Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Dr. Bendefy László: Huszár Mátyás szegedi vízmércéje

kell gondolnunk azonban, hogy míg (1) a földkéreg mai fizikai állapotára vonatkozik, a (2) a 140—150 évvel ezelőtti állapotot tükrözi. Ez alatt a másfél évszázad alatt a Szeged környéki kéregrész is alá volt vetve a szekuláris szintváltozás törvényeinek. Az egykori szegedi vízibástya közvetlen környékéről hét szintváltozási értékkel rendelkezünk. Ezek kivétel nélkül a kéreg emelkedéséről tanúskodnak 10 évre vonatkozóan + 5,88 m, illetőleg -f- 8,75 mm határok között. Számtani középértékük: + 7,30 mm. (4) Mivel a vízmérce „0" vonásának (2) alatti magassága 1840. évi meghatározásból származik, extrapoláljuk a (4) alatti szintváltozási értéket a napjainkig eltelt 125 esztendőre. Az eredmény: ylh

12

5 = 9,125 cm (5) Adjuk hozzá ezt a „0" vonás 1840-beli magasságához: 75,293 04 (2) + 0,091 2

5 (5) 75,384 29 m (6) Ezek szerint a 125 esztendő alatt bekövetkezett szintváltozás figyelembevételével az elképzelhető határon belül azonos eredményre jutottunk. (6)—(1) = 1,11 cm Huszár Mátyás szegedi vízmércéje „0" vonásának legvalószínűbb és legmegbízhatóbb magassága tehát az Adria középtengerszintjére vonatkozó rendszerünkben: 75,378 m. Ebből számítva: a szegedi vár lebontott keleti kapuja küszöbének magassága: 82,984 m A. f. volt. Mindezek után néhány jellemző vízszintadatot közlünk Szeged térségéből: (VI. = a B skála 6' 0" 0"' osztásvonása.) Az 1823. évi legkisebb Az 1862. évi Az 1946. évi Az 1816. évi legmagasabb Az 1830. évi „ Az 1879 évi Az 1888. évi vízszint — 74,540 m A. f. = 73,798 m A. f. = 72,958 m A. f. vízszint = 75,378 m A. f. = 75,419 m A. f. = 83,438 m A. f. =83,848 m A. f. Esés a Vl-tól a víztükörig Tehát a dec 13-i vízállás az A mércén megjelölt 0 pont alatt. Illetőleg a (Huszár M.-féle) 0 pont az 1834. dec. 13-i vízállás fölött. 8' 7" 10"' 2' 7" 10"'-al van 2' 7" 10"'-al van 2° Ellenőrzés. Az él az Ax-nél 2' 10" 0V2'" Földpont By-nál 1' 6" 4"' esés 1' 3" 8V2'" A-tól a 0 pontig való mérés 2' 2" 0"' a VI. vonásig 2' 6" 4V

2'" Ellenőrző helyesség VI. 0' 0" 1"' 3° Annak megvizsgálása, vajon a két ólomléc B-nél és C-nél helyesen van-e a falba beágyazva és vajon az egymásnak megfelelő részvonalak egy és ugyanazon vízszintes síkban állanak-e? x földpont a felső mércén 2" 11" IOV3" y földpont a az alsó mércén 8' 5" 5"' a VI. vonal 6' 0" 0"' Magasság B-nél a földponttól Vl-ig 2' 6" 4V

2'" a földponttól a nullpontig Ehhez az iránysík magassága: y Ellenőrző magasság Ellenőrző különbség Megfelelő osztásvonás a felső mércén 11'10" 11"' 3' 5" 7V

2" 8' 5" 5"' 11' 11" 0V2" 11' 10" 11"' 0' 0" IV2" A vízjáték szélső értékei Szegeden a Tisza szabályozása és töltésezése előtt: 8,90 m, utána pedig: 10,90 m. A maximális árvízszintek tszf. magassága közötti különbség pedig a szabályozás előtti, illetőleg utáni időkben Szegednél elérte a 8,5 métert. Szeged város fejlődésének során eltűnt, egykor fizikai módon is megjelölt pontoknak magasságát határoztuk meg, a tőlünk telhető gonddal, pontossággal. Célunk az volt, hogy a fentebbi ismeretek birtokában, egy további tanulmányunkban — számszerűleg is megvizsgálhassuk, milyen változások mentek végbe a Tisza vízrendszeréhez tartozó folyóink meder- és vízállásviszonyaiban az utolsó 140—150 esztendő folyamán. LEVÉLTÁRI ADATOK ÉS TÉRKÉPEK 1. OL—Htt. lt. Épít. és Hajóz. Ig. Maros 9. cs. 1241/1834 (Ad Mapp. Tibisc. 165/1834. 2. OL C 128. Tisza 2361/1834. (A 14 alatt id. tanulmányban található jelzet téves.) 3. OL—Htt. lt. Dir. in Hydr. et Aed. — Iktatókönyv 1819. I. kt. 793. sz. 4. BUDAY M. (1830) A Tisza és Maros íolyó Szeged melletti szakaszának helyszínrajza és szabályozási terve. (Kéziratos térkép.) M. a.: 4000 b. öl = 171 mm OL—Ttár-Div. XIX. No 121. 5. SCHMIDT GYÖRGY (idb.) kéziratos térképei az Arad megyei Medgyes-i. illetőleg általában a Maros folyó felvételéről: OL-Ttár-Kam. 1571 és 1591. 6. SCHMIDT GYÖRGY (ifj.) kéziratos térképei Hajdú, Bihar, Gömör és Szabolcs megyéből, a Tisza, Sajó stb. folyóval kapcsolatban: OL-Ttár-Abs. 69, 28/3 és 7—8, 611, 705/7 (az 1851— 1854. évből). FÜGGELÉK IRODALOM Kivonat Lányi Sámuel 1834. dec. 13-án kelt, a szegedi régi vízmérce állapotának megvizsgálásáról szóló jelentéséből. Az itt kivonatolt szöveg megértését a 3. kép és az 1. ábra segíti. 1° 1834. december 13-án szintező műszerrel végrehajtott észlelés szerint a vízállás a szegedi vízmérce „0" pontjára vonatkoztatva: x földpont B-nél 1' 6" 4"' a VI. vonás 2' 6" 4V2'" A léc éle 2' 10" 0V

2'" y víztükör 7' 7"9'/

2" Esés Vl-nál 2'6" 4V

2'" + 6'1" 5V

2"' 8' 7" 10"' 7. BENDEFY L. (1958) Szintezési munkálatok Magyarországon 1820—1920. 1—776 1. Akad. Kiad. Bp. 8. DUCHON B. (1951): Szeged felmérése — FÖLDMÉRÉST. KÖZL. 3. évf. 55—71. 1. Bp. 9. FODOR F. (1955). Az Institutum Geometricum — Az egyetem bölcsészeti karán 1782-től 1850-ig fennállott Mérnöki Intézet (BPESTI MOSZ. EGYET. KÖZP. KTARA MÜSZ. TUD. TÖRT. KIADV. 5. SZ.) — 172 1. 955. tétel, Bp. 10. FODOR F. (1957): Magyar vizimérnököknek a Tiszavölgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei. (BPESTI MOSZ. E'GYET. KÖZP. KTARA MOSZ. TUD. TÖRT. KIADV. 8. sz.) — 106 1. 445 tétel, Bp. 11. HOLECZ A. „Bericht . . ." c. munkáját részletesen ismerteti BENDEFY L. (7) a. id. m. 130—143. 1. Az eredeti mü a VITUKI birtokában. 12. HUBERT L. (1929): A Tisza és mellékfolyóinak szabá103