Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Almássy Bálint-Dr. Scheuer Gyula: A Kács-sályi források vízföldtani viszonyai

210 2 OS 1 9S 190 13 S Je /magyarazaf Momo/roi agyag, fyomoÁr*ó;o//gocér> \ ES A Mészkő; re/sőeocén \Mő \ J e/mogt/arázaf -forrás ® l-ms fúrások ——__ feltéte/tze/r förések 3. ábra. A kácsi feUárások helyszínrajza 2. ábra. A sályi forrás földtani szelvénye feltörési területén 5 db kutatófúrást mélyítettünk le, a tervezettnél többet, mert a terület vízföldtani viszonyainak teljes tisztázása ezt megkívánta. A feltárások helyszínrajzát a 3. ábrán, a feltárások alapján szerkesztett földtani szelvényeket a 4. ábrán, az egyes fúrások rétegszelvényeit az 5. ábrán mutatjuk be. Az 1. sz. fúrást a hegy tövében fakadó főforrásban tűztük ki előirányzott 30,0 m-es talpmélységgel. A fúrás 2,40 m-ig mészkőgörgeteget tárt fel és ez alatt a talpig felsőeocén mészkövet harántolt. A mészkő felső része és 26— 30 m közötti szakasza erősen repedezett volt, és a furatban 50—80 cm nagyságrendű hasadékok mutatkoztak. A feltételezett ÉNy—DK-i irányú vetődés helyének megállapítása érdekében jelöltük ki a főforrástól Ny-ra kb. 15 m távolságban a 2. sz. fúrásunkat. A fúrás 20 m mélységig hatolt le a mészkőbe, de vető jelenlétét bizonyító adatokat nem szolgáltatott. v v

v V V 1 /S

zap; J ho/océn /f/o/íffu/bj miocén Je/magt/ara'zof 7Ö7\ rteszkógörgefeges >/°

A agyag;pleisztocén rtésrXáfeSso'eocén J^t járatok 4. ábra. Földtani szelvények a kácsi forrásterületen A 3—4—5 sz. fúrásokat a Kácsi-patak völgyére merőlegesen Ny—K-i irányban telepítettük. A 3. sz. fúrást a területen feltörő legmelegebb vizű forrás — Tükör fürdő — közelében mélyítettük. A fúrás 51 m mélységig hatolt le és a felső törmelék átfúrása után végig felsőeocén mészkőben haladt. A talphőmérséklet 25 C° volt. A mészkőben 13—15, 26—30 m között észleltünk nagyobb repedéseket. A 4. sz. fúrást a völgy tengelyében tűztük ki, amelynek környékén több kisebb vízhozamú, kezdetlegesen foglalt forrás van. E fúrásunk 25 m mélységig hatolt le és a mészkövet 11,30 m-ben érte el. A mészkőben 19—21 m között karsztos járatok mutatkoztak. A furat talphőmérséklete 21 C° volt. Az 5. sz. fúrásunkat a völgy baloldalán mélyítettük le. A fúrásban a jelenkori iszapos rétegek alatt 18,40 m-ig miocén vulkáni képződmények (riolittufa) következtek és csak ez alatt jött meg a felsőeocén mészkő. A fúrásnál 75 m-es mélységet értünk el és talpig mészkőben haladt, ahol a méréseink szerint a hőmérséklet'

1 21 C° volt. A feltáró fúrások és a helyszíni megfigyelések alapján megállapítható, hogy a Kácsi-patak völgyében szerkezeti vonal mutatható ki, amelynek iránya közel ÉNy— DK-i. A törés a völgy megszűnése után is kimutatható, ahol a felszínen is jól láthatóan közvetlenül érintkezik egymással a felsőeocén mészkő és a riolittufa. A források környezetében a fővető mellett még hasonló irányú kisebb jelentőségű vetődések is kimutathatók. E törésekre közel merőleges ÉK—DNy-i irányú vetők is vannak a vizsgált terület déli és északi részén. Ilyen a forrásoktól Ny-ra húzódó felsőeocén mészkő terület (I. ábra) D-ről lezáró ÉK—DNy-i irányú törés, amely a Tükör medencei forrás közelében mutatható ki. A főforrásnál is ezzel megegyező törés van. A források a különböző irányú vetők találkozásánál, illetve az ÉNy—DK-i irányú fővető környezetében lépnek a felszínre. Ez a törés a fővízszállító. A vizsgált területen különböző hőmérsékletű forrásokat ismerünk és a 14 C°-tól 23 C°-ig minden hőmérsékleti érték megtalálható. A hidegvizű források nagy vízhozammal a hegységfelőli oldalon, míg a melegebb vizűek ezektől D-re fakadnak. A különböző hőmérsékletű vizek 74