Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Dévény István: A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportjának 15 éve

hangaott előadás pedig nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a jelzett völgyeket tanulmányi jelleggel építessék ki. A Kunfehértó gazdasági hasznosításáról elhangzott előadás, majd az ennek nyomán életrehívott munkabizottság javaslata pedig ennek az igen értékes és távoli környéket vonzó alföldi tónak észszerű és gazdaságos kiépítéséhez minden bizonnyal nagymértékben hozzájárult. Az évnek legnagyobb jelentőségű rendezvénye az ősszel Szeged Város Tanácsával és a Hazafias Népfronttal közösen megrendezett és Szeged fürdővárossal foglalkozó 2 napos ankét volt. Ennek során országunk legkiválóbb geológusai foglalkoztak a hévíz feltárásának szegedi lehetőségeivel, és kiváló orvosgárda tárgyalta a balneológiai lehetőségeket. Az ankét munkája minden bizonnyal hozzájárult a kérdésnek széleskörű publikálásához és nagymértékben alátámasztotta a város Tanácsának azon elhatározását, hogy mélyfúrással — mint már említettem — újabb hévízkutat fúratott és ezzel a fürdővárossá való fejlődésnek az alapjait vetette meg. Ugyanebben az évben Szeged Vízgazdálkodási távlati tervének felülbírálatát végezte el négy albizottságban egy komplex munkabizottság, amelynek zárójelentése a nagyarányokban fejlődő város vízügyi kérdéseinek helyes megoldását elő fogja segíteni. 1961-ben a csoport Pécs környékére rendezett tanulmányutat, melynek résztvevői a Dunántúl táji szépségekben és kultúrában oly gazdag vidéket, valamint Pécs város hidrológiai sajátosságait ismerték meg. 1962-ben elsősorban a nagyüzemi öntözések időszerű kérdéseit tárgyalta meg a csoport. Egy-egy előadás keretében Szegeden, Szentesen és Csabacsüdön hangzottak el e kérdésről előadások. Az előadásokon résztvett összesen 320 fő hallgatóság létszáma a kérdés fontosságát és az iránta való érdeklődést jelzi. Január havában a felszín alatti vízkészlet meghatározása kérdésében tartottunk országos jellegű ankéntot. A résztvevők és felszólalók nagy száma a kérdés közérdekűségét és fontosságát jellemezte. A szarvasi kísérleti halastavakon folyamatban lévő kísérletek, a Kardoskút — Pusztaközpont — Fehértó-i vízfeltörések, a Vízügyi Igazgatóság laboratóriumában folyó munkák ismertetése, Alföldünk déli részének hévíz feltárási és hasznosítási lehetőségekről szóló előadás, ezenkívül a felszíni vizeink jelenlegi és várható szennyeződése kérdésében elhangzott előadás mutatta, hogy csoportunk hű maradt eredeti célkitűzéséhez és az ország déli részén felmerülő kérdések megoldásában közreműködik. Az Építőipari Tudományos Egyesület Szegedi Csoportjával közösen rendeztük meg 1962. őszén „Lehet-e Szeged negyedmilliós ngayváros?" címmel, a rendkívül nagy érdeklődést kiváltó előadást, amely Szeged távlati fejlesztésének vitaindító első előadása volt. Az ebben a kérdésben megalakult 9 komplex munkabizottság részletkérdéseket: nevezetesen a vízellátási, csatornázási, várostelepülési stb. kérdéseket feltárta és Szeged távlati fejlesztésének kérdésében irányt mutató javaslatokat tett. 1962. őszén ünnepelte a Csoport alakulásának 10 éves évfordulóját. Az elnöki beszámoló után a Magyar Hidrológiai társaság elnöke tartotta meg „A magyar hidrológiai társaság feladatai a vízgazdálkodás fejlesztése terén" című előadást. A nagysikerű előadást meleg hangulatú klubest zárta le. Az 1962. évi előadások sorozatát ismét a hévíz hasznosításáról szóló előadással zártuk le. A vitaindító előadás újólag széleskörű vitát váltott ki és az ott- elhangzottak a Szeged környékét oly annyira érintő kérdés tisztázásához minden bizonnyal nagymértékben hozzájárultak. Az 1962. évben két tanulmányutat rendezett a csoport. Az egyiket Gyulára, ahol a helyi hidrológus kartársak kalauzolása mellett Gyula és környéke hidrológiai sajátosságaival, a kedves és hangulatos várossal és nem utolsó sorban az országos hírű gyulai várral és fürdővel ismerkedtek meg a résztvevők. A másik tanulmányúton ismételten a Maros folyó hidrológiájával foglalkoztunk és a Makótól Szegedig tartó csónaktúrán nemcsak a folyó szabályozás sikeres munkái, az öntözőművek nagyarányú fejlődése keltették fel a résztvevők figyelmét, hanem a folyó romantikus szépsége, a meglepő táji adottságok, a bársony sima, fürdésre lehető legalkalmasabb porondok bebizonyították a résztvevők előtt, hogy Szegedhez közel olyan andalítóan kedves, romantikus tájak vannak, amelyekhez csak a megközelítést kell jobban kiépíteni, megszervezni és akkor majd nem kell sopánkodni amiatt, hogy Szegednek nincsen Hármashatárhegye, vagy hogy nem emelkedik a város felett a Mecsekhez hasonló, ezernyi változatosságot rejtő hegyvonulat. 1963-ban összesen 12 előadás hangzott el, amelyek közül kiemelkedő sikerű és jelentőségű volt dr. Boldizsár Tibor előadása, aki a geotermikus energia termelésével és hasznosításával kapcsolatosan ismertette a legújabb kutatásokkal összefüggő eredményeket. A téma Szeged és környékét elsősorban érintette. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Geotermikus Osztályának vezetője előadásában rámutatott arra, hogy országos viszonylatban Szegedet jelölték ki kísérleti jelleggel a geotermikus energia hasznosításával kapcsolatban és az itt elért eredmények a geotermikus energia hazai felhasználása tekintetében útmutatók lesznek. Az ez évben elhangzott előadások közül négy hidrológiai és hidraulikai jellegű volt, három szennyvízkérdéssel, kettő a halászattal foglalkozott, a többi előadásokon pedig tanulmányutakról és nemzetközi hidrológiai kérdésekről számoltak be az előadók. Az év folyamán a hévíz hasznosító munkabizottság folytatta munkáját és zárójelentésében Szeged Város Tanácsának értékes javaslatokat tett a felhasználás tekintetében. 1964-ben 15 előadás keretében nagyobbára folytattuk a Délmagyarországi hidrológiai viszonyok tanulmányozását. Ennek során a talajvízszín változásokkal, a belvizek hasznosításával kapcsolatban hangzottak el igen értékes előadások. Két előadás keretében foglalkoztunk a vasbeton előregyártás jelentőségével a vízépítésben, amikor is az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Tápé-i előregyártó telepének országos jelentőségét különös mértékben kiemelte az előadó. Négy előadás külföldi tapasztalatokról számolt be, két előadás pedig a burkolt és szigetelt csatornákon észlelt szivárgásokkal foglalkozott. Előadás keretében vitattuk meg a vízgazdálkodás és a víz jog kapcsolatát. Szeptember hóban az MTESZ Csongrád megyei szervezete alakulásának 15. éves évfordulója alkalmából az Országos Vízügyi Főigazgató helyettese, Szászhelyi Pál tartott előadást „A vízgazdálkodás a mezőgazdaság szolgálatában" címmel. Ez évben Kiskunhalas, Kalocsa és Baja környékének vízrendezési kérdéseivel ismerkedtünk meg egy tanulmányút során. 1965-ben 3 előadás keretében vizsgáltuk meg egyrészt az öntözés helyzetét és a fejlődés irányát a Délalföldi területeken, másrészt a csőkutas öntözésekkel kapcsolatos eredmények vizsgálatait, illetve az esőztető berendezések tervezésével kapcsolatos teendőket ismertette egy-egy előadó. Az év legnagyobb rendezvénye Szeged hajdani földmérőjének, Vedres István születésének 200 éves évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású ünnepség volt, amelynek során a szegedi dómtéri nemzeti panteonban felavattuk a mellszobrát, megkoszorúztuk a belvárosi temetőben levő sírját, díszünnepség keretében emlékeztünk meg az országos viszonylatban is jelentős tevékenységet kifejtő mérnökről, a szegedi múzeum kupolacsarnokában pedig több héten át tartó kiállítás keretében ismertettük meg a látogatókkal Vedres István munkásságát és bemutattuk az emlékével kapcsolatban összegyűjtött emléktárgyakat. Ez évben indítottuk meg jugoszláv szomszédainkkal a gyümölcsöző cserelátogatást. Szabadkai műszaki emberek napokon keresztül tanulmányozták a Szeged környéki hidrológiai kérdéseket, Szeged vízellátását, a város csatornázásával összefüggő kérdéseket, majd viszonzásul 3 tagtársunk vizsgálta meg Szabadka és Űj vidék hasonló létesítményeit, a Pali esi tó hidrológiáját és a Duna—Tisza—Duna csatorna építését, valamint annak terveit. Egyik tagtársunk igen látogatott és nagy visszhangot kiváltó előadásban ismertette Szabadkán a mélységi vizekről és a Szeged környéki hévizek feltárásáról nyert eddigi eredményeket. 1966-ban Szeged szennyvízkezelésének, tisztításának kérdéseivel, illetve a város vízellátásának kérdésével foglalkozott egy-egy előadó. Nagy érdeklődést váltott \ 121