Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Dr. Schmidt Eligius Róbert: A magyarországi hévízkutatás rövid története

A hévízfeltárásnál igen nagy szerepe van még a morfológiai viszonyoknak, valamint a gáznak és a nyomásviszonyoknak is. A gáz segíti, a magas felszín viszont megnehezíti a hévíz gazdaságos kitermelését. A Magyar Állami Földtani Intézet Vízföldtani Osztálya — amelynek feladatkörébe tartozik a hévíz- és gyógyvízfeltárási lehetőségek szakvéleményezése — fentiekre támaszkodva látja el évtizedek óta és egyre pontosabban eme feladatát és adja meg a tervezéshez, a hitelkeret biztosításához és a vízjogi engedélyezéshez szükséges adatokat. Nevezetesen azt, hogy a kívánt minőségű és mennyiségű, valamint hőmérsékletű víz a megadott helyen milyen mélységben várható. 1952 óta tehát a kifejezetten hévízfeltárás céljából telepített mélyfúrások szakvéleményezésének alapja már nem a kisszerkezet, hanem a nagyszerkezet. A kisszerkezetnek ugyanis általában nincs különösebb jelentősége a hévízfeltárásnál, mivel a hévíz nemcsak a brachiantiklinálisok alatt tárható fel, hanem a szinklinálisokban is. Mégpedig adott esetben többnyire nem is olyan nagy szintkülönbséggel, sőt kedvezőbb hőmérséklet mellett. A kisszerkezet figyelembevétele azonkívül nem tenné lehetővé a fúrásoknak olyan helyre való telepítését, ahol az igény fennáll, pl. városok, községek belterületén stb. Az elmúlt 13 évben így készültek országszerte a nagyszerkezet figyelembevétele alapján az alant felsorolt hévízkutak, valamint a hozzájuk tartozó strand-, fedett ós gyógyfürdők, melegvízszolgáltató és fűtőberendezések, melegházak stb. Budapest: VIII. ker. Népliget sporttelep, VIII., MA VAG sporttelep, XXI., Csepel strandfürdő I., XXI., Csepel strandfürdő II. Dunántúl: Dunaújváros, Harkány, Kaposvár, Győr, Pápa, Pétfürdő, Sárvár, Siklós, Siikonda III., Sikonda IV., Szombathely. Duna—Tisza-köze és az Alföld É-i pereme: Abony, Eger II., Eger III., Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Heves, Jászapáti, Jászberény, Jászszentandrás, Kiskunhalas, Mezőkövesd II. (Zsóry-fürdő), Mélykút, Miskolc (Augusztus 20. Strandfürdő), Mórahalom, Pély, Szeged (Felszabadulás Tsz). Tiszántúl: Berettyóújfalu (strandf. I.), Berettyóújfalu (strandf. II.), Békés (I. és II. fürdő kutak), Békéscsaba, Békésszentandrás, Csongrád, Debrecen, Dévaványa, Eperjes (Len- Kendergyár 1'.), Eperjes (Len- Kendergyár II.), Fehérgyarmat, Földes, Gyoma I., Gyoma II., Gyopárosfürdő, Gyula I., Gyula II., Gyula (városi kertészet), Hajdúböszörmény I., Hajdúböszörmény II., Hajdúnánás, Hódmezővásárhely (fürdő), Hódmezővásárhely (Tsz), Kaba, Karcag, Kisvárda, Kisvárda (fürdő), Kornádi, Kunhegyes, Makó, Mátészalka, Mezőberény, Mezőtúr, Nagylak I., (Kendergyár), Nyíregyháza (Sóstó II.), Nyíregyháza (Sóstó I.), Nyíregyháza, Orosháza, Püspökladány, Sarkad, Szarvas (Halkísérleti Állomás), Szarvas (Vízmű II.), Szeged (Újszeged, Ligeti Ny-i része), Szeged (partfürdő), Szeged (Üjszeged, Haladás Tsz), Szegvár, Szentes, Szolnok, Tiszacsege, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Törökszeintmiklós. 1964. XII. 31-ig elkészült 84 hévízkút és megnyitás előtt áll Szegeden 2, Szentesen 1, befejezetlen Kalocsán, Komáromban és Petőfibányán 1—1. A hévízfeltárási lehetőségekre még a következő esetekben, illetve helyekre kértek és dolgoztunk ki szakvéleményeket 1964. XII. 31-ig. Budapest: I. ker., Tabán, III., Csillaghegy, IV., Duna Cipőgyár, VII., Royal Szálló, VIIl'., Kossuth Akadémia, VIII., Vasas Sportklub, Sporttelep, IX., Dandár—Vaskapu u., X., Népliget, X., Népliget (hőenergiatermelő-, fürdőkombinát), X., Fehér úti Sportliget, XIII., Csavargyár, XIV., Paskál malom, XIX., Kispest (tisztasági fürdő), XXII., Budafoki Sportuszoda. Dunántúl: Almásfüzitő, Csurgó, Drávaszabolcs, Dunaalmás (fürdő), Dunaföld vár, Fenékpuszta (Kendergyár), Fertőd, Fonyód, Harkány, Hévíz (belügyi üdülő), Hévíz (gyógyfürdő), Kaposvár, Győr (Kígyó u. lakótelep), Keszthely, Komárom (strandfürdő), Komárom (LenKendergyár), Máriagyűd, Mohács, Nagybajom, Petőháza (cukorgyár), Pécs, Sellye, Sopron, Sümeg, Szombathely (strandfürdő), Tamási, Tapolca, Tata, Tolnanémedi, Veszprém (fürdő), Zalaegerszeg. Duna—Tisza-köze és az Alföld É-i pereme: Baja (Pandur-sziget), Baja (gőzfürdő), Bácsalmás, Cegléd, Csácsbozsók, Dávod, Eger, Fót (Gyermekváros Tangazdaság), Gödöllő, Harsány, Hatvan: (Egyetemi Gazdaság), Jászfelsőszentgyörgy (Egyetértés Tsz), Jászfényszaru, Kalocsa, Kazincbarcika, Kál, Kisköre, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa (fürdő), Mátraderecske, Miskolc (egyetem), MiskolcTapolca, Miskolc (virágkertészet), Miskolc {Gépjavító Vállalat), Nagyhalász (Kendergyár), Ózd, Petőfibánya, Sátoraljaújhely, Szeged (Patyolat V.), Szeged (Mátyás tér), Szeged (Textilművek), Szeged (vágóhíd), Szeged Vámtér (hőenergia-termelő), Szeged (klinika), Szerencs, Szolnok (MÁV-kórház), Szolnok (vágóhíd), Szolnok (Épületelemgyár), Tarnaméra, Üllő, Vác. Tiszántúl: Berettyóújfalu, Csenger, Cserkeszőllő, Füzesgyarmat, Kenderes, Kisújszállás (Strandfürdő), Kisújszállás, Kondoros, Makó, Medgyesháza, Mezőhegyes, Mezőtúr, Mindszent, Nagylak, Orosháza {Dózsa Tsz), Sarkad, Szarvas, Szeged (Üjszeged, Kendergyár), Szeged (Strandfürdő), Szeghalom, Szentes, Szentes (Űj-Barázda), Tápé (Tiszatáj Tsz. energiai.), Tiszacsege, Tótkomlós, Üjfehértó, Űjikígyós. A kidolgozott szakvélemények száma tehát 202. Az 1960-as évek második negyedében a hévízkutatás, illetve a geotermikus hőenergiakutatás új lendületet vett. Addig kizárólag a Magyar Állami Földtani Intézet Vízföldtani Osztályán foglalkozott egy szakember járulékosan e kérdés elméleti és gyakorlati részével, de kutatási keret, költségfedezet, felszerelés stb nélkül. 1962-ben megalakult az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság égisze alatt, valamint bőséges erkölcsi, személyi és anyagi támogatása mellett a Geotermikus Műszaki és Tudományos Tanács, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolcon Geotermikus Laboratóriumot állított fel, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet a Mélységi Vizek Osztályát főosztállyá fejlesztette és ezen belül külön a hévízkérdéssel foglalkozó osztályt szervezett. Mindezen szervek gazdag tapasztalatait, földtani, hidrológiai, műszaki tudását, továbbá technikai felkészültségét és anyagi lehetőségeit egyesítve bízvást remélhető hévízkincsünk legracionálisabb hasznosítási lehetőségeinek kidolgozása. A fentemlített kifejezetten hévíznyerés céljából telepített fúrásokon kívül, a nagyarányú hazai mélyföldtani kutató tevékenyséf

1 során más céLból (kőolaj, érc, kőszén és egyéb ásványinyersanyag kutatás) létesített fúrások is tártak fel hévizet. Különösen a kőolajkutató fúrásoknál gyakori ez az eset és az Országos Vízügyi Főigazgatóság igyekszik e kutak közül mi13