Hidrológiai tájékoztató, 1965 június
Dr. Vitális György: A Balti-tengertől a Magas Tátráig
2. ábra. A Balti-tenger partvidékének geomorfológiai térképe Leba és Gdansk között (Augustowski B. után) S/Vy HaZ/troue 0 • • . . . OK - /te Jot/arnia Jurato He! Je/magyorazot I I toJitrus er I I par/i homo/t cs-rsi P/tijrtoern l '.v.-.J l/'for/na fengtr r-. - '-.'••'1 ü/e<feke/ MarmatJ— r'cfatiaAr fTTTTTm Anct//i/s ti ü/tdé/rri Aréfa I-_-I yo/d/a U/rgtr _ I— —I fo/t/óriii ü/tdrJrei S7 /O fem 3. ábra. A Hel-félsziget vázlatos földtani szelvénye (Pazdro Z. után) Je/ma gt/arázat tií-V/ j fö/dcxt/aom/ű'ranyaga | oc c» | More'na maroc?éAü/*dt* Pl 1ZZ°Z1 M ^ e'r görgefeg ' ° I I Miocén ü/edé/ce,f 4. ábra. A Redlowa körüli kliff földtani szelvénye (Bohdziewiicz L. után) A Pomorzei tóhátság Gdanskból a Pomorzei tóhátság legmagasabb pontját, a 329 m magas Wiezycát keressük fél (5. ábra). A háromszögelési pont hatalmas gúlájáról nagyszerű kilátás nyílik, az első körültekintésre egyhangú, de a részletes szemlélődés után sok érdekességet mutató tájra. A Pomorzei tóhátság felszínének földtani felépítésében a pomorski eljegesedés homokos, kavicsos kifejlődésű végmoréna üledékei, továbbá — ugyancsak negyedkori — az alapmorénából származó homokos, mállott lerakódások és folyóhordalékok vesznek részt. A negyedkorinál idősebb rétegek települését vázlatosan a 6. ábra szemlélteti. A Wiezyca vasútállomás közelében levő feltárásban jól tanulmányozhatók a pleisztocén belföldi jégtakaró üledékei. Ezek uralkodóan gránitos (magmás) és átalakult kőzetek osztályozatlan törmelékéből állnak. A Pomorzei tóhátságon található számos kisebbnagyobb tó medencéjének kialakulását végeredményben a jégnek köszönheti. A nagyobb, hosszúkás tómedencéket (5. ábra), (ún. árkos tavak) a jégtakaró alatt mozgó szubglaciális vizek eróziós tevékenysége hozta létre. A kis, kerekded tómedeneék (szollok) keletkezése pedig a jégtakaró visszavonulásakor, a jégtakaró tömegéből leszakadt és visszamaradt jégtömbökkel (holtjéggel) függ össze. Ezek ugyanis helyben maradva, s lassan elolvadva, környezetüket, de különösen az aljzatukat a gleccserhordalékkal való betemetéstől megőrizték. Az így megvédett mélyedésekben gyűlt és gyűlik ma is össze a csapadék és a talajvíz. (A tavak mélysége, keletkezésüktől függően igen különböző. Az 50Ü ha-nál nagyobb tavak közül a legmélyebb tó (Haiícza) 108 m, a legsekélyebb (Kopari) 2 m.) 98
