmázsai mészkő kutatási terület és a tapolcai források áttekintő térképe 84