Hidrológiai tájékoztató, 1967

2. szám, november - Dr. Vitális György: 100 éves a margitszigeti artézi kút

10 20 30 40 C° 1. ábra. A margitszigeti I. sz. artézi kútból a fúrás során kikerült iszap és víz hőmérsékletének összehasonlítása (Zsigmondy V. adatai alapján szerkesztve) egykori vízesésénél 70 év alatt (1874—1944-ig) 0,60 m vastag mésztufa vált ki. A Margit-forrásnak is nevezett kút a mellette létesített vízesést táplálta, majd az Ybl Miklós által tervezett Margit-gyógyfürdőt (2. kép) is ellátta meleg vízzel. Jelenleg — a Fővárosi Távfűtő Művek üzemeltetésében a margitszigeti III. sz. artézi kút vizével együtt — a Palatínus strand, a Nemzeti Sportuszoda, *a-£^agyszálló, <A a halastó és a józ^sés, nyáron a VPetőfi tó > töltésére, télen pedig távfűtésre (Lipótváros) ishasználják. A felszabacttllás""előtti években a kút vizét szénsavval telítették és Palatínus ásványvíz néven hozták forgalomba. Az egyszerű hévizek csoportjába tartozó víz kémiai összetételére vonatkozó adatok a hivatkozott irodalomban találhatók. Ismeretes, hogy a kút vizének kémiai összetétele 60 éven át változatlan volt, a környéken mélyített újabb fúrások következtében azonban különösen a szulfát, kálium és nátriumionok mennyisége csökkent, s az egyensúlya megbomlott (Schulhof 1957. p. 82.). Az elmúlt 100 év során a kút hozama is többször változott, hőmérséklete pedig kissé csökkent. Az újabb irodalomban 890 l/p—4188 l/p közötti vízhozam és 39,5— 42,6 C° közötti vízhőmérsékleti adatok találhatók. A kút hozamára a mindenkori Duna vízállás is hatással van. Megjegyezzük, hogy a Dagály utcai Szabadság strandfürdő 1944-ben mélyített artézi kútjának (Béke forrás) mélyítése során, amikor a víz 126 m mélységből felszökött, abban az órában — a víztükör 0,7 m-rel való süllyedése következtében — a margitszigeti' I. sz. artézi kút vízesése, amelyet a kút felszökő vize táplált, megszűnt. Ez a körülmény a főváros területén levő melegvizű források és kutak vízadó rétegeinek összefüggésére utal. Az 1951. és 1954. évi összefüggés vizsgálatok eredménye alapján a margitszigeti I. sz. artézi kút, a közelében levő margitszigeti III. sz. artézi kúttal, a Dagály utcai Béke „forrással" és az Elektromos Sportpálya kútjával együtt a budapesti északi gyógyforrás csoportba tartozik. A kútfúrás befejezésének 100. évfordulóján — Koncz Ferenc, a Fővárosi Távfűtő Művek igazgatójának adatközlése szerint — a kút hozama +4 m nyugalmi vízszint mellett (a Nagyszálló közelében levő III. sz. artézi kúttal együtt) 555 m

3/óra, a víz hőmérséklete 39 C°. (A kút vízhozama jelenleg önállóan nem mérhető!) Napjainkban időszerűvé vált a kút felülvizsgálata, illetve felújítása. A kiviteli terveket a FTM megbízásából az OVIFUV Kútvizsgálati csoportja készíti. Végül itt említjük meg Zsigmondy Vilmos 1878. évi tanulmányának alábbi sorait: „A margitszigeti fúrás eredménye várakozásomnak meg nem felelt, miután azon felállított tételemet: hogy a fúrás által nyerendő felszálló víz a budai hévforrások közül eddigelé észlelt legmagasabb hőfokkal birand — nem igazolta. Mindamellett tételem helyes volta feletti meggyőződésem szilárdan fennállott." Zsigmondy Vilmosnak azt a tételét: „miszerint a budai hévforrásoktól távolabb helyen is fúrás által, ha nem magasabb, de mindenesetre az eddigelé észlelt legmagasabb hőfoknak megfelelő hévforrás feltárható és miszerint azt egy a pesti városligetben megindítandó fúrás igazolni fogja" az 1868. évben megkezdett és 1878-ban elkészült városligeti I. sz. artézi kút fúrása valóban fényesen igazolta. Nem tévesztendő szem elől azonban az a tény, hogy a margitszigeti I. sz. artézi kút — mely a budapesti hévíztartók 100 éve történt első mesterséges megcsapolását eredményezte — először a városligeti I. sz. ar2. kép. Az 1962-ben lebontott Margit-gyógyfürdő eredeti tervrajza 18