Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Nagy Géza: A baseli vízmű ismertetése

A kétkomponenses eljárás végleges beindítása előtt hosszas kísérleteket folytattak a legelőnyösebb és leggazdaságosabb klórdioxid-nyerés és -adagolás érdekében. A kísérletek befejezése után a 2. ábrán vázolt üzemelő berendezést létesítették. ioxn NoctO; 6X -05 HC! 2. ábra. A klórdioxidos vízkezelés működési vázlata 1. meghajtómotor, 2. fokozat nélküli szabályozó, 3. kettős működési ad. szivattyú, 4. löket átállító, 5. biztosítószelep, 6. osztómembrán, 7. feszmérő, 8. manostat, 9. nyomásszabályozó szelep (1 att), 10. reakciótartány, 11. próbacsap, 12. úszóedény, 13. légtelenítő vezeték, 14. szűrő, 15. beadagolófej, 16. sósavas ballon, 17. mérleg, 18. vízóra, 19. injektor, 20. sósav előkészítő, 21. nátriumklorit előkészítő, 22. keverő vibrátor 2—<2 savállóan kiképzett ikertartály tartalmazza a 10%-os nátriumklorü

tot és a 6%-os sósavat. Az ikertartály egyik részében van a felhasználásra kész oldat, míg a másik részben előkészítik az új oldatot. A két tartály tehát felváltva üzemel. Az ikertartályt úgy méretezték, hogy minden esetben az 50 kg-os nátriumklorit port tartalmazó hordó, illetve a 60 kg-os sósavas ballon felhasználható legyen. A kiinduló oldat PVC úszóedényből ráfolyással jut el az adagoló szivattyúhoz. A nátriumklorit por gyors és tökéletes oldását vibrátorral végzik. Ez egyben az oldatnak az állandó keveredését is biztosítja. Az oldási folyamat kb. 30—45 perc alatt így végbemegy. Tekintettel arra, hogy 6% nátriumkloritot adagolnak, ezt a hígítást injektorral végzik a következőképpen: A sósavas ballont egy mérlegre állítják és a 37%-os sósavat a ballonból injektor segítségével szívják és a keverőtartályba vezetik. Az injektor anyaga PVC. A sósav adagolás beindítása előtt a tartályban levő folyadékszintet megállapítják. A beadagolt sósavmennyiséget a mérleg mutatja. így a szükséges hígítás mértéke köninyen beállítható. Keverés után a sósav koncentrációját titrálással ellenőrzik. A klórdioxiddal kezelt víz mennyiségét venturival mérik. A venturiban keletkező nyomáskülönbség impulzusadó segítségével vezérli az iker elrendezésű szivattyúberendezést (tehát a nátriumklorit és a sósavadagoló szivattyút). Az adagolószivattyút fokozatnélküli sebességváltóval ellátott motor üzemelteti. Így elérhető, hogy a beadagolt mennyiség a megállapított minimum-maximum határok között tetszőlegesen és folyamatosan változtatható. A szivattyúberendezés védelmére kettősrekeszű membrán szolgál, melynek rekeszei között védőfolyadék biztosítja a vegyszerek behatolása elleni védelmet. Az adagolószivattyút meghajtó motorra optikai és akusztikai távadóberendezést építettek. Ezzel a berendezéssel azonban még nincs meg a biztonsága annak, hogy a berendezés folyadékot továbbít-e vagy sem. Erre egy, az átfolyt folyadékmennyiséget ellenőrző és mutató berendezést építettek be. Feladata a következő: A szivattyú és nyomás szabály ozó-szelep közötti kb. 1 att-s nyomást egy osztómembrán segítségével továbbítja a nyomásellenőrzőhöz. Az osztómembrán megakadályozza a nátriumklorit, illetve a sósav behatolását és így a nyomásellenőrző rézalkatrészeinek elrongálódását. Az osztómembrán anyaga nagyon jó minőségű panagumi. Az osztómembránnák a nyomásellenőrző felé eső oldalát vízzel töltik fel. Itt 0,02%-os nyomáskülönbség is már észlelhető. A beépített billenős higanyúszó csak akkor kapcsol ki, ha a kb. 1 att-s nyomást elérik. Ha a nyomás a beállított 0,02 att-vel csökken, a higanyúszó automatikusan visszakapcsol. Abban az esetben, ha a tartaléktartály kiürül, az adagolószivattyú leáll, vagy ha a nyomás valamilyen okból kifolyólag az adagolószivattyú és a nyomástartószelep között esik, az egész rendszerben csökken a nyomás. Ha ez a csökkenés 0,02 att-nél nagyobb, megszólal a vészjelzés. A nyomásesés és az ezáltal kiváltott vészjelzés nem esik mindig azonos időpontra. Eninek szabályozására beépítettek egy késleltető relét, mely 0—10 perc közötti időtartamra beállítható. A beépített higanyúszó és nyomástartószelep egyenletes nyomást és ellennyomást biztosít az adagoló szivattyúban. Az egyenletes ifolyadékszállításhoz ugyanis egyenletes nyomás szükséges. A csővezetékbe több ferdeülésű szelepet építettek be. Ha valamelyik szelep tévedésből zárva maradna, de az adagolószivattyú tovább működik, a nyomás növekedésének megakadályozására beépítettek egy biztosítószelepet, mely 2 att nyomás esetén lefúj. Külön jelzőkészüléket nem építettek be. A csővezetékeket és a szerelvényeket PVC-ből készítették. Tapasztalatuk szerint ugyanis a PVC nátriumkloritnak és sósavnak igen jól, a klórdioxidnak pedig jól ellenáll. Az adagolószivattyú a nátriumklorit és a sósavoldatot nyomástartó szelepen keresztül egy tartályba nyomja, ahol a reakció lejátszódik. A tartályt raschingyűrűk töltik meg, és közvetlenül az injektorhoz csatlakozik. Nagyságát úgy választották meg, hogy minimum 20 perces reakcióidőt biztosít. A klórdioxid beadagolás PVC anyagból készült injektorral történik, amit a tisztavízvezeték közepéig vezettek be. Így kerülhető el legjobban a helyi korrózió kialakulása a savanyú klórdioxid hatására. A PVC anyagú injektor merevítését rozsdamentes fémcsőburkolattal biztosították. A klórdioxid-oldatot nyomásfokozó segítségével injektálják be a csővezetékbe. A folyamatos adagolás biztosítására minden, az adagolóhoz tartozó berendezéshez tartalékok tartoznak. Így meghibásodás esetén a másik berendezésre tudnak átkapcsolni. Rendes üzemvitel esetében is azonban 14 napos váltott üzemmel dolgoznak. Az adagolószivattyúk ±5% pontossággal szállítanak, teljesítménygörbéik lineárisak. A klórdioxid adagolása a szállított vízmennyiségnek megfelelően történik. összefoglalva a látottakat, a következőket kívánom megjegyezni: Tekintettel arra, hogy fenti berendezés hazai tervezésére és kivitelezésére még nem került sor, ezért egy ilyen vízkezelési eljárás előtt hosszantartó kísérletsorozatra lenne szükség, melyek során meg kellene állapítani az adagolás maximális és minimális értékét és a legelőnyösebb beadagolás módját. A baseli vízmű is évekig tartó kísérletek alapján jutott el odáig, hogy ma zavartalanul üzemel. Az ottani munkát azonban megkönnyítette, hogy az ország területén több más cég is foglalkozott már előzőleg hasonló berendezés üzembehelyezésével. Hazai hasonló klórdioxidos vízkezelő berendezés létesítése esetén célszerűnek tartom, hogy legalább az első berendezést egy nagy gyakorlattal rendelkező külföldi cégnél kellene megrendelni és biztosítani azt, hogy a szállító vállalat bizonyos ideig feleljen a berendezés zavartalan üzeméért, illetve a próbaüzemelést ő végezze el. A klórdioxidos vízkezelő eljárás előnyei hazánkban fokozott mértékben jelentkeznek. Mint ismeretes, az energiaelőállítás költségei nálunk igen nagyok, így az ózanos vízkezelő eljárásnál gazdaságosabbnak mutatkozik. Klórdioxidos fertőtlenítés esetén az ózonnal szemben még az is előny, hogy megfelelő túladagolás esetén a klórdioxid fertőtlenítő hatása a hálózatban is jelentkezik. A lakosság növekvő igényeinek kielégítése érdekében világszerte komoly erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy az eddigi, viszonylag olcsó, de a víz 89