Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Kozák Imre: Beszámoló a Nádudvar Vörös Csillag Termelőszövetkezet öntözéses gazdálkodását megtekintő tanulmányútról - Vermes László: Beszámoló a 3. Nemzetközi Szennyvízöntözési Konferenciáról

BESZÁMOLÓ A NÁDUDVARI VÖRÖS CSILLAG TERMELŐSZÖVETKEZET ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁSÁT MEGTEKINTŐ TANULMÁNYÚTRÓL A Magyar Hidrológiai Társaság az Agrártudományi Egyesülettel és az Agrártudományi Egyetem Kultúrtechnikai Tanszékének közreműködésével 1963 augusztus 22én öntözési bemutatót rendezett a Nádudvari Vörös Csillag TSZ-ben. A termelőüzemek, közigazgatási szervek és tudományos intézetek mintegy 83 szakembere vett részt a bemutatón. Az érdeklődők kisebb része Budapestről különjáratú autóbusszal, a vidékiek személygépkocsival érkeztek a helyszínre. A bemutató programja: az üzemi öntözések és a Kultúrtechnikai Tanszék fóliatömlős öntözési kísérleteinek megtekintése. Az általános ismertetőt Szabó István elnök, a kultúrház nagytermében tartotta meg. Az esős időjárás miatt csak a kabai kövesút mellett nézhettünk meg néhány öntözött növényt, egy üzemelő Mannesmann berendezést és a fóliatömlős barázdás öntözést. A helyszínen ismertetőt tartott Magyar Gábor öntöző szakagronómus. Kifejtette, hogy több éves tapasztalatai alapján legjobb terméseredményeket a 40 — 60 cm-es talajréteg beöntözése esetén kaptak. Ezt jelenleg csak felületi öntözéssel tudják biztosítani. Szükséges lenne az esőszerű öntözéshez olyan szórófejek gyártása, melyekkel ez a feladat tócsásodás nélkül elvégezhető. Az üzem nagy szórótávolságú, nagy intenzitású, de finom esőminőséget képező szórófejeket igényel. A fóliatömlős öntözéssel kapcsolatban kedvező tapasztalatokról hallottunk, és az előadó hangsúlyozottan kérte az illetékes szerveket, tegyék lehetővé a fóliatömlős berendezések beszerzését. Ha ez megoldódna, az 1964-es évben több ezer kh-on fóliatömlős öntözést alkalmaz a termelőszövetkezet. A látottakat ebéd után dr. Szalai György, dr. Kiss Károly, Sági Károly, Perényi Károly és Bogárdi István kutatási eredményekről szóló beszámolókkal egészítették ki. Tóth Gábor a hajdúszoboszlói Állami Gazdaság főagronómusa az eső miatt elmaradt helyszíni bejárás helyett röviden ismertette az állami gazdaság öntözéseinek jellemző adatait és tapasztalatait. Értékelte a Gazdaság öntözéses üzemegységében folyó öntözési kísérleteinek nagyüzemi alkalmazhatóságát. „A fóliatömlős öntözés növeli a munka termelékenységét, a felületi öntözésnél dolgozók munkájának szociális körülményeit javítja, egy lépést jelent az automatizálás felé." A beázás mélységét is vizsgáló búzakísérletekről megállapította, hogy az eredmények az 50—60 cm-es talajréteg átnedvesítése mellett szólnak. A kísérlet eredményeit látva az egész üzemegység területén 2 év óta öntözéses gabonatermesztést folytatnak. Egy alkalommal 50 cm-es talajréteg átnedvesítve, átlagosan 4—6 q/kh, ismételt beöntözés esetén további 4—6 q/kh volt a terméstöbblet. A bemutatót rövid összefoglalóval dr. Oroszlány István zárta le. Kozák Imre BESZÁMOLÓ A 3. NEMZETKÖZI SZENNYVÍZÖNTÖZÉSI KONFERENCIÁRÓL A szocialista országok Tudományos Akadémiáinak nemzetközi együttműködése keretében, 1959-ben Berlinben megalakult Szennyvízöntözési Koordinációs Bizottság — mely 1961-ben W,oclaw-ban ülésezett utoljára — 1963 szeptember9—14 közt hazánkban tartotta harmadik munkaértekezletét. A konferenciát az MTA Vízgazdálkodási, Vízépítési és Hidrológiai Bizottságának támogatásával az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság rendezte. A szervezésben és a lebonyolításban a VITUKI is tevékenyen közreműködött. A konferencián 20 külföldi és összesen mintegy 200 hazai résztvevő kapta kézhez a beküldött 12 külföldi és 6 magyar tanulmányt tartalmazó háromnyelvű kiadványt. A konferencia tárgya az ipari szennyvizek öntözéses elhelyezése, mezőgazdasági hasznosítása volt. A program első részében négy ülésszakon került sor az előadások ismertetésére és a hozzászólásokra. Ezután háromnapos tanulmányút keretében látogatták meg a résztvevők a pesterzsébeti és a debreceni Kísérleti Szennyvízöntöző Telepeket, valamint a szabadegyházi szeszgyár hígított szennyvizével történő öntözést. A koordinátorok végül ke.rekasztal-értekezleten beszélték meg a további teendőket. Hangsúlyozták a szorosabb együttműködést és az összehangoltabb közös munka szükségességét. Ennek érdekében magyar részről vállaltuk egy évente megjelenő kiadvány elkészítését. Megállapították, hogy a jövőben minden országban a tenyészidőn kívüli öntözés megoldására kell összpontosítani a munkát, mert ez a kérdés az egész éves szennyvízöntözés folyamatos lebonyolításának egyik legfőbb problémája, és az egyik fő oka a mezőgazdasági üzemek idegenkedésének a módszer bevezetésével kapcsolatban. Ezért a következő konferencia tárgya is a téli öntözés műszaki, agronómiai, egészségügyi és üzemszervezési kérdései lesznek. A konferencia hazai vonatkozásban is jelentős tanulságokkal szolgált. Megmutatta, hogy nemrég megkezdett munkánk jó irányban halad, de jelezte azt is, hogy eredményeink és lehetőségeink ismeretében bátrabban kell előrelépnünk a megvalósítások terén. A konferencia hazai megrendezése módot adott arra, hogy sokan, akik eddig csak keveset, vagy éppen rosszat hallottak róla, most részletesen megismerkedjenek a szennyvízöntözés alkalmazhatóságával, többoldalú hasznával, és azokkal a tartalékokkal, melyeket az magában rejt a szocialista vízgazdálkodás, iparfejlesztés és mezőgazdaság kialakítása szempontjából. Reméljük, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink és a többi illetékes szerv is jobban felfigyelnek erre a nálunk most meghonosodó módszerre, és hogy az elsőként megvalósuló nagyüzemi szennyvízöntözések szép példái lesznek az ipar és a mezőgazdaság hasznos együttműködésének, a műszak, az agronómia és az egészségügy közös cél érdekében végzett jó munkájának. Kívánjuk, hogy a szakszerűen megtervezett és megépített szennyvízöntöző telepek — felhasználva a kutatás eredményeit — mintaszerű üzemeltetéssel mielőbb és minél hatékonyabban szolgálják a helyi és népgazdasági érdekeket. Vermes László