Hidrológiai tájékoztató, 1964 június
Dr. Vendl Anna: A hazai rétegforrások főbb típusai
12. ábra. A Hármasforrás völgyében fakadó duzzasztott források összefoglaló szelvénye I. alsóoligocén homokkő, 2. középsőoligocén agyag, 3. konglomerátumos andezittufa. A werfeni rétegekből eredő források átmenetek a karsztforrásokhoz, főleg a fiatalabb werfeni rétegek forrásai. így a felsőkampili sejtes dolomit erősen repedezett, jó vízgyűjtő, éppen ilyen a fedőjében következő felsőkampili szürke, lemezes mészkő. Ez a két kőzetcsoport együttesen szerepel víztároló gyanánt. Bővizű források fakadnak belőlük, pl. a vízellátás céljára befoglalt Ferenc-forrás a vörösberényi Malomvölgyben (Séd-patak völgye). A völgy felsőbb szakaszában az Imre-forrás (180 m A. f.) is ilyen (29). A hazai permi homokkövek és konglomerátumok agyagos vasoxidos kötőanyagúak és általában rossz vízvezetők. Helyenként azonban repedezettek, az ilyen helyeken a vizet elnyelik, és így — bár kisebb mértékben — víz halmozódhat fel bennük (I I). A források (36) általában két szintben jelentkeznek: a) A permi képződmény felső repedezett részében, ekkor természetesen az átnemeresztő kőzet anyaga a permi homokkő, illetőleg konglomerátum. b) A permi képződmény alsó részében közvetlenül a vízrekesztő fillit fölött. Ilyen források a Balaton mentén több helyen ismeretesek, pl. Paloznakon a Kozma-forrás, Balatonarácson az Álom-kút, stb. Alsóőrsön a község K-i szélén fakadó Mosó-forrás (150 l/p, 163 m A. f.), az alsóőrsi Vályús-forrás, a Mosó-forrástól É-ra kb 100 méterre az út K-i oldalán (100 l/p, 165 m A. f.) stb. Balatonfüreden a permi kőzetekből erednek a savanyúvíz-források. A Balaton északi partján Alsóőrs, Paloznak, Balatonfüred, Zánka, Révfülöp partmenti részein, ott, ahol a fillit és a permi homokkő egészen a Balaton széléig húzódik s ott kibúvik, a két kőzetcsoport érintkezésén gyenge vízszivárgások folynak le a tóba. A Velencei hegységi gránitterületen, főként tavasszal, a nagyobb mélyedésekben források, szivárgások fakadnak. A gránit rossz vízvezető, s csak a repedéseiben mozoghat könnyebben a víz (2). A kis források legtöbbje nem állandó, hanem csak a csapadékosabb időszakokban folyik ki a víz, vagy legalábbis nyáron a víz igen erősen megfogy. A forrásokból előtörő víz nem annyira magában az üde gránitban halmozódik fel a lehullott csapadékból, hanem a gránit felső, erősen lazult részében és a fölötte lévő gránittörmelékben, a gránitdarában. IRODALOM. 1. BULLA—KÁDÁR—KÉZ—SZÁVA—KOVÁTS: Általános természeti földrajz. I. 1952. 2. CLAPP. F. G.: Ocurence and composition of well waters in the granites of New England U. S. Geol Surv. Water-Supply Paper 258. 3. CSALLÁNY S.: Nagy-Budapest forrásai. Hidrológiai Közlöny. XXV. 1—2. 1955. 4. CZIRÁKY j. Thermálvizeink hasznosítása. Hidrológiai Koziöny. XXXV. 1—2. 1955. 5. JASKÓ S. Bükkmogyoród, Balaton, Szilvásvárad és Bélapátfalva környékének földtani leírása. Földtani Intézet évi jelentése 1951ről. 6. KEILHACK K.: Lehrbuch der Grundwasser und Quellenkunde. Berlin 1912. 7. KESSLER H.: Az országos forrásnyilvántartás. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Tanulmányok és Kutatási Eredmények 7. sz. 1959. 8. KÉZ A.: A Duna Győr-budapesti szakaszának kialakulása. Földrajzi Közlemények, 1934. 9. LÁNG S : A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Budapest, 1955. 10. LIFFA A.: Gönc és környékének hidrogeológiai viszonyai. Hidrológiai Közlöny 7—8. 1927—1928. 11. LÓCZY L.: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. Budapest, 1913. 12. MENGEL O.: Du role de la condensation de la vapeur d'eaux dans l'alimentation des sources. Compt. rend. 193. 1931. 13. MOSONYI E.: Javaslat vízhozamok jellemzésére. Hidrológiai Közlöny XXX. 1950. 7—8. 14. NOSZKY J.: A Cserhát középső részének föi^tani viszonyai. Földtani Intézet évi jelentése 1913-ról. 15. NOSZKY J.: Adatok a visegrádi Dunaszoros teraszképződményeinek geológiai ismeretéhez. Föidt. Int. évi jelentése az 1933—;35. évekről. IV. kötet. 16. NOSZKY J.: A Cserhát-hegység földtani viszonyai. Magyar tájak földtani leírása. Budapest, 1940. 17. PAPP F.: Hidrogeológiai megfigyelések a Börzsönyi hegységben. Hidrológiai Közlöny. IX. 1929. 18. PAPP F.: A források rendszere. Hidrológiai Közlöny. XXXIV. 1954. 19. PAPP F.: A víz előfordulása és a geológiai adottságok. Hidrológiai Közlöny XXXIX. 1959. 20. PÉCSI M.: Újabb völgyfejlődéstörténeti és morfológiai adatok a Duna-völg> Pozsony (Bratislava) Budapest közötti szakaszáról. Földrajzi Értesítő 1956. 21. PÉCSI M.: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Földrajzi monográfiák. III. 1959. 22. SCHAFARZIK F.: A Duna paleohidrografiája. Földtani Közlöny XLVIII. 23. SCHAFARZIK F.: Vác városa fiatalabb pleisztocén (diluviális) terasza. Hidrológiai Közlöny I. 1921. 24. SCHAFARZIK F.—VENDL A.: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest, 1929. Földtani Intézet kiadványa. 25. SCHAFARZIK F.—VENDL A.— PAPP F.: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Építési- és Közlekedési Műszaki Egyetem Ásvány-Földtani Tanszéke. Oktatási segédlet 1962. 26. SCHMIDT E. R.: Adatok Csepel-sziget É-i részének sztratigráfiai tektonikai és hidrológiai viszonyaihoz. Földtani Intézet évi jelentése az 1933—35. évekről II. 27. SCHRÉTER Z.: Bercel Nógrád megyei község hidrológiai viszonyai, földtani Intézet évi jelentése az 1933—35. évekről. IV. 28. SCHRÉTER Z.: Füzérradvány környékének hidrogeológiai viszonyai. Földtani Intézet évi jelentése az 1936—38. évekről. III. 29. SCHRÉTER Z.: Balatonalmádi környékének hidrogeológiai viszonyai. Földtani Intézet évi jelentése az 1936—38. évekről. III. 30. SCHULHOF Ö.: (szerk.) Magyarország ásvány- és gyógyvizei. Bp. 1957. 31. STINY ).: Die Quellen. Wien .1933. 32. SZENTES F.: Adatok Balatonfüred környékének hegyszerkezetéhez. Földtani Közlöny. LXXIX. 33. VADÁSZ E.: Elemző földtan. 1955. 34. VENDL ALADÁR: A Budai hegység kialakulása. Természettudományi Közlöny. 1928. 35. VENDL ALADÁR: Adatok a Duna Nagymaros-Szentendrei szakaszának ismeretéhez. Hidrológiai Közlöny. VII—VIII. 1927—28. 36. VENDL ALADÁR: A Balaton melletti werfeni retegek vízbőségéről. Hidrológiai Közlöny. X. 1930. 37. VENDL ALADÁR: Geológia. I. kötet IV. kiadás 1962. 38. VENDL ANNA: Adatok a Duna-kanyar környéki források ismeretéhez. Hidrológiai Közlöny. 1962. 3. 39. VENDL ANNA: Újabb adatok a Duna-kanyar környéki források ismeretéhez. Hidrológiai Közlöny 1964. 1. 40. VITÁLIS S.: Budapest Székesfőváros vízellátásának problémái. Hidrológiai Közlöny. XVII. 1936. 41. WEIN Gy.: Szentendre környékének földtani viszonyai. Földtan Közlöny LXIX. 1939. 52