Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Majorlaki József: A Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportjának 15 éve

ki egyik tagtársunknak a Duna—Tisza köze vízgazdálkodási kérdéseit tárgyaló előadása, amelynek során a kérdésnek íőként mezőgazdasági vonatkozásait fejtegette az előadó. A hátralevő két hónapban egyik előadó ismét vízjogi kérdéseket tárgyalt, amikor annak építésügyi és útépítési vonatkozásait ismertette. Két budapesti szakember pedig egy-egy előadás keretében a víz és szennyvíztisztításának kérdésével, illetve a kutak korrózióvédelmének kérdésével foglalkozott. Az év folyamán Vásárhelyi Pálnak a Tisza szabályozás országos hírű tervezőjének, a kiváló mérnöknek, halála 120. éves évfordulójára ünnepséget rendeztünk szegedi szobránál és megkoszorúztuk a hazánkba származott angol mérnöknek Clark Ádámnak a panteonban elhelyezett emlékművét. A jubileumi 1967. évben résztveszünk a Magyar Hidrológiai Társaság májusi ünnepségein, az ősz folyamán pedig díszünnepség keretében röviden megemlékezünk a Szegedi Csoport 15. éves munkásságáról. Ugyanakkor egész napos ankét során kiváló hazai és külföldi szakemberek résztvételével Szeged környékének ez időszerint egyik legfontosabb kérdésével: a hévizek feltárásával és hasznosításával fogunk foglalkozni. Az elmondottakból kiviláglik, hogy az elmúlt 15 év során eredeti célkitűzéseinkhez hűek maradtunk, a Délalföld hidrológiai kérdéseinek feltárásához és vizsgálatához nagymértékben hozzájárultunk és szilárd elhatározásunk: Ez a cél vezet bennünket jövő munkásságunkban is. A délalföldi újonnan feltárt energia hordozók: a hévíz, földgáz, kőolaj kérdésével kapcsolatban rengeteg hidrológiai kérdés vár megoldásra, ezek megoldásában, a szükséges teendők feltárásában való közreműködés a Szegedi Csoportban tömörült hidrológusok elsőrendű kötelessége. Reméljük, ennek a kötelességének a jövőben is 100%-osan eleget tesz a Szegedi Csoport. Dévény István Á Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportjának 15 éve 1967 novemberében lesz 15 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportja. Az évforduló egybe esik Társaságunk fennállásának 50 éves jubileumával. Az évforduló ad alkalmat arra, hogy összefoglaljuk az elmúlt 15 év hidrológiai munkásságát, amely Pécsett és Baranya megyében a társadalmi aktivisták tevékenységének eredményeként kialakította a csoport munkáját és a jövő irányelveit. Az elmúlt 20 év alatt Baranya megye és Pécs ipara nagy mértékben fejlődött. A Mecsek kőszén- és ércvagyona a város anyagi és szellemi adottságai alapvető tényezőként járult hozzá, hogy hazánk e részén az országos arányokat általában meghaladó fejlődés induljon meg. A népesedési és a többi társadalmi-gazdasági folyamat kölcsönhatása eredményezte, hogy az ipar fellendülése és a mezőgazdaság átszervezése a népesség átrétegeződésével járt. A lakosság mind nagyobb arányban városba tömörül és ez vízügyi vonatkozásban komoly következményekkel jár. A Mecsek északi lejtőjén Komló a 3500 lakosú bányászfalú 20 év alatt 25 000 lakosú várossá fejlődött és Pécs lakossága is több mint 50%-kal szaporodott ugyancsak 20 év alatt. Az ipari fejlődést követte a mezőgazdaság fejlődése is és e téren a mezőgazdaság átalakulásával együttjáró vízgazdálkodási kérdések is előtérbe kerültek. A fejlődés az ipari és a mezőgazdasági vízigény növekedésével járt és ez különösen a városokban rendkívüli módon éreztette hatását. Az egyébként is vízszegény Pécs ipari és ivóvíz hiánya 1952-re már katasztrofális méreteket öltött. De ezen túlmenően a felszíni vizek elszennyeződése a szennyvízkérdés és a csapadékvíz elvezetése komplex vízgazdálkodási koncepciókat kívánt. Az égető kérdések megoldásához az érintett szervek a legszélesebb körű társadalmi segítséget igényelték. 1952 szeptemberében a Magyar Hidrológiai Társaság Pécsett ankétot tartott és számbavette Baranya megye és Pécs vízgazdálkodási feladatait. Az ankét hozzászólásaiból nyilvánvalóvá vált, hogy a helyi szakemberek szívesen vállalják a reájuk háruló társadalmi munkát és így kézenfekvőnek látszott a Pécsi Csoport megalakításának lehetősége. Az év november 28-án közel 60 szakember részvételével alakult meg a csoport. A szakemberek 23 pécsi és baranyai intézményt képviseltek. A megválasztott vezetőség az ankét és a csoport alakuló gyűlésének határozata alapján elkészítette kettős munkatervét, amelyből egy az azonnali, a másik pedig a távlati teendőket tartalmazta. A két tervet párhuzamosan kellett végrehajtani, a fősúlyt azonban természetszerűen az azonnali teendők elvégzésére kellett tenni. A távlati tervek messze előre mutató feladatot foglaltak magukban az alábbi irányelvek szerint: 1. Pécs és Baranya vízviszonyainak feltárása, a vízgazdálkodás lehetőségeinek vizsgálatával, 2. Baranya megye távlati komplex vízgazdálkodási tervéhez javaslattétel, különös tekintettel Pécs és Komló város vízellátására. Az azonnali intézkedések tervében mindent megelőzően feladatul tűzte a csoport Pécs város vízhiányának kiküszöböléséhez szükséges gyors intézkedések megtételét. Ezeknek a gondolatoknak jegyében született meg a csoport első részletes munkaterve az 1953. évre, amely 16 munkabizottság szervezését irányozta elő túlnyamórészét az azonnali, égető kérdések megoldására. Visszatekintve az elmúlt 15 év távlatából ezt az agilitást és széleskörű kezdeményezést, rendkívül nagyra kell értékelnünk. Nem vitás, hogy a még semmi tapasztalattal nem rendelkező szervezet ilyen feladatot csak nagyon körültekintő szervezéssel vállalhatott. A csoport tagsága több mint 23 szerv szakembereiből tevődött össze, akiknek szemléletét, elképzeléseit koordinálni igen nagy feladat volt. Megkönnyítette a kérdést azonban, hogy a vezetőség részletes munkarendet és működési szabályzatot készített és a munkatervben a szervezés feladatait is körültekintően meghatározta. A gondos szervezés eredménye nem maradt el. Már az első év végén arról számolhatott be a vezetőség, hogy a munkaterv megvalósítása teljes egészében sikerült. Az első év sikeres munkáját a csoport egy 126 oldalas kiadvánnyal dokumentálta „Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság pécsi csoportjának 1953 évi munkájáról" címmel. A kiadvány, amelyet valamennyi szervnek, nagyobb helyi vállalatnak, hivatalnak és intézménynek megküldtünk, 14 tanulmányt közölt a munkabizottságok tevékenységének referátumaként. A cikkek közül 7 Pécs város, 3 Komló város, 3 pedig Baranya megye vízgazdálkodási kérdéseinek megoldásával foglalkozott. Hivalkodás nélkül, de mégis a tárgyilagosság megkövetelte történeti hűséggel kell megállapítani, hogy a kiadvány egy cikke az Országos Vízgazdálkodási Keretterv elkészítését kívánta segíteni azzal, hogy a Délkelet—Dunántúl kérdéseit feltárja és megoldásukra javaslatot tegyen. Mindez 1953-ban történt. A Kiadvány végül Pécs és Baranya hidrológiai irodalmára vonatkozó igen értékes bő bibliográfiát is tartalmazott. A gyűjteményben közölt tanulmányok tudományos értékét az is igazolja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia az egyik munkabizottság vezetőjét prémiummal, társaságunk közgyűlése pedig Vásárhelyi emléklappal tüntette ki. A tanulmányok gyakorlati jelentőségét mutatja, hogy a javaslatok közül több már megvalósult az elmúlt 15 évben és a tanulmányok 122