Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Bogárdi János: A VITUKI Hidraulika Laboratóriumának első évtizede

parafintáblákkal. Bár az ilyen táblák viselkedése a jégtáblákétól eltérő, megállapították a jéglebocsátás legkedvezőbb feltételeit (5. kép). 5. kép. A zajló jég levonulása a Nagymarosi Vízlépcső kismintáján 1957-ben a Laboratóriumban bevezetésre kerültek a levegővel végzett áramlási vizsgálatok. Az első kísérleteket Györké Olivér és dr. V. Nagy Imre végezték. Bár azóta már több sikeres kísérletet folytattak, a fejlődésnek nagyobb figyelmet kell szentelni a jövőben. 2. Műtárgyvizsgálatok Ide tartoznak elsősorban a II. Tiszai Vízlépcső első és második változatára vonatkozó gáttábla-, utófenék- és hajózsilip-vizsgálatok. Különleges feladatot jelentett az újjáépített Tass-i hajózsilip billenőtáblájának vizsgálata, melyet Györké Olivér végzett A Vízügyi Tervező Iroda megrendelése alapján kismintavizsgálatok segítségével kellett meghatározni a tassi hajózsilip felső főjébe építendő billenőtábla féloldali felhúzóerő szükségletét, valamint 0,0—2,0 méteres süllyesztéskor a tábla hat alátámasztó csuklójában keletkező erők vízszintes és függőleges összetevőit. Vizsgálni kellett a tábla rezgési viszonyait, a tábla és a tábla alatti tér levegőztetését, valamint meg kellett határozni az alvízi fenéknek az energiacsillapítás szempontjából célszerű kialakítását. A vizsgálatokat 1 : 20 méretarányú kisminta alkalmazásával végezték (6. kép). 6. kép. A tassi hajózsilip billenőtáblájának^ kismintája A kommunális (ivóvízellátás) célokat szolgáló kismintavizsgálatok egyelőre kis számban fordultak elő, de az Üszög-i 10 000 m

3-es ivóvíztározó áramlástani 2. vizsgálata különleges helyet foglal el az egyéb áramlástani kutatások között. A Pécs város vízigényét kielégítő, 40 000 m

3/nap vízhozamot Mohács közelében a Dunából kell szivatytyúzni. A mohácsi vízkivételi- és víztisztító műhöz a főnyomócső, ehhez Üszögön 4 db 10 000 m

3-es víztározó medence, ivóvíz tisztítómű és 1 db 5000 m

3-es ivóvíztározó medence csatlakozik. 7. kép. Az üszögi ivóvíztároló áramlási képe A II. Tiszai Vízlépcső második változatára vonatkozó kismintavizsgálatok közül a Haszpra Ottó' által vezetett gáttábla és utófenék vizsgálatokat emeljük ki, mivel igen behatóan foglalkoztak az alvíz felszínén előálló vízugrás létrejöttének feltételeivel. A vizsgálatokat, 1 :25 méretarányú, üvegcsatornába épített kisminta alkalmazásával végezték. A munka a következő részekre oszlott: 10 rs p fir?/ sec, faj/agos r/r/ícaamj ábra. A felszíni vízugrás kialakulásának feltételei a Tisza II. Vízlépcső kismintavizsgálata alapján A vízművek ipari vízellátást szolgáló, csaknem két éve már működő. részével kapcsolatban felvetődött az a gyanú, hogy a tározómedencék jelentős részében a víz pang, nem vesz részt az áramlásban, s így a pangó vízterekben elburjánzó mikroorganizmusok a tisztítóberendezéseknél nemkívánatos többletként jelentkeznek. A kérdés tisztázására hidrológiai, mikrohordalék, valamint hidraulikai és elektromos analógián alapuló vizsgálatokat végeztek. A tározómedencében érvényesülő áramlási viszonyokat a 7. kép szemlélteti. A tervezett kialakítás esetén hidraulikai rövidzárlat, van. Az áramlási viszonyok megjavítására megváltoztatták a belső terelőfalak elrendezését, amely azonban csak a vízminőség további romlását gátolja meg, de nem javítja azt. 18