Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Garád Róbert: Beszámoló a "Sopron és környékének vízgazdálkodási kérdései" című ankétról

betörések elleni megelőző védekezési eljárásokat, valamint a vízbetörés elleni tapasztalatokat. Előadásában kitért az edelényi I. lejtősakna súlypontjában telepítendő szállítóakna mélyítése során felmerülő problémákra, amit az I. és II. telep között elhelyezkedő vízdús homokrétegek okoznak. Juhász András a Borsodi Szénbányászati Tröszt főgeológusa a keletborsodi barnakőszénmedence vízföldtani viszonyait ismertette. Bemutatta az 5 műrevaló barnakőszén telep között és fölött elhelyezkedő homoktelepeket, azok jellemzőit ismertette, kitért a terület hegységszerkezetére, amely nagy befolyással van a terület vízveszélyességére. Ismertette továbbá a homoktelepek vizének utánpótlódási lehetőségét és a vízzáró agyagok, mint védőrétegek települési helyzetét. Előadása a megbízhatóbb kutatási és művelési tervek elkészítéséhez nagyban segítséget jelenthet a medencében. Schmieder Antal, a Bányászati Kutató Intézet tudományos munkatársa ,,A rétegvízvédelem egyes elméleti és gyakorlati kérdései a barnakőszénbányászatban" címen tartott előadást. Előadásában a visontai fásbarnakőszén külfejtéssel való kibányászásának víztelenítési problémáit ismertette. Visontán a vízszínsüllyesztést búvárszivattyús szűrőkutakkal, a telepben kihajtott vágathálózattal és ebből telepített ejtő- és talpszűrőkkel fogják elvégezni. A vágatrendszerhez szükséges akna mélyítését fagyasztással végezték el. Beszélt az aknán belüli és kívüli víztelenítési problémák előnyeiről és hátrányairól is. Gerhard Kálmán, a VÍZIG osztályvezető főmérnöke a bányászati víztelenítéseknek a vízgazdálkodásra gyakorolt hatásáról tartott előadást. Előadásában kiemelte a bányaműveletek miatti ivóvízkészletek elvonásának, valamint a szennyezett bányavizek külszíni elvezetésének problémáit. Említést tett még a mezőgazdaságban bekövetkező károk és a vízfolyási rendszerek megváltoztatásának kérdéseiről is. Javasolta a bányavizekkel való helyes gazdálkodást az ipari-, ivóvízellátás és öntözés tervezésénél. A hozzászólásokban Borbély Sándor, a Borsodi Szénbányászati Tröszt hidrológusa IV. telep feltárásának a vízvédelemmel kapcsolatos nehézségeire mutatott rá és ismertette a rétegvizek és öregségi vizek kémiai összetételét. Feke Sándor főmérnök a visontai vízszínsüllyesztési technológia tanulságos részleteit ismertette. Dr. Juhász József, a Vízügyi Tervező Iroda osztályvezetője a barnakőszén kutatásoknál a komplex mérnökgeológiai és vízföldtani vizsgálatok rendszeresítését sürgette. Káli Zoltán, az Északmagyarországi Földtani Kutató-Fúró Vállalat főgeológusa a keletborsodi barnakőszénmedence vízföldtani kiértékeléséhez szólt hozzá. Megállapította, hogy a területen mélyült fúrások a kiértékeléshez alig adnak lehetőséget. Kéri, hogy a kutatások tervezésénél a vízföldtani igényt is vegyék figyelembe. Lohrmann Keresztély, az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt osztályvezetője az ományi aknamélyítés tapasztalatait ismertette. Kesserű Zsolt, a Bányászati Kutatóintézet Tudományos munkatársa a regionális kutatás fontosságát, továbbá a kutatási költségek és a bányakárok népgazdasági vonatkozásait emelte ki. Kerényi Béla, a Borsodi Szénbányászati Tröszt osztályvezetője az edelényi I. akna mélyítésének tröszti elképzelését ismertette. Dr. Vitális Sándor összefoglalójában kiemelte, hogy ez az ankét megmutatta, hogy az ország szakembereinek a törmelékes kőzetekben elhelyezkedő vízzel is foglalkozni kell. Rámutatott az elhangzott előadások és viták alapján a kutatás fontosságára és az eddigi kutató fúrások megbízhatatlanságára. Felhívta a figyelmet, hogy a jövőben sorra kerülő kutatások a vízföldtani kutatási igényeket is szolgálják. Az akna mélyítésének víztelenítési kérdését, hogy az aknán belül-e, vagy az aknán kívül történjen a lecsapolás, további megbeszélésen kell eldönteni. Végül annak a reményének adott kifejezést, hogy a törmelékes kőzetekben elhelyezkedő vízzel kapcsolatos kérdések megbeszélésére az edelényi vízvédelmi ankétot újabbak követik. Menyhárt László azzal zárta be az ankétot, hogy az ankét megbeszélésének szellemében tegyük biztonságossá munkánkat, óvjuk a nép vagyonát és a dolgozók egészségét. Az ankét 104 résztvevője közös vacsorán vett részt. Verebélyi Kálmán BESZÁMOLÓ A „SOPRON ÉS KÖRNYÉKÉNEK VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEI" CÍMŰ ANKÉTRÓL A Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Csoportja és a Magyar Hidrológiai Társaság Győri Csoportja 1963 október 28-án Sopronban ankétot rendezett, mely Sopron és környékének vízgazdálkodási kérdéseivel foglalkozott. A program az alábbi témakörökre terjedt ki. Mispál István főmérnök: „Az Ikva patak szennyezettségének kérdései". Zádor Alfréd főmérnök: „Sopron környékének vízhasznosítási lehetőségei" (Brennbergi duzzasztógát). Boronkai Pál és Kovács Zoltán főmérnök a hozzászólásokat foglalta össze. A témakörök érdekességét és főleg időszerűségét ismertetni nem szükséges. Az előadásokat Sopron város műszaki vezetőin kívül a nagyobb üzemek főmérnökei és az ún. „vízfelelősei", valamint a környék gazdasági egységeinek vezetői, így pl. a Petőházi Cukorgyár képviselői is meghallgatták. A hozzászólások részletesen foglalkoztak az Ikva patak szennyezettségének súlyos voltával. Az egészségügyi helyzet tarthatatlansága mellett pl. a Petőházi Cukorgyár főmérnöke utalt arra is, hogy az Ikva patak jelenlegi helyzete egy új cukorgyár telepítését vonja maga után, holott szennyezetlen víznyerés esetén a gyár feladatát teljesíteni tudná. Sopron a római korban Scarabantia névvel virágzó kultúrával, csatornákkal, vízvezetékkel rendelkezett, melyek építészeti és műszaki adottságaikkal ma is tanulmányozhatók. Sajnálatos, hogy a XIX. század végén épült vízellátási és csatornázási — vidéki viszonylatban élenjáró — műszaki létesítmények most az elmúlt 15 — 20 év alatt csak keveset fejlődtek. A megnövekedett lakosság, az új gyári települések fokozott vízigénnyel, de szennyvíztermeléssel is jelentkeztek. A MHT Soproni Csoportja már évek óta foglalkozik ezzel a kérdés-körrel és különöse sürgetővé válik a cselekvés akkor, ha pl. az idei 1963 évi Soproni Ünnepi Hetek nemzetközi idegenforgalmát vizsgáljuk a műszaki adottságok és felelősségek tükrében. A hivatalos statisztikai adatok szerint 1963 június hó 28 és július 22 közt 32 017 felnőtt és 3163 gyermek lépte át Sopronnál a határt. 8691 személygépkocsival, 47 autóbusszal, 210 mikrobusszal, 797 motorkerékpárral, 48 ke92