Hidrológiai tájékoztató, 1967

2. szám, november - Dr. Uherkovich Gábor: A Tisza élővilágának kutatása 1957-1967

Dániel (a folyók és holtágak alsóbbrendű planktonállatai), dr. Kiss István (hullámtéri kis vizek algái), dr Szabados Margit (ostorosok), Jósa Zoltán (csillósok), dr. Megyeri János (a folyók és mellékvizek alsóbbrendű állatai), dr. Ferencz Magdolna (a vízfenék alsóbbrendű állatai). 03. A Tisza állatvilágának kutatása. Végzik: dr. Kolosváry Gábor (a munkaközösség vezetője; a vízszegély alsóbbrendű állatai), dr. Horváth Andor (puhatestűek), dr. Beretzk Péter (madarak), dr. Marián Miklós (kétéltűek, hüllők, madarak), dr. Bába Károly (puhatestűek), Schäfer Lajos (rágótetvek), Csizmazia György (emlősök), Homonnay Szabolcs (halak), Uherkovich Ákos (lepkék), U. Nógrádi Sára (lepkék), ifj. Gallé László (hangyák), Gaus János (egyenesszárnyúak), Sterbetz István (madarak, emlősök), Havranek László (emlősök), Tóth Sándor (rovarok). 04. A Tisza növényvilágának kutatása. Végzik: dr. Bodrogközy György (virágos növények, hullámtéri növénytársulások), Gallé László (hullámtér zúzmótársulásai), dr. A-ndó Mihály (mikroklíma-kutatás). A fenti, 25 főből álló munkaközösség alkotja a tiszai kutatások törzsgárdáját, amelyhez alkalmanként más biológus kutatók, valamint más szakemberek is csatlakoznak és természetesen a törzsgárdában is észlelhető némi fluktuáció. Az egyéb szakemberek közül ki kell emelnünk a vízügyi igazgatóságok mellett működő laboratóriumok (VF-ek) vegyész szakembereit (Szépfalusy József, Konkoly Béla, dr. Dóbler Lászlóné és mások). A Tiszakutató Bizottság szervezte meg a „III. Tiszaexpedíciót" 1958. május 10—17-e között a vásárosnaményi mederszakasz részletesebb limnológiai kutatására, valamint a „ÍV. Tisza-expedíciót" 1958. július 16— 19-e között a Szolnok—Csongrád közötti mederszakasz vontatott tanyahajóról végzett kutatására. Miután a négy „Tisza-expedíció" teljesítette alapvető feladatát, ti. azt, hogy a Tisza kutatásában részt vevő biológusok az egész folyóról megszerezzék az alapvető tájékozottságot, 1959-től kezdve a további kutatás munkacsoportokban folyt. Ezek az azonos vagy hasonló gyűjtési módszerrel dolgozó kutatókat fogják össze, így a Tiszakutató Állomás két limnológusa a planktonnak a különböző évszakokban és különböző vízállásoknál a folyó hosszában bekövetkező változásait, a szenynyeződésektől leginkább veszélyeztetett pontokon, továbbá a tiszalöki vízlépcsőben bekövetkező változásait is, valamint két holtág (Szolnok, Mártély) limnológiai viszonyait tanulmányozza behatóan. A hullámtéri kutatások a hullámtéri rétek, kaszálók, erdők állat- és növényvilágának sajátosságait derítették fel a folyó hosszában több fontosabb mederszakaszon. A vízszegélyi kutatások a mederköveken különösen kis vízálláskor tanulmányozható érdekes élővilág kikutatásában értek el értékes eredményeket. Más kutatások a víz és a hullámtér egyes növény- és állatcsoportjairól, a vízfenék élővilágáról adtak már eddig is értékes adatokat. Bár a kutatások alapkutatási jellegűek, a gyakorlat is hasznosíthatja azokat, így pl. a vízminősítés gyakorlatát végző szaprobiológus a tiszai algológiai adatokat jól kihasználhatja, mert azok megadják a szaprobionta indikátorszervezetek mennyiségének változását a folyó hosszában. Vagy pl. jól hasznosíthatja a jobb hozam elérésére a hullámtéri rét- és legelőgazdálkodás a hullámtéri növénytársulástani adatokat, a hullámtéri erdőgazdálkodás a növény- és állattársulástani adatokat stb. A tiszai kutatási eredményeket élőszóban az évenkint megrendezésre kerülő országos tudományos tanácskozások közül elsősorban a Hidrobiológus Napokon és a Biológiai Vándorgyűlésen szoktuk bemutatni, de több tiszai előadás vagy előadássorozat hangzott el már a MHT Limnológiai Szakosztályában, a Magyar Biológiai Társaság szakosztályaiban is. Külföldön Plönben és Helgolandon (NSzK), Jenaban és Greifswaldban (NDK), Hillerödön (Dánia), Uppsalában (Svédország), Helsinkiben és Tvarminnében (Finnország) tartott dr. Uherkovich Gábor előadást a Tisza-kutatás egészéről és saját tiszai algavegetációs tanulmányairól. A munkaközösség tagjai nagyszámú tanulmányban számoltak be már eddig is hazai és külföldi szaklapok hasábjain kutatási eredményeikről. (A munkaközösség tagjainak 1966-ig megjelent 124 dolgozata felsorolását 1. Uherkovich 1966 idézett tanulmányában.) A tanulmányok egy része a szegedi Acta Biologica idegennyelvű folyóiratban „Das Leben der Tisza. I—XXVII." c. sorozatban jelent meg. 1965 óta évenként megjelenik a Tiscia c. idegennyelvű tanulmánygyűjteményünk, amely kizárólag tiszai cikkeket tartalmaz és amelynek már a harmadik kötete van sajtó alatt. A Tiscia megindításához nagy segítséget nyújtott dr. Straub F. Brúnó akadémikus, a MTA Biológiai Osztályának volt titkára, amit hálásan köszönünk. A Tiszakutató Bizottság irányítása alatt folyó, immáron 10. esztendejét betöltő, szervezett, komplex tiszai kutatásoknak kétségtelen pozitívuma, hogy igen szerény anyagi ráfordítással (évi 40 000 Ft kutatási célhitel felhasználásával) a tudományos tények és öszszefüggések nagy tömegét tárta fel már eddig is, mégpedig sok esetben olyan tényeket, amelyeket a gyakorlat említett területei is tudnak hasznosítani. Pozitívuma az is a kutatásoknak, hogy a nagyon szerény anyagi bázis és az olykor csak mérsékelten jelentkező hivatalos érdeklődés ellenére, 10 esztendőn keresztül nem lankadt a munkaközösség munkalendülete, sőt, miként a megjelenő tanulmányok és a megtartott előadások számának emelkedése, valamint saját külön kiadványunknak, a Tiscianak tető alá hozása is igazolja, a kezdeti lendület még fokozódott is. Aki tudja, hogy milyen nehéz egy ilyen jellegű, nem anyagi érdekeltségen alapuló közösség létrejötte és annak éveken keresztül történő — főleg az összes résztvevők ügyszeretetéből, tudományszeretetéből táplálkozó — fenntartása, az bizonyára kellően értékelni tudja az egész munkaközösség nem lankadó erőfeszítéseit hazánk egyik legnagyobb és legfontosabb vizének egyre pontosabb megismerésére. Ugyancsak pozitívuma a munkaközösség tevékenységének, hogy a szokványos folyókutatási munkáktól eltérően — amelyek majdnem kizárólag limnológiai alapállásúak — átfogóbb biológiai képet igyekszik a folyóról megrajzolni, azaz magának az élővíznek, a vízszegélynek, a hullámtérnek — úgy mondhatnánk — lehető teljes potamobiológiai arculatát akarja a kutatások során feltárni. (Ez persze egy buktatót is rejt magában, azt ti., hogy a folyókutatásnál mégis csak elsődleges helyzetű vízi kutatásokkal szemben esetleg a hullámtéri kutatások kerekednek felül az egészen belül. Ezt a buktatót azonban a munkaközösségnek sikerült elkerülnie.) A Tiszakutató Munkaközösség anélkül a támogatás nélkül, amiben a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztálya 10 esztendő óta és a jelenben is részesíti, nem tudta volna minden jószándéka ellenére sem eredményeit elérni, így ezért a támogatásért nagy hálával tartozunk. De ismételt köszönet illeti a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságokat is, amelyek vízi járművekkel, szállásbiztosítással stb. voltak a kutatómurika segítségére. Sándor Sándor, Baka Sándor, Váradi Gyula, Konkoly Béla, Szépfalusy József, Balló Béla mérnökök és még nagyon sokan mások mindig készséggel támogatták munkánkat a vízügyi szervek részéről. Hadd szóljunk röviden a nehézségeinkről is. Dr. Törő Imre akadémikusnak, aki 1957-ben a két akadémiai státuson levő kutatóval beinduló Tiszakutató Állomást akadémiai osztálytitkári minőségében életrehívta, az volt az elképzelése, hogy azt néhány éven belül 4—5 kutatóval, néhány segéderővel működő, önálló épülettel rendelkező, a Magyar Tudományos Akadémia és a József Attila Tudományegyetem (akkori Szegedi Tudományegyetem) által közösen fenntartott kutatóhellyé kívánatos és szükséges kifejleszteni. Ezt a szintet a Tiszakutató Állomásnak 1960—61-re kellett volna elérnie. Dr. Törő Imre utódai az akadémiai osztálytitkári székben egyelőre nem tették magukévá ezt a tervet, viszont reménykedünk, hogy eddigi eredményeink alapján mégis csak sor kerül a Tiszakutató Állomás személyi állományának egy vízkémikussal és egy halas szakemberrel történő kiegészítésére, amely mind az alapkutatási igények, mind a gyakorlat és az alapkutatások kapcsolatában jelentkező igények oldaláról tekintve egyre 77