Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Kiss Árpád: Algológiai vizsgálatok a Tisza Szolnok-szegedi szakaszán

lyozása. (A magyar vízmunkálátok története 1867—1927) 60— 71. 1. Stádium, Bp. 13. HUSZÁR MÁTYÁS Körös—Tisza-vidéki szintezési hálózati tervének vázlatát rajzban közli BENDEFY L. 7. a. id. m. 1.17 ábra (118. lapnál). Eredetije OL—Htt. lt. Épít. és Hajóz. Igazg. anyagából kiemelt térkép. 14. IRMÉDI—MOLNÁR L. (1963).: A szegedi körbástya, mint szintezési alappont — GEOD. ÉS KARTOGR. 15. évf. 1. sz. 59—61. 1. Bp. 15. KAROLYI Z. (1960): A Tisza mederváltozása — Tanulmányok és kutatási eredmények 8. sz. VITUKI kiad. I. tábl. 18—19. 1. Eft). 16. NAGY Z.—PAPP I. (1960): Szeged. („Városképek — Műemlékek" sor.) 70. 1. Bp. 17. ZELOVICH K. (1922): A m. kir. József műegyetem és a hazai technikai felső oktatás története 71. 1. Bp. — és FODOR F. 9. a. id. m. 72—77. 1. Bp. Algológiai vizsgálatok a Tisza Szolnok-szegedi szakaszán KISS ÄRPÄD Móri Állami Gazdaság Agrokémiai Laboratóriuma Elsőízben 1955 februárjában kezdtem el vizsgálatokat végezni a Tisza algáival kapcsolatban. A Tiszával kapcsolatos anyagot részben Megyeri J. szegedi főiskolai tanár bocsátotta rendelkezésemre, aki a rendkívül gazdag mintaanyagot a Zooplankton élővilágával kapcsolatban vizsgálta (11). A Tisza limnológiai tanulmányozása már közel egy évszázados, így a zoo- és a fitoplanktonra vonatkozólag már jelentős mennyiségű ismeretanyaggal rendelkezünk. Külön kiemelést érdemel ebben a vonatkozásban Uherkovich G. sok és nagyon értékes munkája (16, 17, 18), mely egyedülálló a Tisza fitoplankton kutatásban. A vizsgálatok során az 1. ábrán feltüntetett helyekről vett mintákat tanulmányoztam. A mintavételek főbb pontjai: 1. Szegednél, 2. Tápénál, valamint a Maros beömlési szakaszán, 3. Mindszent és Mártély között, 4. a Körösnél, 5. Csongrádnál, 6. Szolnoknál, és a Tiszával közvetlenül vagy közvetve összefüggő vizeken áradásos helyeken, holtágakban, tocsogókban stb. A mennyiségi vizsgálatokhoz 50—70 liter víz átszűrése elegendőnek bizonyult, melyet kiegészítettem hálóval gyűjtött anyaggal is. Vízkémiai és biológiai viszonyok A vízelemzések kémiai adatait az 1. táblázatban mutatom be: 1. táblázat. Vízkémiai adatok a vizsgált szakaszon Lúgossági fok: 3,06 Karbonát keménység: 8,65 nk° Ca keménység: 4,85 nk° Mg keménység: 5,10 nk° összes keménység: 9,75 nk° Állandó keménység: 1,12 nk° Oxigénfogyasztás: 6,22 .ng/1 Szabad oxigén: 10,65 mg/l Siö

2 tartalom: 6,51 mg/l Cl tartalom: 34,35 mg/l SO/, tartalom: 112,31 mg/l HC0

3 tartalom: 186,08 mg/l Ca tartalom: 34,02 mg/l Mg tartalom: 21,76 mg/l Na tartalom: 67,93 mg/l Eber Z. (1) munkájában a Tiszát a csonkaplanktonú folyók közé sorolja jó egynéhány folyóinkkal együtt, azon az alapon, hogy szerinte ... „ezekben a folyókban csak a B szakasz kovamoszatai vannak meg, tehát a Cyclotella comta, Stephanodiscus Hantzschii, Nitzschia acicularis, Synedra acus, S. a. var. angustissima, S. a var. radians, tehát a teljes A-szakasz hiányzik, élén az Asterionella formosa és a Fragilaria crotonensis-sel". A szerző a továbbiak során a .. .„csillagszerű Asterionella formosa, és a Tabellaria, szalagszerű Fragilaria, fonalszerű Melosira és a zegzugos láncszerű Diatoma kolóniák hiánya"-ró\ beszél, mely tény szerinte .. .„idegenszerűvé teszi a planktont". Szembenállva ezzel az állítással, meg kell, hogy jegyezzem, mint azt a MHT-nál egyik előadásom alkalmával is tisztáztam, hogy az általa hiányzónak vélt fajok nagyrészét megtaláltam a Megyeri-féle, valamint a saját gyűjtéseim mintaanyagában, amint azt a továbbiak során az egyes fajok felsorolásánál majd látni fogjuk. Ügyszintén szembenállók az említett szerző azon felfogásával is, mely szerint (és ez következik az előbbiekből) a Tiszában csak a Ceratium hirundinella és a Pediastrum Boryanum tekinthető valódi planktonlénynek. Vizsgálataim során a planktondiatomák közül olyan fontosabb fajokat is megtaláltam, mint az Aste104