Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Ungár Tibor: Talajrepedések keletkezésének laboratóriumi tanulmányozása

ban erősebben repedeznek. A pontok szóródása csak részben magyarázható azzal, hogy az összefüggés ke­resésekor használt paraméter (közepes szemcseátr­mérő, D50) értékében a szemeloszlási görbének csak egy pontja érvényesül, jelentékeny mértékben azzal függ össze, hogy a repedezés mértékét a talaj ásvá­nyi összetétele és vegyi jellege is döntően befolyá­solja. A humuszos agyag és réti agyag repedezése a szemcseösszetételének megfelelőtől kevéssé tér el, a szerves agyagé azonban jóval nagyobb. Megállapít­ható, hogy csekély szervesanyag-tartalom a repedezés mérvét kevéssé módosítja, nagyobb szervesanyag-tar­talom azonban növeli. A szikes löszminták az adszor­beált Na-kation jelenléte következtében erősen repe­deztek. Szemcseösszetételükhöz képes igen erős repe­dezést mutatnak a vörösbarna löszvályogok, ami kü­lönleges ásványi összetételükkel magyarázható: az agyagszemnagyságú részleget jelentékeny részben vas­oxidhidrát alkotja. A diatómaföld nagy térfogatcsök­kenése a diatómavázakkal kapcsolatos nagy fajlagos felülettel magyarázható. A mészkarbonáttartalom ha­tásának tisztázása további, részletesebb vizsgálatokat igényel. A száraztérszíni és infúziós löszminták szem­cseösszetételükhöz képest többnyire kevéssé repedez­tek, ami azzal magyarázható, hogy a kalcium részben karbonátszemcsék, részben azonban adszorbeált Ca­kation alakjában van jelen; utóbbi koagulált állapo­tot eredményez, ami a repedezési hajlamot csökkenti. Az a tény, hogy viszont a karbonátiszap jelentékeny repedezést mutatott, további vizsgálatot igényel. Ugyancsak az ásványtani—vegyi jelleg hatását mu­tatják azok a kísérletek, amelyekben különböző talaj­féleségek ülepítéssel leválasztott, azonos szemnagy­ságú, 0,005—0,02 mm-es részlegeit vizsgáltuk (2. táb­lázat). Legerősebben repedezett a vörösbarna, vasoxid­hidrátos löszvályog, erős repedezést mutat még a ful­lerföldszerű, „zsírostapintatú" agyag; legkevésbé a mészkarbonáttartalmú löszminta repedezett. 2. táblázat Különböző minták azonos szemcserészlegének repedezése 0,005—0,02 mm-es Az eredeti minta jellege CaC0 3 % L, részleg S, N, cm mm db Vörösbarna löszvályog 1,7 20,2 5,8 7 , Fullerföldszerű agyag 0,0 17,2 2,8 6 Fekete humuszos agyag (réti agyag) 0,0 16.4 3,0 « Sárga agyag 0,0 15,2 4,0 7 Sárga iszapos lösz 17,0 13,0 3,1 6 agyag-; 3: iszap-; 4 3. ábra. A repedésképződés időbeli alakulása. 1 és 2: : iszapos homoklisztminta 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom