Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Ungár Tibor: Talajrepedések keletkezésének laboratóriumi tanulmányozása

1. táblázat Csatornarézsű rétegeinek talajfizikai jellemzői Talajfizikai jellemző A réteg jele és megnevezése Talajfizikai jellemző 1 Humuszos agyag 2 Sárga sovány agyag 3 Sárga agyag 4 Sárga kövér agyag Természetes víztartalom, w % 14—15 18—19 20—22 24—28 Folyási határ, wj % 44—45 40—41 37—43 42—45 Plasztikus index, I

p % 21—24 19—21 . 20—26 25—28 Zsugorodási határ, Zs % 16 13 13 16 Lineáris zsugorodás, Zsj % 6,7 6,1 4,1 5,6 Mértékadó szemnagyság, D

m mm 0,050 0,045 0,045 0,050 Agyag-iszaptartalom, % 32 37 43 42 Hézagtényező, e 1,25 1,27—1,44 0,79—0,82 0,80—0,83 Térfogatsúly, y Mp/m

3 1,42 1,48—1,34 1,85—1,86 1,84—1,94 1. kép. Csatornarézsű a szegedi Nyugati Iparkörzetben. A rétegek számozása az 1. táblázatbelivel azonos oszlásbeli és ásványos összetételi különbségeire érzékeny. A repedezés mérve a homoktartalom növelésével, a várakozásnak megfelelően csökkent. A repedések hosszát (L) és a talajcserepek számát (N) tekintve a módszer azt, a tényt is tükrözi, hogy a durvább homok azonos mennyiségben a repedezést erősebben csökkenti. További méréseinket részben közönséges vízi és szélhordta lerakódásokon (folyóvízi és tavi üledékek, száraztérszíni és infúziós lösz), részben különleges ásványi, illetve vegyi jellegű üledékféleségeken (szerves agyag, humuszos agyag, szikes lösz, vörösbarna löszvályog, diatómaföld, kovaiszap, karbonátiszap) végeztük (2. ábra). Ha csupán a közönséges vízi és szélhordta minták adatait tekintjük, megállapítható, hogy a repedezés mértéke és a szemcsefinomság között a tapasztalatokkal egyező, nagyvonalú összefüggés mutatkozik: a finom szemcsékben gazdagabb talajok általá£0 jo HomoMorrc/om, '/. 1. ábra. Bentonit-homokkeverékek repedezésének vizsgálata O O.OOS qo/o QOIS Q020 HOPS QŰ30 Q03S OOM 401S A7Zepfi rzemcr'áfmércíD

s

0 mm # Fb/yór/z/. for/ /erakádas ® fra'raz/erjz/'/?/' ér/n/uz/óx/ösz O Egyéb 2. ábra. Talajok, üledékféleségek repedezésének vizsgálata 63 \