Hidrológiai tájékoztató, 1966 június
Kontur György: A Rajna-Majna-Duna víziút építése
2. táblázat Magassági és távolsági adatok a Rajna—Majna—Duna csatornán Helység Távolság SzintkülönbségE^'l^f 6 < k m> < m> maga ass!g g(m) Mainz —Bamberg 388 81,8 230,8 = 149 149/37 = 4,0 (kész) Bamberg— Gerinctartály 102 230,8 406,0 = 175,2 175,2/10 = 17,5 (1 kész, 2 ép. alatt,) Gerinctartály— Regensburg 133 406 327,3 = 78,7 78,7/6 = 13,0 (tervezett) Regensburg— Vilshofen 128 327,3 299,8 = 27,5 27,5/5 = 5,5 (tervezett) Vilshofen— Jochenstein 46 9,8/2 = (kész) 4,9 299,8 290,0 = 9,8 összhossz Emelkedés a Gerinctályig a Majna felől Emelkedés a Gerinctályig Jochensteintől 794 km 324,2 m 116,0 m A német dunai kikötők forgalma az utóbbi 15 évben kb. 2,2-szeresére emelkedett (Majnán 3,5-szeres), míg 1936-ban a forgalom 1950-ben a forgalom 1964-bén a forgalom 0,8 millió t, 1,4 millió t, 3,4 millió t volt. A legnagyobb német dunai kikötő: Regensburg, hajóforgalmában Magyarország 1964-ben a negyedik helyen állt. Regensburg kikötő átrakodóforgalma 1962—' 1964. években így alakult: Regensburg kikötő forgalma: 1962-ben 1963-ban 1964-ben 2,33 millió t 2,63 millió t 2,88 millió t Az átrakott áruk forgalmában országok szerint az alábbi volt a megosztás 1964 évben: Németország 38,5% Ausztria 41,7% Jugoszlávia 12,7% Magyarország 5,2% Románia 1,4% Csehszlovákia . 0,5% 100,0% A Rajna—Majna—Duna csatorna építésének ütemét jellemzi, hogy 1966 tavaszán megindult a nürnbergi kikötő építése, mintegy 2 millió m : l föld mozgósítással. A földmunka elvégzéséhez 143 fúrást végeztek. A munkagépek és a munkafolyamat jó előké2. ábra. A Rajna—Majna—Duna víziút hosszelvénye (1965 évvégi állapot) A Jochenstein alatti ausztriai dunaszakaszon 13 vízlépcső építését tervezik, ezek közül elkészült Achach és Ybbs-Persenbeug, építés alatt áll Wallsee. A hajózsilipek hossza az osztrák szakaszon 230 m, szélessége 24 m, a töltési és ürítési idő 15—15 perc. Három évenként egy vízlépcsőt építve, a 13 vízlépcsőből 1980-ig kb. 8 készülhet el. A hajózási akadályok szempontjából már a jelenleg üzemelő erőművek is igen nagy jelentőségűek. szítése érdekében egy kísérleti munkagödör kitermelését is végrehajtották (lásd: Baumaschine und Bautechnik 1965. okt. A. W. Adler cikkét, pp. 469—472.). * * * Az ismertetésben szereplő adatokat a Rajna— Majna—Duna A. G. igazgatójától dr. Ing. Heinz Fuchs úrtól kaptam, aki az 1965 évi szeptemberi Budapesti Duna-csatornázási kongresszusnak is előadója volt. Kontur György 144
