Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Ember Károly: Tíz éves az MHT Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztálya

mintegy 35 szakcikk jelent meg, s ha az ismeretterjesztő jellegüket is figyelembe vesszük, akkor 60 közlemény. A munkatársak közül vízföldtani témájú cikkeket közölt: Berhidai Gy., Cser F., Czájlik I., Fejérdi I., Gádoros M., Holly I., Maucha L., Mándy T., Papp F., Pályi Gy., Sárvári I., Tóth J. és Zsilák Gy. L. Néhány év óta műszaki doktorátus tárgya is lehet a műszaki földtan és ennek keretén belül a vízföldtan. Ezek között igen érdekes kísérletsorozatot hajtott végre Lovas László, aki a „Nagyméretű talajvízszínsüllyesztések tervezése" című műszaki doktori értekezés egyik fejezetében „Az agyagásványok hatása homoktalaj vízáteresztő képességére" eredeti vizsgálataival igazolta a tanszék lészéről évek óta hangoztatott ily irányú feltételezéseinek helyességét. Azt az irányt, hogy az ásványoknak, kőzeteknek és a földtani adottságoknak kimutatható hatása van a víz mozgására, a tanszék az Akadémia Vízgazdálkodási és Hidrológiai Bizottságában — közel 60 kérdésre bontva — előterjesztette és azt elfogadták. Azóta több hazai kutatócsoport, így elsősorban a „VITUKI" is 'bevette részletvizsgálatai közé. A tanszék vízföldtani vonatkozású közleményeinek száma, ideértve a kutató állomáson megjelenteket is, közel 150. Ezek természetesen nem egyértékű-egyenrangú munkák, csupán tájékozásul érdemes e számot megemlíteni. A Jósvafői Kutató Állomáson folyó munka a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat működésének értékes része. E munka eredményességét külföldön is, így az 1963. évi athéni és az 1964. évi brünni speleológiai nemzetközi összejövetelen is elismerték. Jelenleg a vízszivárgás műszeres megfigyelésének módozataim dolgoznak a fiatal kutatók. A kutató állomáson kidolgozott egyes eljárásokat a hazai bányászat is értékesítette. A tanszék vízföldtani munkássága mind elméleti, mind gyakorlati szempontból igyekszik a hazai vízgazdálkodás kutató tevékenységének szerves részévé válni. i Dr. Papp Ferenc Tíz éves a MHT Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztálya EMBER KAROLY a Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály titkára Társaságunkban, már ainnak megalakulásától kezdődően, tanulmányozták a vízföldtani és vízellátási kérdéseket. A Hidrológiai Társaság egésze — mint a Magyarhoni Földtani Társulat 1917-ben megalakult szakosztálya — kezdeti időszakában nagymértékben fordult a vízföldtani, vízbeszerzési vizsgálatok felé, amint azt a Hidrológiai Közlöny egyidejű évfolyamaiban a szakcikkek témaválasztásából is láthatjuk. Az 1949-ben önállóvá lett Hidrológiai Társaságban, a vízzel kapcsolatos tudományok mind több ágával még elmélyültebben foglalkoznak. Kezdtek megalakulni az egyes szakosztályok is. Már 1950-ben létrejött az — akkor (1952-ig) még szennyvízkérdésekkel foglalkozó szakembereket is magában foglaló — Vízellátási Szakosztály. Itt a műszaki kérdések kerültek túlsúlyba és ezért 1952-ben létrehozták a Hidrogeológiai Szakosztályt is. Kialakuló új ipartelepeink vízműveinek kiépítése, illetve a karsztvízbeszerzés lehetőségeinek vizsgálata volt a két szakosztály ezidei fő témaköre. Társaságunkban kidomborodó komplex vizsgálati módszer a két szakosztály fokozottabb együttműködését kívánta meg. 1954 óta a vízellátást — a beszerzéstől a szétosztásig terjedő kérdéseket — a maga együttesében vizsgáló Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály működik. Vezetését elnökként, 10 év óta dr. Schmidt Eligius Róbert bányamérnök, geológus látja el. Munkáját a vízföldtani, vízellátási és vízmű-üzemi témakört képviselő 3 alelnök támogatja. A nagy tudományos szakterületet átfogó szakosztály munkásságát: az előadások, vitaülések és ankétok tervezetét, a társaság vezetőségének irányelveit figyelembe véve, a szakosztály Tudományos Bizottsága segíti összeállítani és megvitatni. É bizottság tagjai az egyes tudományos témakörök, az egyes kérdésekkel foglalkozó intézmények jeles képviselői. Munkánk során kapcsolatot alakítottunk ki a társszakosztályokkal, valamint más MTESZ egyesületekkel is, többirányú érdeklődést keltő rendezvények közös lebonyolítása keretében. Kezdetben a vízföldtani kérdésekkel együtt, szakosztályunk keretében részben tért kapott mérnökgeológiai témák, koncentráltan a Magyarhoni Földtani Társulat újonnan alakult Mérnökgeológiai Szakcsoportjában kerültek megvitatásra már 1962-ben. A felszín alatti vizek tisztítása és a szükség szerint mindjobban tértnyerő felszíni vízbeszerzések a vízkémiai kérdések fokozott előtérbe kerülését eredményezték. A sajátos tudományos kérdések megvitatására a szakosztályon belül 1959-ben bizottság jött létre. Ez igen aktív munkája során kibővülve, 1960 óta már mint önálló szakosztály működik társaságunk keretében. A nagy érdeklődéssel fogadott vidéki ankétokon, üléseken gyakorta működtek közre előadások tartásával, a vízellátási és vízföldtani kérdésekkel foglalkozó tagtársaink is. Ezen előadásokkal is igyekeztünk felhívni az érdekeltek figyelmét a vízellátás fejlesztésének fontosságára. Szakembereink több helyen nyújtottak hatékony segítséget a kérdések megoldásában. Szakosztályunk saját rendezésében is több ankétot tartott. A Fővárosi Vízművek távlati fejlesztési tervét; a borsodi vízellátási rendszert; a szocialista falu és mezőgazdasági települések vízellátását megtárgyaló — több szakterület érdekelt szerveinek bevonásával szervezett — ankétot tartattunk. A szakosztályi üléseken, vitaesteken elsősorban a szűkebb szakterületet érintő tudományos témákat vitattuk meg. Itt nyújtott lehetőséget a társaság a szakkérdések részletes megtárgyalására. Ezeken az üléseken született számos javaslatot az egyesületen keresztül az érdekelt intézményekhez, főhatóságokhoz terjesztettük fel. Ezek több esetben hatékonyan elősegítették a helyesebb műszaki közvélemény kialakítását, a szükséges és fontos intézkedések kiadását. A szakosztályi üléseken számos város és település vízbeszerzési, vízellátási kérdéseivel foglalkoztunk. A szakosztály összetétele lehetővé tette a kérdések komplexebb vizsgálatát a több szakterületet képviselő tagtársak együttes véleményének kialakítását. A vízföldtani vizsgálatok témakörében a vízföldtani térképezés módszereit, jelkulcsát vitatták meg több alkalommal, majd pedig e témakörben tartott külföldi bemutatók, konferenciák tapasztalatait, eredményeit ismertették. Egyes vízbeszerzési vagy víztározási szempontból folytatott vízföldtani vizsgálatok eredményeit ismertették, módszereit vitatták meg. A karsztvízkutatás irányelveivel, a bányászattal kapcsolatos karsztvízkitermeléssel, annak vízföldtani kihatásaival a karsztos kőzetekben kialakuló vízmozgások hidraulikai vizsgálatával is foglalkoztak. Hazánk vízellátásában nagy jelentősége van a mélységi vizeknek, az ezekből vizet kitermelő mélyfúrású kutaknak. Nagy részletességgel — a szakosztály keretében alakított Munkabizottság keretében is — vizsgálták a 9