Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Dr. Cziráky József: Gyógyfürdőügyünk helyzete

4. ábra. A rétegforrást tápláló talajvíz tükre olyan magasan alakult ki, hogy kúttal elérhető, a talajvíz jobbról balfelé áramlik. A kút használata a forráshoz jutó víz mennyiségét csökkenti, esetleg teljesen meg is szüntetheti hosszabb-rövidebb időre. A nagy vízhozamú vagyis terjedelmes vízgyűjtő területű (főleg nagyobb települések vízellátására szolgáló) források védőterületét a földtani viszonyok alapján nagyon gondosan kell kijelölni és karban tartani. A terület erdősítésétől sok előny származik a források védelmében. Ha a talajvíz tükre annyira közel van a felszínhez, hogy a talajvizet tartalmazó törmelékes kőzetben nem mehet végbe a csapadékból beszivárgó víz erősebb megszűrése, akkor a forrás védelmére különös gondot kell fordítani egészségügyi szempontból: semmiféle szennyező anyagot, hulladékot, trágyát stb. nem szabad a forrás környékén megtűrni, s a legeltetést is meg kell szüntetni. Dr. Vendl Aladár IRODALOM BRYAN K: Classification of springs. Journal of Geology XVII. 1918. KEILHACK K.

: Lehrbuch der Grundwasser- és Quellenkunde. Berlin 1935. Magyar Szabványügyi Hivatal: Forrásfoglalások mintatervei. Budapest 1953. NÉMETH E.: Hidrológia és hidrometria. Budapest 1954. RIES ».—WATSON T. L.: Engineering Geologie. New York 1931. STINY J.: Die Quellen. Wien 1933. VENDL A.: Geológia. I. köt. 4. kiadás. Budapest 1962. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet: Az országos forrásnyilvántartás. Tanulmányi és kutatási eredmények. VII. Budapest 1959. Gyógyfürdőügyünk helyzete DR. CZIRÄKY JÓZSEF Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság A hazai gyógyfürdőügy fejlődése új mérföldkőhöz érkezett 1966. július 6-án: hatályba lépett a 11/1965. (VII. 11.) Korm. számú rendelet, mely a gyógyfürdő- és üdülésügy, valamint az ásvány- és gyógyvizek feltárása és hasznosítása egyes kérdéseinek rendezéséről szól, valamint a 4/1966. (VII. 6.) Eü. M. számú végrehajtási rendelet és megalakult az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatósága. E tanulmány célja a hidrológus szemével megvizsgálni azokat a fontosabb kérdéseket, amelyek a hazai gyógyfürdőügy fejlődésében szerepet játszanak. Űj gyógyfürdőügyi fogalmak, szabályok A gyógyfürdő a gyógyfürdő intézményeknek csak az egyik csoportját alkotja. Gyógyfürdő intézmény a jogszabály szerint: a gyógyfürdő, a fizikotherápiás gyógyintézet, az éghajlati gyógyintézet, a gyógyüdülő, a gyógyvízivócsarnok és a gyógybarlang. Gyógyvízellátás szükséges a gyógyfürdőben, a gyógyvízivócsarnokban és lehetséges a gyógyüdülőben, mint pl. a hajdúszoboszlói „Béke" gyógyüdülőben (1. kép). A gyógyfürdőben a 1. kép. A hajdúszoboszlói „Béke" gyógyüdülő gyógykezelés elismert ásvány-, illetőleg gyógyvíz vagy hévíz természetes lelőhelyén való felhasználásával — egymagában vagy más gyógymódokkal együtt — történik. A gyógyvízivócsarnok elismert gyógyvizet szolgáltat ki belső használatra közvetlenül a fogyasztó részére. A gyógyfürdő intézmények megszervezését és közhasználatba vételét az egészségügyi miniszter engedélyezi. Gyógyfürdő intézmények tervezése, létesítése és átalakítása (felújítása) alkalmával az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság véleményét be kell szerezni. Ugyancsak be kell szerezni az Igazgatóság véleményét olyan fürdő létesítése és átalakítása (felújítása) esetén is, amelyben elismert ásványvizet, gyógyvizet vagy hévizet kívánnak felhasználni, vagyis minden ún. termálfürdőnél is. A gyógyfürdők rendeltetésük, nagyságuk, berendezésük és felszerelésük szerint országos, körzeti vagy helyi betegellátási feladatokat látnak el, másszóval a gyógyfürdők országos, körzeti vagy helyi jellegűek. A gyógyfürdő tisztasági, illetőleg üdülő (strand) fürdőrészleggel is üzemeltethető. A gyógyfürdő szakmai vezetését orvos látja el. A gyógyvízivócsarnok valamely más gyógyfürdő intézményhez vagy elismert gyógyvizet termelő (palackozó és forgalomba hozó) vállalathoz kapcsolódva is működhet. A gyógyvízivócsarnok orvosi felügyelet, illetőleg ellenőrzés alatt működik és csak forrásfoglalásból vagy kútfejből kifolyó, vagy palackozott, elismert gyógyvizet szolgáltathat ki. A vízügyi hatóság védőterületet állapít meg a gyógyfürdőkön kívül az elismert ásványvízzel, gyógyvízzel vagy hévízzel üzemelt fürdőt fenntartó gyógyüdülők, az ásványvizet alkalmazó fizikotherápiás gyógyintézetek és a gyógyvízivócsarnokok részére. Az ásvány- gyógyvíz védőterület belső, külső és hidrogeológiai védőövezetből ál!. Az új jogszabály szerint ásványvíznek kell tekinteni a természetben előforduló azt a vizet, amely literenként legalább 1 g oldott sót vagy valamely, a rendelet mellékletében megnevezett anyagot az ott meghatározott értékben tartalmaz, vagy amelynek évi középhőmérséklete forrásvíz esetében 20, fúrott kútvíz esetében 25 C°-nál magasabb. Gyógyvíz az olyan ásványvíz, amelynek gyógyhatása van. Iszapnak kell tekinteni azt az anyagot, amely forrás, folyó, tó vagy tenger vizének lerakódásából geológiai korszakokban, vagy újonnan keletkezett. Forrástermék a víz természetes előfordulásából készített só, gázelőtörésből származó termék vagy iszapból előállított készítmény. Ásvány- és gyógyvíznek, iszapnak és forrásterméknek elismert ásvány- illetőleg gyógyvízként, gyógyiszapként, gyógyforrástermékként való megnevezése abban az esetben engedélyezhető, ha a víz (iszap, termék) kémiai összetételénél vagy fizikai 13