Hidrológiai tájékoztató, 1967
1. szám, május - Nyerges Lajos: A Nyirád-Izamajor II. koncentráció vízföldtani helyzete
e) Öntözési idényen kívül vagy annak esetére biztosítani kell a szennyvizek erdőterületen való elhelyezését. Erre lehetőséget nyújt a papírfa termesztésre vonatkozó rendelet. A megyei Tanács építési csoportja a termelőszövetkezetek papírfa termelési területkijelölésénél a szennyvízelhelyezési szempontokat tartsa szem előtt. f) Közegészségügyi szempontok miatt a szennyvíz elhelyező telep, majortól való távolsága minimum 100—200 m. Fenti szempontok kielégítésére szolgáló műszaki berendezés a következőképpen alakítható ki. A majorban keletkező összes szennycsurgalék vizeket központi szívóaknákban gyűjtik össze. A gyűjtőaknák kialakítása olyan, hogy egyben a mechanikai tisztítást is végzi. Egy úszókapcsolóval működtetett centrifugái-szivattyú nyomócsövön juttatja ki szennyvizet egy erdőterületre, illetve a szántóföldi öntözőtelepre. Sertésólaknál keletkezett szennyvizek központi gyűjtőaknába vezetés előtt előkezelést igényelnek. További tapasztalatok szerzéséig a száraz trágyakezelés látszik célszerűnek. A berendezés elősegíti a csapadékvíz elvezetését is. Tóth József A Nyirád-Izamajor II. koncentráció vízföldtani helyzete NYERGES LAJOS Bauxitkutató Vállalat, Balatonalmádi 1. A terület földrajzi jellemzése Az Iza II. koncentrációnak elnevezett feltárási, bányászati — tervezési egység, illetve terület, a Bakony hegység DNy-i részén, a Nyirádi medencében, annak D—DK-i peremén található. Mintegy 6,5 km 2-nyi, 2/ 3 részben erdővel borított területet foglal magába. (1. ábra). Ny, D, K felől az Iza I. terület, illetve a felszínre bukkanó dolomitrögök határolják, É felé a medencejelleg folytatódik. Enyhe lejtésű, 10—20 m-es szintkülönbséget adó terepingadozásokat találunk. A terület középvonalában lévő felszíni mélyedésben ered, illetve folyik a Viszlói patak. Ezt kísérőén a mélyedésekben a tavaszi hóolvadás, vagy a nagyobb esőzések után sáros, zsombékos, vizenyős rétek alakulnak ki, mivel itt a felszíni, felszínközeli agyagréteg a víz beszivárgását meggátolja. 2. Vízföldtani viszonyok 2.1 A terület kőzeteinek rövid vízföldtani jellemzése Dolomit: a bauxit közvetlen feküjét alkotja, rétegtani helyzete: triász, nóri emelet. Vízföldtani szempontból a legfontosabb kőzet, mivel a vízmozgás zömmel itt történik. A nagymérvű tektonikai igénybevétel a kőzetet felaprózta, rögökre szabdalta. E mellett az erőhatás jellegétől függően a dolomit viszonylagos ridegsége miatt a vetőket sokszor igen széles, repedezett zóna kíséri. A tektonikai perforáltsághoz adódik még a víz oldó és a vízmozgás mechanikai hézagosságnövelő hatása is. Ennek eredményeképpen alakult ki a dolomitfekü igen bonyolult, vízföldtani felépítése. A bauxit, agyagos bauxit, lencseszerűen települ, főleg a karsztos, tektonikus mélyedésekben. Vízzáró, tulajdonságú. Kora felsőkréta. Több helyen a bauxit fedőjét alkotja, az alsóeocén korú tarka agyag, kőszenes agyag, jó vízzáró. Ugyancsak alsóeocén a miliolinás mészkő. Jó vízvezető, és víztároló kőzet, főleg oldásos üregekkel, járatokkal. Átlagos vastagsága 12 m. Az erre települő középsőeocén nummuliteszes mészkő, szintén jó vízvezető és víztároló kőzet. Repedezett, üreges. Felső része márgás kifejlődésű. Átlagvastagsága 20 m, de ez is, mint a miliolinás mészkő, több helyen hiányzik. E fölött helyezkednek a középsőmiocén és a felsőmiocén üledékei: kavics, anyag, mészkő és homokkő, valamint ezek átmenetei. Külön említést érdemel a laza szerkezetű, üreges, likacsos lithothamniumos mészkő. Általában 10—20 m-es vastagságú. A kavicsrétegek, ha nem agyagosak, szintén jó vízvezetők és víztárolók. Legfelül pannóniai homokot, agyagot találunk. A felszíni, felszínközeli agyagréteg miatt több helyen vizenyős rétek alakultak ki. Általánosságban jellemző ezekre a kőzetekre, illetve rétegekre, hogy nem összefüggőek, sok helyen hiányoznak, így összefüggő fedő vízrendszer nem alakulhatott ki bennük. De mivel a főkarsztvíztároló, a doloAfyOf/y kJ* 1 SO Dm WM a9V"9 gä^/WiW J.yT ? /far/cs Márga r^ lűo/om/f |BM -A-Fó*anrtmszw 2. ábra. Az Iza II. terület vázlatos földtani szelvénye mit felszínének abszolút magassága változó, a rá települő fiatalabb kőzetek is részt vesznek a főkarsztvíz tárolásában, illetve vezetésében (2. ábra). 2.2 Tektonika, feküszerkezet Vízföldtani szempontból igen fontos a bauxit közvetlen feküjét adó dolomit szerkezetének felderítése és így alapvető a regionális és helyi tektonika ismerete. A területre is jellemző a két főtörésirányba eső vetőrendszerek kialakulása, nevezetesen az ÉNy-on található Táncsics II. hátárvető és K-en DK-en a felszíni ^ 100 % 4* 51
