Hidrológiai tájékoztató, 1966 június
Dr. Ungár Tibor: Talajrepedések keletkezésének laboratóriumi tanulmányozása
talmazó cement kielégíti a mérsékelt, 40% kohósalakot tartalmazó cement pedig a kis hőfejlesztésű cementekkel szemben támasztott követelményeket. A 24% kohósalakot tartalmazó váci kohósalak-cementből készült beton szilárdsága B 2oo táblázat). 9. táblázat Különböző összetételű beton próbatestek 7 és 28 napos nyomószilárdsága 28 napos oo s •nJ N W o w Jele Cementadagolá; kg/m3 Adalékan; osztály u >• Friss térf. s. kg/m3 7 napos térf. s. kg/m3 (M .6 N O Ma a C5 W S <H S v<U .S N ü "a c 1 C 2Í 300 I. 0,455 2475 2430 151 2325 279 2 QM 330 I. 0,393 2460 2400 242 2350 402 3 Q24 330 I. 0,361 2440 2410 264 2350 421 4 C 2 4 330 II. 0,458 2440 2410 186 2360 329 5 C21 .380 II. 0,400 2420 2390 209 2230 350 A kohósalak-cement -nem kielégítő fagyállóságát a légpórusképző anyag adagolásával lényegesen javítani lehet. A légpórusképző adalék adagolása a betonkészítés során is megoldható. A kohósalak-cementekből készült betonok vízzárósága rossz. A kohósalak egy reszének trasszal való helyettesítése jobb vízzáróságot biztosít. Ezek alapján érdekes kutatás tárgyát képezi a többalkotós cementek tulajdonságainak vizsgálata. Többalkotós cementek vizsgálata. A vizsgálatok során a váci' portlandcementhez (10% kohósalak), továbbá a váci kohósalak portlandcementhez (25% kohósalak) 15—20% rátkai, mogyoródi, valamint selypi traszt adagoltunk. Megállapítottuk, hogy a trasz adagolása a szilárdság lényeges változása nélkül valamivel kisebb hidratációs hő mellett jobb vízzáróságot biztosít. A vízzárósági vizsgálatok eredményeit az 1. ábra szemlélteti. Összefoglalás Hazai vonatkozásban vízépítési célokra legalkalmasabbak a kohósalak-portlandcementek. Ezt a kohósalak-portlandcementek megfelelő tulajdonságain kívül az a tény indokolja, hogy a kohósalak-portlandcementek gyártása jelenleg is folyik. A mérsékelt hőfejlesztésű cement előállításához min. 35% adalék szükséges. A hőfejlesztés további csökkentése céljából az adalék mennyiségét a szilárdsági követelmények figyelembe vételével tovább kell növelni (kb. 60%-ig). A vízerőmű építésénél alkalmazható cementek vízzáróságának javítása céljából a kohósalak egy része kb. 15—20% trasszal helyettesíthető. A kohósalak és a trasz arányát a szilárdsági és hőfejlesztési követelmények szabják meg. így a mérsékelt hőfejlesztésű cementek keverési aránya kb. 15—20% kohósalak + 20—15% trasz, a kis hőfejlesztési cementek pedig 25—30% kohósalak +20—15% trasz. A trasz őrlemény az építkezés helyén is bekeverhető a cementhez. Ilyen többalkotós cementek alkalmazása kisebb hőfejlesztést és jobb vízzáróságot biztosít. Abban az esetben, ha a kohósalak ellátással valamilyen nehézség merülne fel (minőségi ingadozás, szállítási nehézségek stb.) belit-Ferrari-típusú cement alkalmazását javasoljuk. IRODALOM Blanks, R.: (1950) Jour, of the Amer. Concrete Inst. Bogle, J.„ Ross, L. Millan, T.: (1959) The Institution of Civil Engineers Proceedings. Langavant, I.: (1949) Zement-Kalk-Cips Vo. II. Mary, M.: (1951) Annales de L'lnstitute technique du batiment et des travaux publices N 200, p 1—16. Opoczky, L.: (1965) Vízépítési cementek. ÉAKKI jelentése. Schioer, C.—Smith G.: (1952) Journ. of the Amer. Concrete Institute 6. Waaha, C., Withey, N.: (1953) Journ. of the Amer. Institute 8. Woods és Tsa: (1932) Ind. Engng. 24 1207. Talajrepedések keletkezésének laboratóriumi tanulmányozása (Előzetes közlemény) DR. UNGAR TIBOR ÉM Szegedi Tervező Vállalat Kötött talajok víztartalmának változása térfogatváltozással jár. A kötött talajok térfogatváltozása talajtani, talajmechanikai, sőt kerámiai érdekű. Jelentékenyebb földtestek víztartalmának csökkenése repedéseket idéz elő. Talajmechanikai vonatkozásban a talajok repedezési hajlama különösen földművek viselkedése szempontjából fontos. Az 1. képen ábrázolt, a szegedi Nyugati Iparkörzetben lévő csatornarézsű rétegeinek szokványos talajfizikai jellemzőit az 1. táblázat tünteti fel. A talajfizikai jellemzők között oly adatot, amelyből á rétegek eléggé feltűnő, eltérő viselkedésére következtethetnők, nem találunk. Mezőgazdasági talajtani célra talajok repedezési hajlamának megítélésére Curini-Galetti olyan módszert vezetett be, amely a repedési kép laboratóriumi előállításán alapul (in: Di Gleria J., Klimes-Szmik A., Dvoracsek M.: Talajfizika és talajkolloidika. Bp., 1957.). Ilyenfajta előzetes kísérletekről számolunk be az alábbiakban. A folyási határnak megfelelő víztartalmú talajpépeket 5 cm átmérőjű, 5 mm magas fémtálkába kenjük. Természetes körülmények között a térfogatváltozás csak a telítési és zsugorodási határ között következik be, azonban a folyási határon való bekészítés a repedezési sajátosságokat feltűnőbbé teszi. A mintákat szobahőmérsékleten szárítottuk. A száradás és repedezés befejeződése után a mintára helyezett üveglapon kurveométerrel megmértük a repedések összes hosszát (L, cm), mérőléc és kézinagyító segítségével a legtágabb repedés szélességét (S, mm) és megállapítottuk a minden oldalról repedéssel határolt talajdarabok, „talajcserepek" számát (N, db). Az első tájékozódó vizsgálatok bentonit-homokkeverékeken készültek (1. ábra). Ezek a mérések megmutatták, hogy a módszer a minták szemcseel64
