Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Dr. Vitális György: A Balti-tengertől a Magas Tátráig

Meit/ca (3? ff) . DONy 6. ábra. Földtani és geomorfológiai szelvény a Pomorzei tóhátság ÉK-i részén (Wilczynski A. után) A számos kisebb-nagyobb tó medencéje nagy vízmennyiséget tárol. Ezért a tavak nemcsak a halászat, a vízisportok és az üdülés fejlesztését biztosíthatják, hanem egy esetleges raagyobbarányú ^párosítás vízellátásában iis fontos szerepük lehet. Ez utóbbit arra alapozzuk, hogy a vízutánpótlódás — még nagyobb vízkivétel esetén is — a törmelékes üledékeken át vízföld» tani szempontból igen biztatónak látszik. A Svvrtokrzyski-hegység A Pomorzei tóhátság területét elhagyva a Lengyel Alföldön és a Mazowsze területén áthaladva, a Visztula völgyében Torun és Varsó érintésével a Lengyelközéphegység legmagasabb részét, a Swiqtokrzyski hegységet keressük fel. A hegység pereméig vezető útvonalon a felszínt, uralkodóan a pleisztocén belföldi jégtakaró üledékei borítják. A Visztula völgyében pleisztocén és holocénkori folyóvízi homokos és kavicsos kifejlődésű lerakódásokat találunk (1. ábra}. A Swistokrzyski-hegység földtani felépítését a 7. ábra szemlélteti. A 'hegység legmagasabb része a kambriumi homokkőből felépített Lisza Góra, ennek legmagasabb csúcsa a 611 m -magas LyiSica. Közvetlenül a csúcs alatt, jellegzetes periglaciális kőtengert találunk. A kemény kvarchomokkőből álló éles, szögletes kőtömbök a jég körüli övben lejátszódott kifagyási folyamatok tanúi. A Swif?to'krzyski^hegység DNy-i ipereméhez a Kielcei—Sandomierzi fennsík csatlakozik. A fennsík földtani szempontból egyik legérdekesebb része a Chqciny— Kielce közötti terület. A chQcinyi vár romjait meredek dőlésű devon időszaki mészkőrétegeken találjuk. Ezek a nagyjából ÉNy—DK-i csapású mészkőrétegek, a variisztid (heroiniai) gyűrődések során a fennsík területén kialakult igyűrt formák közül a chejcinyi antiklinális egyik szárnyához tartoznak. A Chqciny és Kielce közötti kőfejtők építő és díszítőkőnek kiválóan alkalmas mészkőféleségeit már a krakkói királyi vár (Wawel) építkezésénél is felhasználták. Krakkó környéke Krakkó környékén több földtani tájegység találkozik. Ezek közül a Krakkó—Czíjstohowa-i fennsík (vagy Krakkói jura) DK-i részét alkotó slonski — krakkói antiklinorium és az északi kárpáti előtér területén jártam. A Krakkói jura területén földtani, hidrológiai és geomorfológiai szempontból egyaránt klasszikus a Prfjdnik völgyének Ojeów környéki része (8. ábra). Az Ojcówi Nemzeti Parkban a jura időszaki mészkőösszlet99