Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Illés György: Beszámoló a "Települések és Ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás" című kongresszusról - Verebélyi Kálmán: Beszámoló az edelényi "Bányvízvédelmi ankét"-ról

egyre élesebben rajzolódik ki. Mindezek termékenyen hatnak a Limnológiai Szakosztály további munkaterveinek elkészítésére is. Végül, de nem utolsósorban, meg kell emlékezni a tihanyi Biológiai Kutatóintézet minden dolgozójának szin­te családias vendégszeretetéről, mellyel az évente sokféle vidékről egybegyűlt hazai limnológusokat fogadják, nyu­godt, kellemes és kedves környezetet biztosítva a mun­kánk szempontjából oly fontos és értékes tanácskozások­nak. Dr. Bérezik Árpád BESZÁMOLÓ A „TELEPÜLÉSEK ÉS IPARTELEPEK VÍZGAZDÁLKODÁSI ÜZEMEI ÉS A REGIONÁLIS VÍZGAZDÁLKODÁS" C. KONGRESSZUSRÓL A Magyar Hidrológiai Társaság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1963 október hó 14-én és 15-én a „Tele­pülések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regi­onális vízgazdálkodás" címmel kongresszust rendezett, amelyen közel 400 hazai szakember mellett 7 külföldi ország 26 képviselője is részt vett. Dr. Vitális Sándornak, a Magyar Hidrológiai Társaság elnökének megnyitója után Dégen Imre, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság vezetője tartott előadást „Az iparte­lepítés, az ipari termelés és a lakótelepülések vízgazdál­kodási kérdései"-ről. Ezen kívül az ipari és lakótelepi vízgazdálkodás legjobb hazai ismerői további előadások­ban ismertették az említett témakör egyes szakterületé­nek eredményeit. Az előadók és a hozzászólók hangsúlyozták, hogy az ipar gyorsütemű fejlődésével, településeink fejlesztésével az ipari és lakótelepi vízgazdálkodás fokozódó vízigénye — figyelemmel más vízhasznosítási ágak igényére is — az egyes vízgyűjtők, vízföldtani tájegységek vízháztartását kedvező irányban befolyásoló aktív beavatkozást tesz szükségessé összhangban a területi népgazdasági tervekkel és a regionális tervezéssel. Megnövekedett az üzemi víz­gazdálkodás jelentősége az iparban különösen a nagy víz­fogyasztó iparágaknál, így a villamosenergiaiparnál, a vegy­iparnál és a kohászatnál. Ezen ágakhoz tartozó üzemek­nél döntő fontosságú a céltudatos és tervszerű ipari vízgazdálkodás, a hűtővíz-felhasználásnál és a technológiai folyamatoknál, valamint a szennyvizek kezelésénél. A villamosenergiaipar új, kevésbé vízigényes hűtési rend­szerek kialakítására folytat kísérleteket. A korszerű regionális művek építése nyomán megváltozik a közmű­vek fogalma is. Ezek a művek túlnyomórészt csak helyi elosztóhálózatok lesznek, amelyek kapcsolódnak a regio­nális vagy országos hálózatokhoz. Külön előadás foglalko­zott a minőségi vízgazdálkodás kérdéseivel és a káros szennyvizeknek a vízkészletre gyakorolt hatásával. Fon­tos megállapítása a kongresszusnak, hogy az ipartelepek és a lakótelepülések vízgazdálkodási üzemei, így a víz­termelő, víztisztító és a szennyvízkezelő művek is szerves részei az üzemnek és a gyártási folyamatnak. A kongresszus vitájában rész vettek többek között dr. Lévárdi András a nehézipari és dr. Szabó János az építés ügyi miniszter helyettese, valamint más külföldi szak­emberek. A kongresszus új megvilágításba helyezte a lakótelepi és az ipari vízgazdálkodást és hangsúlyozta, hogy a víz­ellátó és csatornázási művek ma már nem egyszerű víz­szállító és vízelvezető rendszerek, hanem az egyre ked­vezőtlenebbé váló vízminőség és az ugyanakkor fokozódó minőségi igények miatt bonyolult technológiai üzemek, amelyek a vizet termelik, tisztítják és az elszennyezett vizeket bonyolult mechanikai, kémiai és biológiai folya­matok során újra tisztítják, hogy azok alkalmasak legye­nek a befogadó tiszta vízfolyásokba történő bevezetésre. A kongresszus az elhangzott viták alapján az ipari és lakótelepi vízgazdálkodás továbbfejlesztésére az alábbi főbb elveket alakította ki. 1) Szükséges a vízgazdálkodás és a regionális tervezés fokozottabb összhangjának biztosítása. 2) Tovább kell fejleszteni a vízkészletek mennyiségi és minőségi kihasználásának lehetőségeit. 3) Ki keli alakítani a vízellátó és csatornázási művek tervezési perspektíváját. (25 — 30 év) 4) Ki kell dolgozni a regionális vízművek, valamint a helyi vízellátó művek (elosztó rendszerek) műszaki és gazdasági kapcsolataira vonatkozó elveket. 5) A vízellátó és csatornázási művek kivitelezésére megfelelően felkészült építőipari részlegeket kell kialakítani, biztosítani kell azok anyag-, gép- és mű­szerellátását. 6) Gondoskodni kell a közép- és felsőfokú szakember­képzés továbbfejlesztéséről. A kongresszus résztvevői 16-án tanulmányi kirándulá­son vettek részt, amelynek során megtekintették a Fő­városi Vízművek pócsmegyeri telepeit, valamint az új, felszíni vizet feldolgozó káposztásmegyeri víztermelő te­lepet. Illés György BESZÁMOLÓ AZ EDELÉNYI BÁNYAVÍZVÉDELMI ANKÉTRÓL Három egyesületi csoport: a Magyarhoni Földtani Tár­sulat Északmagyarországi Csoport, a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoport és az OMBKE Borsodi Csoport, közös rendezésében Edelényben bányavízvédelmi ankét volt 1963 október 17-én. Az elnöki teendőket Menyhárth László, a borsodi Szénbányászati Tröszt főmérnöke látta el, a vitát dr. Vitális Sándor tanszékvezető egyetemi tanár vezette. Az ankéton négy előadás hangzott el. Hevesi Jenő a Borsodi Szénbányászati Tröszt létesítményi főmérnöke: „Rétegvízveszély az Edelényi Bányaüzem I. és III. akná­jában" címmel tartott előadást. Előadásában ismertette a ill. lejtősakna I I. telep fölötti víztartalmú homokrétegek települési helyzetét, fizikai paramétereit s az utolsó 6 évben történt komolyabb vízberörések és a további víz­91

Next

/
Oldalképek
Tartalom