Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Dr. Bendefy László: Huszár Mátyás szegedi vízmércéje

Q^/£(Jzcgtdi ^l^r\J^ugotti oldalárnak 2. kép. A szegedi Vár Nyugotti oldalának Tekintete (a vízibástyával). Vedres István rajza (valószínűleg egy régibb rajz nyomán) világosan látható, hogy a hálózat első fővonala Szegedről, s ott is a Tisza-partról indul ki. A vízmérce berendezését egy 1834-ben készült rajzról (2) nagyon pontosan ismerjük. A rajzot Lányi Sámuel készítette azzal, a budai Építési Főigazgatóság részéről, Lechner József** által elrendelt helyszíni vizsgálattal kapcsolatban, amely a vízmérce alapelemeinek háborított vagy háborítatlan voltát volt hivatva megállapítani (3. kép). A Tisza-mappáció alapvető munkálatait még 1819— 1820 táján Huszár Mátyás kezdte meg; azonban azok csak olyan mértékben készültek el, amennyiben az mellőzhetetlenül szükséges volt a Körösök felvételéhez. A Tisza-mappáció rendszeres munkálatai — Lányi Sámuel vezetésével — 1833-tól 1844-ig tartottak és változatlanul a Huszár-féle szegedi vízmérce null-pontjára vonatkoztak. Ám ugyanezt a vízmércét használták vonatkoztatási pontul a Radnán székelő „Königliche Maros-Fluss Räumungs Amt" mérnökei is. Az Országos Levéltárban felkutatott egykorú iratok tanúsága szerint Huszár Mátyás 1818-ban készítette el az általa kivitelre javasolt vízmércék („Scala") tervét, és annak megvalósításával Haurant pesti mechanikust bízta meg (7). írásos emlékünk van arról, hogy 1819ben a „Scala"-k már elkészültek. Elhelyezésükre Schmidt György mérnök kapott Huszártól megbízást (3). Ezek a vízmérce-lapok hasonlóak voltak a maiakhoz, de nem öntöttvasból, hanem ólomból, kidomborodó kivitelben készültek. Sávos beosztásuk bécsi mérték szerinti volt. Elhelyezésük módja is hasonló volt a mai//MrJf 3. kép. Huszár Mátyás szegedi vízmércéje a vár 'vízibástyáján, Lányi Sámuel 1834. évi felvétele szerint. (Eredetije az Orsz. Levéltárban) 98