Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Kleb Béla: Vízföldtani megfigyelések az épülő Erzsébet-híd budai hidfőjénél

felső részét az egykori hévizekből kivált barit, gipsz, pirit és limonit fedi. Egyes helyeken a fedő márgarétegekben mikroszkópi kicsinységű fluorit kristályok is fellelhetők. A hasadékok mentén afeltárt dolomitösszlet erősen bontott, kézzel könnyen morzsolható. A kibontott kisebb méretű vízadó üregek és hasadékok uralkodóan ÉK—DNy-i irányúak (/. ábra). A budai oldal £ 4 Ny-i sarkában, — és 1897 január 13-án feltörő vizet kaptak. A fúrást Zsigmondy B. mélyítette 17,66 m mélységig, — 9,05 m-re a Duna 0 szintje alá. A fúrásból felszálló 47 C°-os víz I nap alatt kb. I millió liter volt. A vizsgálat szerint a víz kémiai összetétele a Rudas- és Imre-fürdő vizével azonos jellegű volt. Az alapozási munkák megkezdésekor, 1898 augusztus 31-én ismét hévíz feltörést kaptak. A feltörő 41 C°-os víz az első órában kb. 500 m

3 volt, a forrást csak szeptember 4-én sikerült eltömni. A forrás-feltörés után a Rudas- és Imre-fürdő forrásai leapadtak úgy, hogy az elfolyó víz egy részét át kellett szivattyúzni. A vízelszökés megakadályozása után a fürdők forrásainak vízhozama ismét növekedett, és elérte a régi szintet. Az egykori adatok szerint az Imre-fürdő Nagy forrásának vízhozama a következőképpen alakult: 1897 október 24. 1898 szeptember 2. szeptember 6. szeptember 7. szeptember 8. 7200 hektoliter 5990 6120 6235 6360 c/e/matpyarázaf V/zocíó ny//f /jaso j'e/c Za'rf ho/acye'/r I. ábra. Kőzetrés diagram forrásai ÉÉNy— DDK-i irányú törés mentén fakadnak. Ezek a harántirányú, dilatációs törési síkok kedvezőek a hévforrások feltörésére. Ezen a területen az erősen töredezett dolomitösszletet hévizek által bővített üregek szövevényes hálózata járja át. Ilyen körülmények között az ÉÉNy —DDK-i törészónában a hosszirányú, ÉK —DNy-i nyílt hasadékok Is vízadókká válhatnak. A kőzetrés vizsgálatokat a Gellérthegy É-i lábánál feltárt márga rétegeken is elvégeztük. Ezen aterületen is vannak egykori hévforrástevékenységre utaló nyomok, de a törések, kőzetrések általában zártak. Az új ivócsarnok létesítése során a töredezett, hévizektől átalakított dolomitot a 103,65 m A. f. magasságú alapozási szinthez fejtették ki, és ezen a szinten jelentkeztek a hasadékokból feltörő hévizek (2. ábra). Ez a feltörési AtfO* 1898 október 4-én is jelentkezett vízfeltörés, a fürdők forrásai ez alkalommal is megérezték az elszökő vízmenynyiséget. A mostani új ivócsarnok építése során megnyitott hasadékokból feltörő víz a mérések szerint 400—500 l/p volt, mely napi félmillió liternek felel meg. A feltörő víz hőmérséklete 39—41 C° között változott, az É-i hasadékokból feltörő víz volt a nagyobb hőmérsékletű. A Rudasfürdő forrásai a mostani elszökő vízmennyiséget is megérezték, így egyes időszakban a vizet átszivattyúzták. Komolyabb nehézséget a fürdőnél nem okozott, mert a fürdő forrásaiból feltörő víz egy részét is időnként elengedik. A Rudas-fürdő forrásaira gyakorolt hatást nem lehet egyértelmű pontossággal érzékelni, mert amint a régebbi vizsgálatok Is tanúsítják, a források vízhozama szorosan összefügg a légnyomással és a mindenkori Duna-vízállással. A vizsgált időszakban, márciustól júliusig — amikor az építkezésnél a víz szökött — a Duna-vízállás is csökkenő tendenciát mutatott. így a források vízhozamára egyidejűleg hatott az elszökő víz és a Duna-vízállás csökkenésének hatása (3. ábra). Amint az ábrán is látható a források 1 mrs^Af 2. ábra. Vázlatos földtani szelvény az épülő új ivócsarnok mellett szint mélyebb helyzetű, mint a Rudas-fürdő forrásainak zöme, — a Diana-, Rákóczi- és Lezárt-forrás kivételével a fürdő forrásai Valtinyi L. mérései szerint 105,00—107,47 m A.f. magasságban törnek fel. A régebbi mérések során megállapítást nyert, hogy a Rudas-fürdő forrásai és kútjai összefüggnek, így kis távolságokon belül kismértékben érvényesülhetett leszívóhatás. Az Erzsébet-híd első építése alkalmával, a munkák megkezdése előtt kutatófúrást végeztek a fürdő kertjének 3. ábra. A Rudas-fürdő Juventus, Attila, Mátyás, Cülbaba és Kinizsi forrásainak vízhozam-változásai az Erzsébet-hldnál jelentkező vízfeltörés időszakában 27