Hidrológiai tájékoztató, 1967
1. szám, május - Dr. Bendefy László: Huszár Mátyás szegedi vízmércéje
a szegedi vízmérce legalsó A tagján, hanem éveken át egy aránylag gyenge lécen hevenyészve megjelölt beosztásról olvasta le a napi vízállást a hídbiztos. Ez a léc — amikor a hajók nekiütődtek — több esetben elferdült. Ilyenkor a hídbiztos vallomása szerint — egészen kihúzták, majd újból beverték. A skála „0" pontja ilyenkor — természetesen — merőben új helyzetbe került (14).* Volt azonban még egyéb baj is, miként arról Holecz András tudósít „Bericht Uiber der von Bura bis Tokaj angestellte Nivellirung der Theisz Flusse, — uiber der Nivellirung der Hortobágy von Tirimpo bis Agotha, — uiber die Hydrographische Charte dieser Flüsse und der daran anstossenden Terrainen — über die Längen und Querprofile der selben, und endlich uiber die Wasser — consumption des Theisz Flusses -am 10. Juni 1828. Miskolcz" című kéziratos munkájában (11). Ebben Holecz a következőket írja: „Minden lejtmérés alkalmával az észlelt magasságokat határozott és állandó kapcsolatba kellett hozni a vízszintmagasságokkal. A kapcsolat alapjául az 1820. évi legalacsonyabb vízállást írták elő... Erre a vízállásra redukálták a vízszintet és a többi magasságot, mind a mederfenék, mind a partkorona magasságait, végig a Tisza egész hosszában ... Ezért nevezi a Lejtmérési pont jegyzék ezt a vízállást redukált, legalacsonyabb vízállásnak, vagy röviden: legalacsonyabb víznek." A Huszár Mátyás korában készült lejtmérési jegyzőkönyv valamennyi magassága erre az 1820. évi magasságra vonatkozik. Azonban az történt, hogy 1823. október 17-én a Tisza olyan példátlanul alacsony volt, hogy 2'—7"—10"'-lal, azaz 0,8385 méterrel a Huszár-féle „0" szint alatt alakult ki a legkisebb vízszint. A Tisza egész hosszában mindenütt lehetett találni olyan helyeket, ahol a víz nem volt mélyebb 2 lábnál (63 cm), Holecz szerint 1823/24-ben vígan jártak-keltek a Tiszán át, mert a gázlóknál alig ért térden felül a víz. Ez a rendellenes legkisebb vízállás újabb adatokat hozott a Huszár Mátyás pont jegyzékében foglalt magasságokon alapuló hálózati rendszerbe. Lechner ugyan gondolt arra, hogy Huszár Mátyás szegedi vízmércéjének eredeti „0" pontját 84 cm-rel leszállíttatja, de ilyen értelmű rendelkezését Lányi és mérnökei nem hajtották végre. Károlyi Zoltán művében (15) közli, hogy a szegedi vízmércén megállapított legkisebb jégmentes vízállásként 1888-ban is az 1823. évi —85 cm-es kisvizet tartották nyilván. Tehát a mai szegedi vízmérce is 10—12 mm-es eltéréssel az eredeti Huszár-féle szintet őrzi. Ha Lányi S. számításait nyomon követjük, kiderül, hogy hármuk ellenőrző magasságmérései szerint a B skála „0" vonását illetően mindössze 0' 0" 1,5"' pontatlanságot fedeztek fel. Ez 3,30 mm-nek felel meg, ami gyakorlatilag elhanyagolható. A fentiekben láttuk, hogy a B skála 6'-os osztásvonásában 7,7 mm eltérés, vagyis ugyanazon skála „0" vonásához képest 4,4 mm többlet-eltérés mutatkozott. Ezt okozhatta az, hogy a B skála ferdén volt befalazva; dö okozhatta öntéskor keletkezett osztáshiba-, végül mérési hiba is. Lányi és társai tehát az A skála VI. azaz (6 lábas) osztásvonását, amely a Huszár-féle „0" vonalnak felelt meg, 2' 7" 10"'-al az 1834. december 13-i kisvízszint fölött levőnek találták. Ezt a különbséget azonban az Építési Főigazgatáson nem 2'—7"—10"' értékkel, hanem 4'—11"—8"' — ként (1,572 m) tartották nyilván. Nyilvánvalóan a Schmidtés Lányi-féle megállapítás a helyes, mert ez az érték nem más, mint a legkisebb vízszinttől a Huszár-iéle „0" pontig, majd onnan az A skála felső éléig terjedő távolság. Az 1. ábra szerint ez a magasságkülönbség: 4'—9"—9"' vagy 4'—9"—10"'. A főigazgatóságon nyilvántartott értéktől való 0'—1"—10"' (azaz: 48,3 mm) elté• A vízmérce állapotát ifj. Schmidt György, illetőleg Lányi Sámuel és mérnök társai három ízben vizsgálták meg. Az ellenőrző szintezésekből az ideiglenes skála (jelző cövek) eltérésére — Lányi szerint — a következő értékeket nyerték: az 1834. aug. 17-i mérésnél 0' 3" 2"\ azaz 83 mm; az 1834. dec. 2-i mérésnél 0' 6" 5W', azaz 170 mm; az 1834. dec. 13-i mérésnél 0' 8" 11"', azaz 235 mm. ** Címe: ,,16-ik számú Leltár — A Körös völgyén lévő Fix •pontok és az 1820-ik évi Kis vízállás Cottáinak Jegyzéke." rés elsősorban a vízmérce A skáláját hordozó gerendázat elmozdulásából származik. Holecz A. tudósításából az is kiderül, hogy ezt a tévesen kiszámított szintkülönbséget még 1823 őszén határozták meg. A hiba 0,732—0,782 métert tett ki aszerint, kinek a mérési eredményeit tartjuk mérvadónak. Érthető tehát Lechner aggodalma, mivel ez a (Schmidt György által felfedezett) hiba azt jelenti, hogy a Tiszán és a Huszár Mátyás által felvétetett egész Körös-vízrendszeren minden megadott magasság a valóságban (kereken) 76 cm-rel magasabban van, mint a 4'—9"—10"' értékkel korrigált Huszár-féle pontjegyzékben. A felfedezett hiba hatása — természetesen — a megfigyelt árvízmagasságokra is kiterjedt. Lechner utasította a Tisza-mappáció mérnökeit, hogy nyomozzanak az 1816. évi különösen magas árvíz nyomai után. Az időben még semmiféle vízmérce sem volt a Tiszán. A mérnökök az idősebb emberek bemondásaira hagyatkoztak. Holecz írja, hogy a mélyebb fekvésű területeken az 1816. évi vízborítás igen magas volt. Buránál 0'—7" —4 1U"'-a\ (0,194 m) volt a ref. templom küszöbe fölött, vagyis 22'—2"—3"'-al (azaz: 7,013 méterrel!) volt magasabb az ugyanott 1820-ban észlelt és 7,84 méterrel magasabban az 1823. októberében észlelt legkisebb vízszintnél. „Egyébként a tokaji hídnál... is szert tettek némi csekélyke hírre és útbaigazításra azt a nagy árvizet illetően, írja Holecz A. „Tudósítás"-a, de ez az adat is eléggé bizonytalan." Mindamellett felvették a pontjegyzékbe és a hossz- és keresztszelvényeken is feltüntették. Ezekből kivehetően a legkisebb vízszint és a legmagasabb árvíz szintje közötti vízjátékot Tokajnál is 8 méter körülinek találták. A régi szegedi vízmérce „0" pontjának magassága mai „Országos" rendszerben A régi szegedi vízmérce nincs többé. Áldozatul esett a városrendezésnek, amikor a nagy árvíz után a vízibástyát lebontották. Mivel a hozzá rendelt őrpont a szegedi vár keleti kapujának kőküszöbébe bevésett kereszt volt, a kapuval együtt az is megsemmisült. Amikor tehát újból meg akarjuk határozni az egykori Huszár-iéle szegedi vízmérce „0" vonásának magasságát mai „országos" (azaz: Adria fölötti; nadapi) rendszerben, a megmaradt legközelebbi őrpontokat kell figyelembe vennünk. Az eredeti Huszár Mátyás-féle pontjegyzék** szerint a Szegedhez legközelebbi őrjegyek a tápéi rk. templom sekrestyéjének küszöbe, valamint az algyői rk. templom déli párkánya voltak. Csenkey István helyszíni bejárása és ellenőrző mérései szerint (amit neki e helyütt is (köszönök) a tápéi templom sekrestyéjét átépítették; az algyői templom párkánya azonban ma is ugyanaz, amilyen az 1820-as években volt. Magassága, vagy betű szerint: a „Fixum punctum libellája" = = 73' 1" 9'". Mivel a szegedi vízmérce „0" pontjának magasságát Huszár Mátyás kereken 50'—0"—0'"-ban állapította meg, nyilvánvaló, hogy az algyői templom párkánya 23' 1" 9"'-al, azaz 7,316 méterrel van magasabban a vízmérce „0" pontja fölött. Csenkey 1. szintezési eredménye szerint az algyői templom párkányának magassága „országos"=„nadapi" rendszerben: 82,689 m. Ebből levonva a már kiszámított 7,316 m értéket, a régi szegedi vízmérce „0" vonását 75,373 m A. f.-nek kapjuk. Az Országos Levéltárban levő, egykori vízrajzi intézeti anyagban van egy testes, kéziratos könyv, címe: „Alphabetisches Verzeichniss sämtlichen NiveauFixpuncte vom Theise, Maros, Szamos, Köröser Inundation-Gebiete." Készült az 1831—1835. évi Vásárhelyi Pál által elrendelt lejtmérési munkálatok alapján. Ebben a jegyzékben az alábbi bejegyzést találjuk: „Szeged, Vízmérték „0" pontja az 1840. évi osztály szerint az Adriai vízszintre vonatkoztatva 238' 2" 6"' Ez az érték azonos (=) 75,29304 méterrel. (2) Az (1)—(2) közti különbség = 0,080 m azaz, 8 cm (3) Az egyezés ebben a formában is elfogadható. Meg 102
