Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Illés György: Beszámoló a "Települések és Ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás" című kongresszusról - Verebélyi Kálmán: Beszámoló az edelényi "Bányvízvédelmi ankét"-ról

egyre élesebben rajzolódik ki. Mindezek termékenyen hatnak a Limnológiai Szakosztály további munkaterveinek elkészítésére is. Végül, de nem utolsósorban, meg kell emlékezni a tihanyi Biológiai Kutatóintézet minden dolgozójának szinte családias vendégszeretetéről, mellyel az évente sokféle vidékről egybegyűlt hazai limnológusokat fogadják, nyugodt, kellemes és kedves környezetet biztosítva a munkánk szempontjából oly fontos és értékes tanácskozásoknak. Dr. Bérezik Árpád BESZÁMOLÓ A „TELEPÜLÉSEK ÉS IPARTELEPEK VÍZGAZDÁLKODÁSI ÜZEMEI ÉS A REGIONÁLIS VÍZGAZDÁLKODÁS" C. KONGRESSZUSRÓL A Magyar Hidrológiai Társaság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1963 október hó 14-én és 15-én a „Települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás" címmel kongresszust rendezett, amelyen közel 400 hazai szakember mellett 7 külföldi ország 26 képviselője is részt vett. Dr. Vitális Sándornak, a Magyar Hidrológiai Társaság elnökének megnyitója után Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője tartott előadást „Az ipartelepítés, az ipari termelés és a lakótelepülések vízgazdálkodási kérdései"-ről. Ezen kívül az ipari és lakótelepi vízgazdálkodás legjobb hazai ismerői további előadásokban ismertették az említett témakör egyes szakterületének eredményeit. Az előadók és a hozzászólók hangsúlyozták, hogy az ipar gyorsütemű fejlődésével, településeink fejlesztésével az ipari és lakótelepi vízgazdálkodás fokozódó vízigénye — figyelemmel más vízhasznosítási ágak igényére is — az egyes vízgyűjtők, vízföldtani tájegységek vízháztartását kedvező irányban befolyásoló aktív beavatkozást tesz szükségessé összhangban a területi népgazdasági tervekkel és a regionális tervezéssel. Megnövekedett az üzemi vízgazdálkodás jelentősége az iparban különösen a nagy vízfogyasztó iparágaknál, így a villamosenergiaiparnál, a vegyiparnál és a kohászatnál. Ezen ágakhoz tartozó üzemeknél döntő fontosságú a céltudatos és tervszerű ipari vízgazdálkodás, a hűtővíz-felhasználásnál és a technológiai folyamatoknál, valamint a szennyvizek kezelésénél. A villamosenergiaipar új, kevésbé vízigényes hűtési rendszerek kialakítására folytat kísérleteket. A korszerű regionális művek építése nyomán megváltozik a közművek fogalma is. Ezek a művek túlnyomórészt csak helyi elosztóhálózatok lesznek, amelyek kapcsolódnak a regionális vagy országos hálózatokhoz. Külön előadás foglalkozott a minőségi vízgazdálkodás kérdéseivel és a káros szennyvizeknek a vízkészletre gyakorolt hatásával. Fontos megállapítása a kongresszusnak, hogy az ipartelepek és a lakótelepülések vízgazdálkodási üzemei, így a víztermelő, víztisztító és a szennyvízkezelő művek is szerves részei az üzemnek és a gyártási folyamatnak. A kongresszus vitájában rész vettek többek között dr. Lévárdi András a nehézipari és dr. Szabó János az építés ügyi miniszter helyettese, valamint más külföldi szakemberek. A kongresszus új megvilágításba helyezte a lakótelepi és az ipari vízgazdálkodást és hangsúlyozta, hogy a vízellátó és csatornázási művek ma már nem egyszerű vízszállító és vízelvezető rendszerek, hanem az egyre kedvezőtlenebbé váló vízminőség és az ugyanakkor fokozódó minőségi igények miatt bonyolult technológiai üzemek, amelyek a vizet termelik, tisztítják és az elszennyezett vizeket bonyolult mechanikai, kémiai és biológiai folyamatok során újra tisztítják, hogy azok alkalmasak legyenek a befogadó tiszta vízfolyásokba történő bevezetésre. A kongresszus az elhangzott viták alapján az ipari és lakótelepi vízgazdálkodás továbbfejlesztésére az alábbi főbb elveket alakította ki. 1) Szükséges a vízgazdálkodás és a regionális tervezés fokozottabb összhangjának biztosítása. 2) Tovább kell fejleszteni a vízkészletek mennyiségi és minőségi kihasználásának lehetőségeit. 3) Ki keli alakítani a vízellátó és csatornázási művek tervezési perspektíváját. (25 — 30 év) 4) Ki kell dolgozni a regionális vízművek, valamint a helyi vízellátó művek (elosztó rendszerek) műszaki és gazdasági kapcsolataira vonatkozó elveket. 5) A vízellátó és csatornázási művek kivitelezésére megfelelően felkészült építőipari részlegeket kell kialakítani, biztosítani kell azok anyag-, gép- és műszerellátását. 6) Gondoskodni kell a közép- és felsőfokú szakemberképzés továbbfejlesztéséről. A kongresszus résztvevői 16-án tanulmányi kiránduláson vettek részt, amelynek során megtekintették a Fővárosi Vízművek pócsmegyeri telepeit, valamint az új, felszíni vizet feldolgozó káposztásmegyeri víztermelő telepet. Illés György BESZÁMOLÓ AZ EDELÉNYI BÁNYAVÍZVÉDELMI ANKÉTRÓL Három egyesületi csoport: a Magyarhoni Földtani Társulat Északmagyarországi Csoport, a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoport és az OMBKE Borsodi Csoport, közös rendezésében Edelényben bányavízvédelmi ankét volt 1963 október 17-én. Az elnöki teendőket Menyhárth László, a borsodi Szénbányászati Tröszt főmérnöke látta el, a vitát dr. Vitális Sándor tanszékvezető egyetemi tanár vezette. Az ankéton négy előadás hangzott el. Hevesi Jenő a Borsodi Szénbányászati Tröszt létesítményi főmérnöke: „Rétegvízveszély az Edelényi Bányaüzem I. és III. aknájában" címmel tartott előadást. Előadásában ismertette a ill. lejtősakna I I. telep fölötti víztartalmú homokrétegek települési helyzetét, fizikai paramétereit s az utolsó 6 évben történt komolyabb vízberörések és a további víz91