Hidrológiai tájékoztató, 1964 június
Garád Róbert: A Fertő tavi Hidrológiai Kutatóállomás - Dr. Berczik Árpád: Hidrobiológus Napok Tihanyban
A FERTŐ TAVI HIDROLÓGIAI KUTATÓÁLLOMÁS A MHT Soproni Csoportjának keretében működő Fertő tó Kutató Tudornán/os Bizottság kezdeményezésével, a Fertői Nádgazdasági Vállalat önfeláldozó és lelkes társadalmi munkájával, vezetőinek megértésével 1963 szeptember 20-án felépült a Fertő tavi Hidrológiai Kutatóállomás. A tudományos munka a jelenlegi keretek közt csak társadalmi összefogás formájában folyik. A MTA Tihanyi Kutató Intézetének vezetősége vállalta a patronálást és a legszükségesebb műszerek biztosítását. Mi ezúton kérjük az érdeklődő szakembereket, hogy számunkra tanácsaikkal, javaslataikkal segítséget nyújtsanak. A Fertő tavi Hidrológiai Kutatóállomás távolabbi tudományos munkaterületei az alábbiak: 1) A fertői nád termelésének, adottságainak viszgálata, fejlesztése. 2) A Fertő tó vízháztartási egyensúlyának vizsgálata. A Hansággal összefüggő vízgazdálkodási kérdések tanulmányozása. 3) Hidrometeorológiai észlelő hálózat megteremtése, vízrajzi és időjárási jelenségek állandó és rendszeres észlelése, vízállás, vízhozam, vízhőmérséklet, csapadékmennyiség, éghajlatkutatás és ezek hatásának vizsgálata a növényzetre. 4) Gyógy- és ásványvízfeltárás. 5) A Fertő tavi különleges biológiai (halászat) adottságainak vizsgálata. Ugyancsak a ritka madárfajok védelmével kapcsolatos feladatok kidolgozása. 6) A Hidrológiai Kutatóállomás bekapcsolása az osztrák tudományos megfigyelőhálózatba. 7) A MHT Soproni Csoportja elhunyt elnökének, a kiváló biológus tudósnak és Fertő-kutatónak, dr. Varga Lajosnak emlékét ápolni és munkásságát folytatni. Az itt ismertetett program csak vázlat. A rendelkezésre álló és a jelentkező tudományos erők fogják a további munkát meghatározni. Kérjük a szives megértő támogatást. Gardd Róbert HIDROBIOLÓGUS NAPOK TIHANYBAN A már szinte hagyományossá váló Hidrobiológus Napokat 1963-ban az MTA tihanyi Biológiai Kutatóintézetének Hidrobiológiái Osztálya és Társaságunk Limnológiai Szakosztálya október 10—12-ig rendezte meg Tihanyban. Az első napon, a Biológiai Kutatóintézet igazgatójának, dr. Saldnki Jánosnak megnyitó szavai után két megemlékezés hangzott el; dr. Szebellédy Ldszlónétól dr. W inkier Lajosról születésének centennáriuma alkalmából, dr. £ntz Bélától pedig a közelmúltban elhunyt dr. Varga Lajosról. Mindkét megemlékezés felemelő élményt jelentett a hallgatóság számára és széles áttekintést nyújtott a két nagy tudós, hírnevében hazánk határait messze túlszárnyaló tudományos eredményeiről. A megemlékezéseket dr. Kolosváry Gábor akadémiai lev. tag Tiszakutatásról szóló beszámolója követte. Az első nap délutáni ülésszakával kezdődött el a Hidrobiológus Napoknak az az előadás-sorozata, melynek központi témája és felépítése részben az előző néhány év szervezett szakosztályi munkájának nyomán alakult ki, s amely a hazai állóvizek további limnológiai kutatása szempontjából iránymutató lehet. A kitűzött cél — amint azt a központi téma címe is kimondta — ,,A természetes vizek limnológiai képének korszerű kialakítása" volt; vagyis a megfelelő kutatási szemlélet szempontjainak és az ezt szolgáló módszerek rendezett felvázolása. Az ezzel kapcsolatban 17 előadótól elmondott 19 előadás az alábbi 3 csoportra tagozódott: A) Fiziográfia (morfometria-vízháztartás-vízdinamjka, a víz kémiai és fizikai tulajdonságai.) — B) A tavi egység megnyilvánulása. a) Előtanulmányok: a tó lakói élőhely szerint (fito- és Zooplankton, bentosz, bevonat és makrovegetáció). b) Anyag- és energiaforgalom; termelés (táplálékhálózat, üledék, a tó és környékének kapcsolata, elsődleges, másodlagos és terminális termelés). — C) Gyakorlati vonatkozások (közegészségügy, halászat, műszaki vonatkozások). — A program befejezéseként még 5 különféle tárgykörhöz tartozó előadás hangzott el (a Rakacavölgyi tározó hidroboilógiai vizsgálatáról, vízvirágzás hatásáról az ivóvízellátásra, külföldi tanulmányútról stb.) Az egyes témaköröket rövid bevezető előadás nyitotta meg, ezt követték az átlagban 15 perces előadások, majd a témakörhöz tartozó összes előadás elhangzása után 60 percnyi idő a hozzászólások részére. Ez az időbeosztás igen jó lehetőséget nyújtott a felvetett kérdések valóban vitaszerű megbeszélésére, melyet a résztvevők jól fel is használtak. Az elhangzott előadások és az azokat követő termékeny vita eredményeként a jelenlévők elsősorban egy igen átfogó, alapos és áttekinthető képet kaptak a tó-ról mint ökoszisztémáról, a tavi élet dinamikus rendszeréről. Szükségesnek mutatkozott, hogy a továbbiakban bizonyos elméleti kérdések tisztázása, valamint a módszerek egységesítése, illetve kidolgozása érdekében további megbeszélések, viták szerveztessenek. Teljes támogatást élvezett az a javaslat, amely egy-két hazai állóvíz kollektív munkával történő ,,mintakutatás"-át tűzi ki célul. (E kérdéssel azóta már a Magyar Tudományos Akadémia egyik illetékes bizottsága foglalkozott is!) Jól megmutatkozott egyébként az un. alapkutatások viszonya, illetve kapcsolata a gyakorlattal, mely vonás a limnológiában mostanában világszerte 90
