Hidrológiai tájékoztató, 1967
1. szám, május - Dr. Láng Sándor: A vízkémiai változások kérdése mélyebb rétegvizeinkben
túlságosan sok páros elemzés — korábbi és későbbi — áll rendelkezésre, az esetek zömében itt nincs változás, vagy pedig csak lényegtelen a változás és nyomokban fejezhető ki. Néhány alföldi kútban — pl. Szolnok, Gyula — erős növekedés, Szeged régi artézi kútjában és egy-két másik helyen viszont tetemes csökkenés volt megállapíható. Az erősebb változás a fővárosi artézi kutak és források kisebb részére terjedt csak ki. Az JVH ( kation mennyiségi változásai (7. ábra) az Vízadó rrt<gíkiriíli|itij< — <300 fn 1 500- 1000 m L—I looo-tsoom 1 1 >1500m 0 Nincs Irnyogtl váltorós o Gymgr csókktnés • Eroí ctökktnfs • Erős nóvtktdis • Gyíngt növtkedts ke 20—30 mg/l között alakul ki. Az általános metakovasavcsökkenés okát nehéz megmagyarázni. A metabórsav, HB0 2 mennyiségi változásaira jó néhány budapesti és aránylag kevés vidéki mélyebb artézi kút adata áll rendelkezésre (9. ábra). Az irányzat a vizsVáadú ríUgek mtlysige 500 m 1 500-1000m I —l 1 000-t500m I I > 1500 m * Ki»« bb mrlysegú fúrás, illttvt ItrmesttUs forrás adata lOOkír 9. ábra. A HB0 2 mennyiségi változása 7. ábra. Az NH,, kation mennyiségi változása S0 4 anionokéhoz képest valamivel élesebben jelentkeznek a periodikus vegyelemzésre került artézi kútvizekben. Hat tiszántúli mélyebb artézi kút vizében jelentékeny volt a növekedés, majd ugyanannyiban viszont jelentékeny volt a növekedés, majd ugyanannyiban viszont csökkenés volt megállapítható. Az erősebb növekedés még az 1000 m-nél mélyebbről fakadó kutak vizében is lehetséges volt. Más, alföldi és tiszántúli kutak vizében viszont nem volt lényeges változás megállapítható az NH\ tartalmát illetően, egyes kutak vize egyáltalán nem is tartalmazott ammóniumot. A budapesti nagy artézi kutak és források vizét is inkább kisméretű változások jellemezték ebben a tekintetben. A kén- és nitrogéntartalom változása — fentiek alapján — talán azzal magyarázható, hogy az alföldi fiatal üledékek víztartói között gyakoriak voltak a szerves anyag felhalmozódások (fás- földes barnakőszén csíkok), s e szerves anyag bomlástermékei lennének az SO/ t és NH, J feldusulások. Érdekes a 8. ábra szerint a metakovasav H 2Si0 3 mennyiségének hosszabb idejű változása vidéki mégálatok, a vegyelemzések többségében érdekes módon, szemben a metakovasav mennyiségével, — növekvőjellegű és az esetleges csökkenések is többnyire lényegtelenek, 1 mg/l körüli értékűek, míg a növekedés adatainak átlaga néhány mg/l-t tesz ki. Erre a körülményre sem szolgálhatunk magyarázattal, miért növekszik az említett vizek metabórsav tartalma, egyelőre csak a tények regisztrálására szorítkozhatunk. Érdekes lenne most még csak feltételezhető összefüggést kimutatni a két ellentétes folyamat között. Végezetül még, nem fog érdektelennek mutatkozni, ha az oxigénfogyasztás és a lúgosság változását is megvizsgáljuk a rendelkezésre álló elemzések alapján artézi kútjaink vizében. Az oxigénfogyasztás (0 2fogyasztás) az esetek felerészében jelentéktelen, + 2 mg/l-en aluli változást szenvedett, egy-két esetben azonban elég jelentékenyen növekedett, 10 mg/l-en felüli értékkel, mint pl. Szolnok esetében, Csokonyavisontán viszont lényeges csökkenés állott be. Az okok nem ismeretesek (10. ábra)Vaoúi rittgtk milyjtQr ~ 300 m 300-1000 in L I 1000-1SOO m I I >1500m 10. ábra. Az 0 2 fogyasztás mennyiségi változása 8. ábra. A H 2Si0 3 mennyiségi változása lyebb artézi vizeinkben és a budapesti artézi kutakban és forrásokban. Majdnem mindenütt ugyanis a metakovasav mennyiségének mg/l-ekben kifejezve, az igen érzékeny csökkenését lehet megfigyelni néhány év, vagy évtized alatt. Kivételesen pl. Hajdúszoboszlón növekedésről is meg lehet emlékezni. A csökkenés különösen a budapesti vizsgált vizekben igen erőteljes, átlagértéHasonló körülményeket lehet megemlíteni a lúgosság mértékének időbeli változása tekintetében is (11. ábra). Itt is csak a csokonyavisontai és egy-két, Tótkomlós környéki artézi kút vizének lúgossága növekedett erősen, 20—30 mg/l körüli értékkel, míg a többi, rendelkezésre álló mintegy 20 kút elemezett vizének lúgossági állapota nem sokat változott, általában ± 2 mg/l értéken belül. Elmondható végül, hogy a vízkémizmus szélsőségesebb változása a két elemzés között eltelt néhány év, vagy évtized alatt kutanként legfeljebb egy-két kémiai komponensre terjed ki, ami csak azt jelentheti szerinti 100 km Vízadórétigtkmélysigt I 500-1000 n 1 1 1000-1500W1 I 1 >1 SOOm „ Kisíbb m«lyi*gj (v'ás illttvt tírWjKtíl forrás adata 28
