Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Balogh Jenő: A hévízhasznosítás helyzete Magyarországon

Az árvédekezés lebonyolításában igen nagy szolgálatot tettek a teher, a személyszállító gépkocsikon, motorkerékpárokon kívül a légi közlekedési eszközök (repülőgépek és helikopterek (12. kép), melyek az érsekcsanádi vízügyi repülőtérről szálltak fel a szükséges szemlék végrehajtására. Külön kiemelendő a szárnyas motorcsónak, mely gyors közlekedésével a legnagyobb esőzések idején is biztosította a védvonal bármely pontjának megközelítését. Az árvédekezést megelőző felkészülési időszak munkája meghozta eredményét, mert az összhang, mely a pártszervek, tanácsok, honvédség, vízügyi igazgatóság és egyéb szervek között kialakult, az árvédekezés ideje alatt szilárd volt. Minden árvédekezésben résztvevő szerv maximális segítségét adta, és a Kormánybizottság Elnökének és a Kormánybiztosnak személyes látogatásai, szemléi és irányító tevékenysége összefogta a rendkívüli árvízvédekezést. Az árvíz elvonult és azonnal kezdődött a helyreállítás a védekező anyag visszanyerésével és a leggyengébb szakaszok töltéserősítéseivel. A hévízhasznosítás helyzete Magyarországon BALOGH JENŐ EM Mélyépítési Tervező Vállalat A hévízhasznosítás nem egy elvont szakkérdés. A feltárás és gazdaságos hasznosítás műszaki vonatkozásban megkívánja a legkülönbözőbb szakemberek szoros együttműködését, a kialakuló eredmények pedig a gyógyászattól kezdve, a fűtéstechnikán keresztül a villamosenergia termelésig, az emberek széles tömegeit közvetlenül vagy közvetve érintik. Mind a feltárás, mind a hasznosítás fejlődését két élesen különválasztható részre bonthatjuk fel. Feltárás vonatkozásában első résznek tekinthetjük azt az időszakot, amikor a hévíz még csak természetes úton, feltörő forrásként került a felszínre, a második, új időszak kezdetének pedig az első fúrást, tehát a mesterséges feltárás megindítását vehetjük. Az első időszak kezdete visszanyúlik a legrégibb időkbe. A másik rész közel 100 éve Zsigmondy Vilmos fúrásaival kezdődött, s a szénhidrogént kutató feltárásokkal folytatódott. A hasznosítás is ennek megfelelően alakult ki. A források aránylag kis hőmérsékletű vize ugyan csak fürdésre volt alkalmas, de megteremtette az évezredes gyógyfürdő kultúra alapjait. Ezzel szemben a kezdetben néhány száz, és most már többezer m mély fúrások 100 C°-ot megközelítő, s nagy vízmennyiséget adó kútjai elsősorban kalorikus szempontból — mint geotermikus energia szolgáltatás —, nyernek mind nagyobb jelentőséget. Ez a súlyponteltolódás nemcsak az olyan energia szegény országokban jelentkezik, mint Magyarország, de az energiában gazdag Szovjetunióban is, és ilyen irányzatok kezdenek kialakulni Franciaországban, Bulgáriában, Chilében stb., mindenütt, ahol nagyobb hőmérsékletű hévíz feltárása lehetséges. Természetesen ez a „programváltozás'" nem megy zökkenőmentesen. Elvi ellentéteknek kell feloldódniok és együttműködve biztosítani kell mind a balneológia, mind az energiatermelés igényeit kielégítő, sőt egymás fejlődését segítő „komplex" megöldásokat. Múlt évi izlandi, ezévi szovjetunióbeli tanulmányutamon ugyanilyen törekvésekkel találkoztam. Érdemes egy pillantást vetni a világ hévíz helyzetére. Sajnos, az adatok nemzetközi összefogás és szervezet hiányában igen hézagosak, amire jellemző, hogy Magyarország és a többi szocialista ország is csak egy töredék értékkel szerepel (1. táblázat). I. Európa. II. Ázsia. A Föld hévíz helyzete III. Afrika. 1. TÁBLÁZAT 1. Olaszország 14 1. Algéria 3 2. Bulgária 4 2. Etiópia 11 3. Csehszlovákia 2 3. Dél-Afrika 4 4. Franciaország 15 4. Tunisz 3 5. Németország 3 21 helység 6. Görögország 3 7. Jugoszlávia 4 IV. Amerika. 8. Portugália 5 1. Mexikó 5 9. Románia 2 2. USA 14 * 10. Spanyolország 11 3. Argentina 5 11. Törökország 19 4. Chile 6 12. Magyarország 3 5. Peru 7 13. Európai Szovjetunió 2 37 helység 87 helység V. Ausztrália. • 1. Ázsiai Szovjetunió 1. Üj-Zéland 2 helység 1. Ázsiai Szovjetunió • 6 1. Üj-Zéland 2 helység 2. Ceylon 1 Mindössze: 3. Kína 2 Európa 87 4. Korea 6 Ázsia 89 5. Japán 50 Afrika 21 6. India 2 Amerika 37 7. Irán 2 Ausztrália 2 8. Izrael 1 236 helység 9. Pakisztán 1 10. Thailand 18 89 helység Forrásmunka: Messini-Lollo: mondo (Roma, 1957.) Acque minerali 49