Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Bélteky Lajos:Összefoglaló ismertetés az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat, továbbá a tanácsok és egyes tárcák felügyelete alá tartozó kivitelezők 1962. évi vízkutató és kútfúró tevékenységéről

ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉS AZ ORSZÁGOS VÍZKUTATÓ ÉS FÚRÓ VÁLLALAT, TOVÁBBÁ A TANÁCSOK ÉS EGYES TÁRCÁK FELÜGYELETE ALÁ TARTOZÓ KIVITELEZŐK 1962. ÉVI VÍZKUTATÓ ÉS KÚTFÚRÓ TEVÉKENYSÉGÉRŐL BÉLTEKY LAJOS Országos Földtani Főigazgatóság A magyar kútfúróipar 1962. évi munkája elsősorban a szocialista mezőgazdaság vízellátását és a kommunális ivóvízszükséglet kielégítését szolgálta. A melegvizes kutak iránti érdeklődés az 1960—61. évinek megfelelő mérvű volt, de ismét növekedett a csőkutas öntözés kismélységű kútjainak a száma. A kútszükséglet növekedésével együtt ismét emelkedett a kivitelező vállalatok száma, s folytatódott a magyar kútfúróipar decentralizációja. Az 1962-ben készített 670 db kút a kivitelezők között így oszlott meg: 242 db-ot az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat, 333 " a tanácsi vállalatok, 44 " a KPM, ÉM, HM vállalatai, 51 " az ipari és mezőgazdasági tsz-ek fúrtak. Az állami gazdaságok és a vízügyi igazgatóságok kútfúró részlegei által készített csőkutak közül 368 db-ról szereztünk tudomást. A magán kisiparosok által fúrt kutak nem szerepelnek a fenti számokban. Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat 1962. évi munkája Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat 1962-ben 242 db kutat fúrt, illetve fejezett be. A kutak számát, a befejezett kutak összes és átlagos mélységét, továbbá a fúrással feltárt összes vízmennyiséget, a kutankénti átlagos vízhozamot és egyéb jellemző adatokat az I. táblázat tartalmazza. I. táblázat. Az OVIFUV 1960—62. évi munkája 1962. év 1961. év I960, év Befejezett kutak összes mélysége: előirányzott fm 50447 42845 47105 tényleges fm 51075 42730 46176 Befejezett kutak száma db 242 252 232 ebből meddő db 7 9 4 ebből hidrogeol. fú rás db 4 — — átlagos kútmélység fm 211 169 98 átmenő fúrások az előző évről fm 7012,9 5857,9 5932,6 átmenő fúrások a következő évre fm 5083,6 7012,9 5857,9 Befejezett kutak közül szelvényezve db 176 140 III % 73 55,5 48,0 Kútjavítást végeztek db 25 40 25 Vízhozam összesen l/p építtetők vízigénye 79095 60755 69447 tényleges vízhozam 122828 94028 102455 Átlagos kutankinti vízhozam l/p 532 392 450 Átlagos fajlagos vízhozam l/p 91,8 59,2 71,0 1 fm fúrással feltárt vízhozam l/p 2,4 2,17 2,23 Fúrási mélység Az I. táblázatból látható, hogy a lefúrt és befejezett 242 db kút összes mélysége 51.075,83 fm volt, 8.344,95 fm-rel több, mint 1961-ben. A befejezett kutak száma tízzel kevesebb, mint az előző évben. Ennek és az összmélység növekedésének következményeként az átlagos kútmélység 169-ről 21 I m-re növekedett. A mélységkategóriák százalékos gyakoriságát a 2. táblázat ban tüntettem fel. Az előző évihez képest növekedett a 200—500 m-es és csökkent a 0— 100 m-es mélységkategóriák arányszáma. összehasonlítva az előirányzati és a tényleges összmélységet, 628,83 fm többlet mutatkozik főképp annak következtében, hogy a Békés és Szolnok megyei tsz-ek sok esetben nem vették át a tervezett negatív artézi kutakat és túlfolyó víz nyerése céljából továbbfúrást kényszerítettek ki. Meddő fúrás 7 volt, kettővel kevesebb, mint 1961-ben. Az eredménytelenség egy kivételével, minden esetben a kedvezőtlen földtani viszonyokra vezethető vissza s azt a karottázs is ellenőrizte. Az endrődi meddő fúrást fedezet hiányában nem lehetett az előirányzati mélységen túl mélyíteni. Selejtfúrás, ahol új fúrást kellett kezdeni, egy volt. öt kútnál 2,5 l/p/fm alatt maradt a fajlagos vízhozam. Az 1962-ben befejezett 242 db kút közül a túlfolyó (pozitív) kutak aránya 25,6%, előző évben pedig 25,8% volt. Városi vízművek részére készült a kutak 11,2%-a, a falusi közkutak és törpe vízművek kútjai pedig 15,6%-át tették ki az összes kutak számának. A szocialista mezőgazdaság fúratta a kutak 44,8, a közegészségügyi és kulturális intézmények pedig 6,6%-át. A százalékos arányszámok évenkénti alakulását a 2. táblázat (54. oldalon) tartalmazza. Kútjavítást, vagy felújítást 25 kútnál végzett az OVIFUV s ezeknek a munkáknak jórésze sikerrel végződött. Vízkészletnövekedés, vízhozam Ha a fúrás gyakorlati célját, a kutak vízhozamát nézzük, az I. táblázat ból látható, hogy 1962-ben a fúrással feltárt mélységbeli vízkészlet 122.828 l/p mennyiséggel növekedett. A kutankénti átlagos vízhozam 532 l/p volt, tehát 140 l/p-cel több, mint az előző évben és 82 l/p-cel több, mint 1960-ban. Az átlagos vízhozam növekedésében feltétlen szerepe van annak, hogy a nagyteljesítményű városi vízműkutak száma az 1961. évinek közel kétszerese volt. Az építtetők által megadott vízigény átlagértéke 343 l/p, jóval nagyobb volt, mint az előző években (253, 265 l/p). Ehhez képest a túlteljesítés 55,5%, vagyis ugyanannyi, mint 1961-ben (55%). Az építtetők által megadott vízigényt 32 kútnál (13,8%) nem sikerült elérni. A vízhozam kategóriák százalékos gyakorisága és azok évenkénti alakulása a 2. táblázatról olvasható le. Erősen növekedett 1000 l/percet meghaladó és csökkent a 0—50 és 500—1000 perc-literes kategóriába tartozó kutak százalékos aránya. Az 1962-ben fú rt kutak faj lagos vízhozamátlaga 91,8 l/p/fm volt, tehát kb. 50%-kal több, mint előző évben, s ebben a debreceni és a kecskeméti törmelékkúpokra telepített kutaknak van nagy szerepe. 53