Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Somlai Ferenc: Magyarország vízfeltáró fúrásait létesítő kivitelezők

a hőhordozó szerepét tölti be. Ez már gyakorlatilag nem hévíztermelés, hanem geotermikus energia bányászat! Ez az elgondolás ma még túl merészen hangzik, de lehet, hogy néhány év múlva ezt a véleményt már módosítani kell. A héviz felhasználás kérdése elég hosszú múltra tekinthet vissza a régi római és török fürdőktől kezdve napjainkig, de a korszerű hasznosítás csak most kezdődött meg, és a lehetőségek határai ma még ismeretlenek. IRODALOM / 1. Balogh Jenő: Á hévíz hasznosítás kérdései (Épületgépészet, 1963. 6.). 2. Balogh Jenő: Hévízkutak hasznosítása (Műszaki Tervezés, 1963. 8.). 3. Bélteky Lajos: Hévízfeltárási lehetőségek hazánkban (Hidrológiai Közlöny, 1964. 11.). 4. Különleges geotermikus adottságaink kiaknázási lehetőségeinek vizsgálata, 1—II. rész (OMFB 1963—64.). 5. Település fejlesztés irányelvei és a geotermikus energia hasznosítása (OMFB .1964). Magyarország vízfeltáró fúrásait létesítő kivitelezők (1961—1965) SOMLAI FERENC OVF Vízkutató és Fúró Vállalat I. Előzmények A Vízföldtani Szolgálat (régi, ma már nem használt néven: Földtani Szolgálat) 1961. évben végezte el az országban dolgozó vízfeltáró vagy kutató fúrásokat létesítő, illetve kútjavítást végző kivitelezők első, nagyobb arányú felmérését. Ez a felmérés az akkori ismereteknek megfelelően, 24 kivitelező vállalat (közöttük a magánszektor is) nyilvántartásbavételével zárult. E számbavétel során figyelembe vettük azokat a kivitelezőket is, akik nem fő profil szerint végeztek tárgyi munkát, hanem esetenként, „házilagosan" (pl. tsz-ek) végeztek kútlétesítést. A Vízföldtani Szolgálat létszáma kiegészítése eredményeként lassan elértük azt a színvonalat, hogy kb. minden 70 fúróberendezésre jut egy geológus, aki e fúróberendezések által végzett munkálatokkal, a felfúrt anyag feldolgozásával és a végzett munka dokumentálásával foglalkozik. Az egyetemi oktatáson túlmenően az ország összes jelentősebb fóruma elfogadta azt a tételt, hogy Magyarország egyik legfontosabb — feltárás alatt álló — nyersanyaga a víz. A vízfeltárást irányító geológusok nehézségeit fenti számadatok jól jellemzik, de e nehézségek eltörpülnek amellett a népgazdasági szinten jól mérhető kárösszeg mellett, melyet szakmaiatlan munkával, a vízföldtani adottságok figyelmen kívül hagyása miatt — okoz a jelenleg dolgozó kivitelezők egy része. A Vízföldtani Szolgálat dolgozói lehetőségeikhez mérten mindent elkövettek és elkövetnek, hogy jelzett nehézségek ellenére a vízföldtani jellegű szakmai irányításukat az összes kivitelezőre kiterjesszék. Ennek következtében egyre több kivitelező vállalatot sikerült felügyeletünk alá bevonni. 1. ábra. Vízfeltárást végző kivitelező vállalatok és fúróberendezések számának alakulása az 1961—65. évben A témában közvetlen nem jártas szakemberek itt nyilván felteszik a kérdést, hogy a vízjogi törvény és számos jelentős utasítás ellenére miért kell a Vízföldtani Szolgálat teljesítőképességének jelentős részét ilyen „felderítő" jellegű munkára * fordítani. Erre az i: ábra azonnal választ ad: tudniillik a kivitelezők a „csőkút" létesítési „mozgalom" keretében olyan szervekkel gyarapodtak zömében (pl. tsz-ek, állami gazdaságok stb.), melyek vízfeltárás, kútlétesítés terén megfelelő szakemberrel nem rendelkeztek, így Vízföldtani Szolgálatunk az elmúlt évek alatt, ma is, és előre láthatóan a jövőben is, kénytelen olyan szakmai támogatást nyújtani e téren, mely „tervszámmal" nem mérhető, de a népgazdasági érdeket figyelembevevő szakemberek elemi kötelessége. II. Kivitelező típusok A Vízföldtani Szolgálat által ismert kivitelezőket két nagy csoportba sorolhatjuk: a) mélyfúrásokat végző nagyobb kivitelezők és b) általában „csőkutat" (mezőgazdasági öntözővíz-kitermelést szolgáló, egyrakatos, kb. 50 m mélységig lémélyített, fúrt kutak) létesítő kisebb kivitelezők, ide sorolva a magánszektort is. Jelenleg dolgozó, vízfeltárást végző kivitelezők, Vízföldtani Szolgálatunk nyilvántartása szerint a következők : a) Általában mélyfúrást végző kivitelezők: OVF Vízkutató és Fúró Vállalat, Dél-Bács-Kiskun megyei, Békés megyei, Borsod megyei, Csongrád megyei, Fejér megyei, Győr megyei, Hajdú-Bihar megyei, Heves megyei, Pest megyei, Szabolcs-Szatmár megyei és Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalatok, a Komlói és Szegedi Vízmű, a Gyula Városi Tanács: az ÉM Közmű- és Mélyépítő Vállalat, a Hídépítő Vállalat, a HM, a MÁV, a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz, a Hajdúszováti Vegyesipari Ktsz és a Tiszafüredi Vegyesipari Ktsz. Az előző, rendszeresen vízfeltárást végző kivitelezőkön kívül esetenként egy-egy tárgyi munkát végző kivitelezőket itt nem említettük. b) „Csőkutat" létesítő, -sekély mélységű vízfeltárást végző kivitelezők: a Középdunavölgyi, Tiszántúli, Északdunántúli, Északmagyarországi, Középdunántúli és Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságok; a Cegléden, Dunavecsén, Kalocsán, Kiskőrösön, Kiskunmajsán, Mezőkovácsházán dolgozó vízgazdálkodási, illetve öntöző társulatok; az Andráshidai, Alagi, Gerjeni, Hejőmenti, Izsáki, Kiskőrösi, Kalocsai, Léhi, Biritópusztai, Szekszárdi, Mátészalkai és Szombathelyi Ál5.5