Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Dr. Vendl Anna: A hazai rétegforrások főbb típusai

12. ábra. A Hármasforrás völgyében fakadó duzzasztott for­rások összefoglaló szelvénye I. alsóoligocén homokkő, 2. középsőoligocén agyag, 3. konglomerátumos andezittufa. A werfeni rétegekből eredő források átmenetek a karsztforrásokhoz, főleg a fiatalabb werfeni rétegek forrá­sai. így a felsőkampili sejtes dolomit erősen repedezett, jó vízgyűjtő, éppen ilyen a fedőjében következő felsőkam­pili szürke, lemezes mészkő. Ez a két kőzetcsoport együt­tesen szerepel víztároló gyanánt. Bővizű források fakadnak belőlük, pl. a vízellátás céljára befoglalt Ferenc-forrás a vörösberényi Malomvölgyben (Séd-patak völgye). A völgy felsőbb szakaszában az Imre-forrás (180 m A. f.) is ilyen (29). A hazai permi homokkövek és konglomerátumok agya­gos vasoxidos kötőanyagúak és általában rossz vízvezetők. Helyenként azonban repedezettek, az ilyen helyeken a vizet elnyelik, és így — bár kisebb mértékben — víz halmozódhat fel bennük (I I). A források (36) általában két szintben jelentkeznek: a) A permi képződmény felső repedezett részében, ekkor természetesen az átnemeresztő kőzet anyaga a per­mi homokkő, illetőleg konglomerátum. b) A permi képződmény alsó részében közvetlenül a vízrekesztő fillit fölött. Ilyen források a Balaton mentén több helyen ismeretesek, pl. Paloznakon a Kozma-forrás, Balatonarácson az Álom-kút, stb. Alsóőrsön a község K-i szélén fakadó Mosó-forrás (150 l/p, 163 m A. f.), az alsóőrsi Vályús-forrás, a Mosó-forrástól É-ra kb 100 méterre az út K-i oldalán (100 l/p, 165 m A. f.) stb. Balatonfüreden a permi kőzetekből erednek a savanyú­víz-források. A Balaton északi partján Alsóőrs, Paloznak, Balatonfü­red, Zánka, Révfülöp partmenti részein, ott, ahol a fillit és a permi homokkő egészen a Balaton széléig húzódik s ott kibúvik, a két kőzetcsoport érintkezésén gyenge víz­szivárgások folynak le a tóba. A Velencei hegységi gránitterületen, főként tavasszal, a nagyobb mélyedésekben források, szivárgások fakadnak. A gránit rossz vízvezető, s csak a repedéseiben mozog­hat könnyebben a víz (2). A kis források legtöbbje nem állandó, hanem csak a csapadékosabb időszakokban folyik ki a víz, vagy legalábbis nyáron a víz igen erősen megfogy. A forrásokból előtörő víz nem annyira magában az üde gránitban halmozódik fel a lehullott csapadékból, hanem a gránit felső, erősen lazult részében és a fölötte lévő gránittörmelékben, a gránitdarában. IRODALOM. 1. BULLA—KÁDÁR—KÉZ—SZÁVA—KOVÁTS: Általános termé­szeti földrajz. I. 1952. 2. CLAPP. F. G.: Ocurence and composition of well waters in the granites of New England U. S. Geol Surv. Water-Supply Paper 258. 3. CSALLÁNY S.: Nagy-Budapest forrásai. Hidrológiai Közlöny. XXV. 1—2. 1955. 4. CZIRÁKY j. Thermálvizeink hasznosítása. Hidrológiai Koziöny. XXXV. 1—2. 1955. 5. JASKÓ S. Bükkmogyoród, Balaton, Szilvásvárad és Bélapátfalva környékének földtani leírása. Földtani Intézet évi jelentése 1951­ről. 6. KEILHACK K.: Lehrbuch der Grundwasser und Quellenkunde. Berlin 1912. 7. KESSLER H.: Az országos forrásnyilvántartás. Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Intézet, Tanulmányok és Kutatási Eredmények 7. sz. 1959. 8. KÉZ A.: A Duna Győr-budapesti szakaszának kialakulása. Föld­rajzi Közlemények, 1934. 9. LÁNG S : A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Budapest, 1955. 10. LIFFA A.: Gönc és környékének hidrogeológiai viszonyai. Hidro­lógiai Közlöny 7—8. 1927—1928. 11. LÓCZY L.: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. Budapest, 1913. 12. MENGEL O.: Du role de la condensation de la vapeur d'eaux dans l'alimentation des sources. Compt. rend. 193. 1931. 13. MOSONYI E.: Javaslat vízhozamok jellemzésére. Hidrológiai Köz­löny XXX. 1950. 7—8. 14. NOSZKY J.: A Cserhát középső részének föi^tani viszonyai. Föld­tani Intézet évi jelentése 1913-ról. 15. NOSZKY J.: Adatok a visegrádi Dunaszoros teraszképződményei­nek geológiai ismeretéhez. Föidt. Int. évi jelentése az 1933—;35. évekről. IV. kötet. 16. NOSZKY J.: A Cserhát-hegység földtani viszonyai. Magyar tájak földtani leírása. Budapest, 1940. 17. PAPP F.: Hidrogeológiai megfigyelések a Börzsönyi hegységben. Hidrológiai Közlöny. IX. 1929. 18. PAPP F.: A források rendszere. Hidrológiai Közlöny. XXXIV. 1954. 19. PAPP F.: A víz előfordulása és a geológiai adottságok. Hidrológiai Közlöny XXXIX. 1959. 20. PÉCSI M.: Újabb völgyfejlődéstörténeti és morfológiai adatok a Duna-völg> Pozsony (Bratislava) Budapest közötti szakaszáról. Földrajzi Értesítő 1956. 21. PÉCSI M.: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalak­tana. Földrajzi monográfiák. III. 1959. 22. SCHAFARZIK F.: A Duna paleohidrografiája. Földtani Közlöny XLVIII. 23. SCHAFARZIK F.: Vác városa fiatalabb pleisztocén (diluviális) terasza. Hidrológiai Közlöny I. 1921. 24. SCHAFARZIK F.—VENDL A.: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest, 1929. Földtani Intézet kiadványa. 25. SCHAFARZIK F.—VENDL A.— PAPP F.: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Építési- és Közlekedési Műszaki Egyetem Ásvány-Földtani Tanszéke. Oktatási segédlet 1962. 26. SCHMIDT E. R.: Adatok Csepel-sziget É-i részének sztratigráfiai tektonikai és hidrológiai viszonyaihoz. Földtani Intézet évi jelentése az 1933—35. évekről II. 27. SCHRÉTER Z.: Bercel Nógrád megyei község hidrológiai viszonyai, földtani Intézet évi jelentése az 1933—35. évekről. IV. 28. SCHRÉTER Z.: Füzérradvány környékének hidrogeológiai viszo­nyai. Földtani Intézet évi jelentése az 1936—38. évekről. III. 29. SCHRÉTER Z.: Balatonalmádi környékének hidrogeológiai viszo­nyai. Földtani Intézet évi jelentése az 1936—38. évekről. III. 30. SCHULHOF Ö.: (szerk.) Magyarország ásvány- és gyógyvizei. Bp. 1957. 31. STINY ).: Die Quellen. Wien .1933. 32. SZENTES F.: Adatok Balatonfüred környékének hegyszerkezeté­hez. Földtani Közlöny. LXXIX. 33. VADÁSZ E.: Elemző földtan. 1955. 34. VENDL ALADÁR: A Budai hegység kialakulása. Természettudomá­nyi Közlöny. 1928. 35. VENDL ALADÁR: Adatok a Duna Nagymaros-Szentendrei szaka­szának ismeretéhez. Hidrológiai Közlöny. VII—VIII. 1927—28. 36. VENDL ALADÁR: A Balaton melletti werfeni retegek vízbőségéről. Hidrológiai Közlöny. X. 1930. 37. VENDL ALADÁR: Geológia. I. kötet IV. kiadás 1962. 38. VENDL ANNA: Adatok a Duna-kanyar környéki források ismere­téhez. Hidrológiai Közlöny. 1962. 3. 39. VENDL ANNA: Újabb adatok a Duna-kanyar környéki források ismeretéhez. Hidrológiai Közlöny 1964. 1. 40. VITÁLIS S.: Budapest Székesfőváros vízellátásának problémái. Hidrológiai Közlöny. XVII. 1936. 41. WEIN Gy.: Szentendre környékének földtani viszonyai. Földtan Közlöny LXIX. 1939. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom