Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Hőriszt György: A bauxitbányászat vízügyi helyzete

0 é I

—

KO/feftes -HI /szka /. //. lb Jozsef///.~\\~ - tfakhegy 300 200 •FOO V. ^ o % -too -200 2. ábra. Az iszkaszentgyörgyi bauxitteriilet vázlatos földtani szelvénye Székesfehérvár jelenleg évi távlatban évi 12 millió m

3, 24 millió m

3 Veszprém jelenleg évi 5—8 millió m

3 vizet használ. A továbbiakban röviden összefoglalom az egyes karsztvízveszélyes bauxitterületek vízföldtani viszonyait. Az iszkaszentgyörgyi területen a bauxit telepszerű kifejlődésben található (2. ábra). A telepet egyegy nagyobb vető által határolt, valamint a kutatás időbeniségét tükröző részekre osztjuk. így beszélünk Kincses—I., Kincses—II., József—I., József—II., József—

III., Rákhegy és Bitó területekről. A telep ÉÉNy-i irányba dől, vetőkkel szabdalt. A Rákhegy teleprész É-i része már —270 m mélységben van. A József—I. teleprész, valamint a Kincses—I. teleprész -f-112-es szint feletti részét már lefejtették. A bauxit kora felsőkrétába tehető. Feküjé felsőtriász nóri emeletbe tartozó fődolomit, mely vastag és vékonypados kifejlődésű. Törésekkel, repedésekkel átjárt. Jó vízvezető és víztároló kőzet. A víz elsősorban a réteglapok mentén kialakult járatokban é§ a törési zónákban közlekedik. Fedője eocén barnakőszenes' agyag, majd mészkő, mészmárga, márga. Felette fiatal pliocén és pleisztocén üledékek települnek. A Rákhegy telep É-i részén É-i irányban vastagodóan oligocén rétegek is találhatók. A főkarsztvíz eredeti szintje D-ről É felé haladva +138—f-140 volt. A vízemelés átlaga 1950. évben 2,5 m

3/p 1955. évben 9,8 m

3/p 1960. évben 20,8 m

3/p 1963. évben 25,0 m

3/p 1965. X. hóban - 27,0 m

3/p A vízemelés hatására, melynek növekedése az aktív vízvédelem következménye, a főkarsztvíz szintje a bánya területén és annak környékén 5—8 km sugarú körben a +73,4—(-122,5 szintig süllyedt le. A vízszintsüllyedés következtében több főkarsztvízből táplálkozó melegvizű forrás kiszáradt. A fedő eocén mészkőben jelentéktelen, a bányászat szempontjából veszélytelen karsztvízemelet alakult ki, mely teleprészenként változó (+133—f-182) szinteken helyezkedik el. A fedőkarsztvízemeletből az aknamélyítés közben szerzett tapasztalatok szerint csupán 50—400 l/p vizet fakasztottak. A kiemelt víz egy részét a székesfehérvári Közmű Vállalat felhasználja, nagyobb része a Gaja-patakon, majd a Sió— Sárvíz rendszeren át a Dunába folyik. A nyirádi területen a bauxit lencsés kifejlődésben különböző mélységekben, legmélyebben a +40-es szinten települ (3. ábra). Kora megegyezik az iszkaszentgyörgyiével. Feküje it.t is felsőtriász, nóri fődolomit, mely azonban vízveszélyesség szempontjából felülmúlja az iszkait. A dolomit töredezett, repedezett, üregek, járatok szelik át. A fúrások 50—100 méterenként vetőket mutattak ki, mely tény még vízveszélyesebbé tesz; a területet. A főkarsztvíz szintje alatt folyó bányaműveleteknél bárhol ütik meg a dolomitot 300—2000 l/p nagyságrendű vízbeáramlás keletkezik. Egy-egy vető harántolásakor 5—20 m

3/p vízbetörés várható. A bányaműveleteket még jobban nehezíti, hogy a terület ÉNy-i részén a dolomit nagy vastagságban — mintegy 30 m — mállott, porlódó, víztartalma következtében folyós. A bauxit fedőkőzetei majdnem teljes egészében vízvezető kőzetekből épültek fel. Mégpedig eocén mészkő, márgás mészkő, márga, ritkán agyag, miocén kavics, mészkő, homokkő, ritkán agyag és pliocén-pleisztocén kavicsos, homokos, agyagos rétegek. A főkarsztvíz szintje általában már a fedőkőzetek harántolásakor beáll. Ezért csak helyi jellegű fedőkarsztvízemeletet észleltünk. A főkarsztvíz eredeti szintje +175—[-177 m A. f. volt. A helyenként észlelhető miocén karsztvízemelet +179—H82 m A. f. helyezkedik el. A vízmentesítés aktív módszerrel történik aknazsompokon és vízvágatokon keresztül búvárszivattyúkkal. Átlagemelés: 1957. évben 1960. évben 1963. évben 1964. évben 1965. X. hóban 1,2 m

3/p 10.4 m

3/p 57.5 m

3/p 63,4 m

3/p 96,4 m

3/p A vízemelés következtében a főkarsztvíz szintje +157,4—[-175,0 m A. f.-ig süllyedt. A keletkezett depressziós tér sugara 5—7,5 km. A leszívás határo 300 \/m Hti V.100 5 too UnyM 'I \-Tanciifs

\ftrm<S \-7~a /H s * • * Je/magyara'zaf foce/inet/io/o/aüDAm/e* JQH Bauxit-öauxi/oi agyoy £océn kösereA \ 6 j Tr/a'r? c/o/omit foAQrn/ví/ nyvgo/mi i?/ntjr — Fótarirtrir /riTÍrot/ IZ'ntjr 3. ábra. A nyirádi bauxitterület vázlatos földtani szelvénye < I £ocemt/fib/a/aM Aotefe/r 2 | £ oce'n /rótefefr flflv <BB 3aujri/-úaujti/or agyag *t 1

Triors doiomit — Nyuga/m/ r/srripf — — — iesz/'roff rút/int | róA FoÁam/r/zre vo/ja/AroJ/cttra O 78